612 cikk rendezése:
21. cikk / 612 Bérpótlék-elszámolás a munkanap meghatározása alapján
Kérdés: Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete, másnap 6:00 vagy 7:00 a vége), a másik csoport több műszakos, megszakítás nélküli 12 órás beosztással (7:00–19:00, 19:00–7:00). A két csoportra vonatkozóan mi a helyes elszámolási mód a vasárnapi pótlékra, illetve az ünnepnapi pótlékra vonatkozóan? Jelenleg, ha vasárnap reggel kezdenek, akkor a készenlétieknél 24 óra, a több műszakosnál pedig 12 óra vasárnapi pótlékot számolunk el. Az ünnepnapnál ugyanez a helyzet. Úgy kellene az elszámolást alkalmazni, hogy akik vasárnap 7:00-től kezdenek, azoknak hétfő 0:00-ig kellene a vasárnapi, illetve, ha ünnepnap, akkor az ünnepnapi pótlékot elszámolni? Akik pedig szombat 7:00-től, illetve 19:00-től kezdenek, nekik vasárnap 0:00-tól kellene elszámolni a pótlékot 7:00-ig?
22. cikk / 612 Kötelező képzés a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Telekommunikációs cég visszatérő kismamákat 3 hónapos 8 órás tréningre kötelezi. Ilyenkor a kötelezően biztosítandó 4 órás részmunkaidőt a tréning idejére is köteles lenne a cég biztosítani? Szabályos egyáltalán, hogy a visszatérő kismamákat csak azzal a feltétellel alkalmazza tovább a cég, ha sikeresen elvégzik a tréninget, és átmennek a számonkérő vizsgákon?
23. cikk / 612 Fiatal munkavállaló munkaközi szünete
Kérdés: Fiatal munkavállaló munkaközi szünete kiadható úgy, hogy az első részlet 30 perces (esetünkben 3 óra munkavégzés után), a második részlet pedig 15 perces (a következő 3 óra munkavégzés után)? Vagy mindenképpen egybefüggően kell kiadni a 45 percet, mely 8 órás beosztás esetén egyszer illeti meg?
24. cikk / 612 Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben
Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
25. cikk / 612 Munkaszüneti nap díjazása készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A cégünk készenléti jellegű munkakört alkalmaz (biztonsági őrök). Órabéresek, munkaszerződésük szerint az alapbérük a törvény által megengedett bérpótlékokat tartalmazza. Ha a munkavállaló nem dolgozik fizetett ünnepen, megkapja a fizetett ünnepre járó 12 órás távolléti díjat. Ha dolgozik a munkavállaló fizetett ünnepen, jár-e neki pluszban a munkaszüneti napra járó távolléti díj a ledolgozott órabérén felül, vagy ilyen esetben csak az órabért kell kifizetni részére? A munkáltató szerint nem járna pluszban annak, aki dolgozik fizetett ünnepen, mert a munkaszerződés alapján az órabérük magasabb, ami magában foglalja a pótlékokat. De ha így számoljuk, az a dolgozó, aki nem dolgozott fizetett ünnepen, jobban jár, mert ő megkapja 12 órára a távolléti díjat. Aki pedig dolgozott, az csak a ledolgozott napra kap bért, és nem kapná meg pluszban a fizetett ünnep után a távolléti díjat.
26. cikk / 612 Kötetlen munkarend köztisztviselőknek
Kérdés: Önkormányzatunknál a Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők esetében a munkaidő-beosztás az általános munkarendnek megfelelően napi nyolc óra munkaidőben történik. A Kttv. 91. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg a munkaidő-beosztás szabályait, és azt az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja. Ez alapján az Mt. 96. §-ában foglaltak – a kötetlen munkarend szabályai – alkalmazhatóak-e? A munkáltatói jogkör gyakorlója esetenként vagy általánosságban is megállapíthat-e ez alapján kötetlen munkarendet a köztisztviselőkre vagy egyes munkakörökre tekintettel?
27. cikk / 612 Bérkifizetés havibér esetén munkaidőkeretben
Kérdés: A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?
28. cikk / 612 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke munkaidőkeretben
Kérdés: Munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazott beosztását váratlan esemény miatt négy napon belül kellett módosítani. Emiatt rendkívüli munkavégzést kellett elrendelni. Munkaidőkeret esetén választhatja-e azt a dolgozó, hogy szabadnapot kér, vagy ki kell fizetni a rendkívüli munkavégzést?
29. cikk / 612 Általános munkarend értelmezése
Kérdés: Az általános munkarend jelentése kapcsán két eltérő álláspontot találtunk: az egyik szerint az általános munkarend fogalmába „automatikusan” beleértendő az egyenlő munkaidő-beosztás, ugyanakkor más forrás értelmében az általános munkarend jelenthet egyenlőtlen munkaidő-beosztást. Ha az utóbbi értelmezést fogadjuk el, akkor elképzelhető, hogy a munkavállaló úgy van általános munkarendben, hogy a foglalkoztatása munkaidőkeretben történik, ez a két jogintézmény tehát nem zárja ki egymást?
30. cikk / 612 Munkavégzés otthongondozási díj mellett
Kérdés: A munkavállaló a munkaviszonyában hétfőtől péntekig napi négy órában dolgozik a gyermekek otthongondozási díja (GYOD) mellett a munkahelyén. Szombat–vasárnap dolgozhat-e egyszerűsített foglalkoztatásban további napi négy-négy órát egy másik munkáltatónál, szintén nem az otthonában? A Szoctv. 39/B. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint ugyanis nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A megfogalmazásban napi maximális munkaidő szerepel, nem pedig heti 20 óra, ezért merült fel, hogy lehetséges lenne a hétvégi egyszerűsített foglalkoztatás is.
