1. cikk / 421 Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban
2. cikk / 421 Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál
3. cikk / 421 Készenlét - nem rendelhető el igazolt távollét idejére
4. cikk / 421 Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása
5. cikk / 421 Munkaközi szünet – mint a munkaidő része
6. cikk / 421 Előre közölt munkaidő-beosztás módosítása
168 órával vagy 96 órával előtte tudjuk változtatni a beosztást, hogy még ne minősüljön túlórának? Illetve, ha már a 96 órán belül változtatunk, akkor csak a beosztás első napja minősül túlórának, vagy az egész hét, amíg dolgozik?
7. cikk / 421 "Fizetett ünnep" – munkaszüneti napi munkavégzés hiányában
8. cikk / 421 Rendkívüli munkavégzés vagy kiküldetés
A Kttv. 96. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, ha a munkavégzés helyszíne nem a munkahelyen van? Esetleg ez már kiküldetésnek minősül?
9. cikk / 421 Helyettesítés készenlét alatt
10. cikk / 421 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?