Találati lista:
1. cikk / 639 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás – a tartam arányosítása
Kérdés: Az Mt. 53. §-ának (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Ha a munkavállaló részmunkaidő keretében (napi munkaideje 4 óra) kerül foglalkoztatásra, hogyan kell a jogszabályban meghatározott arányosítást elvégezni? Az ilyen munkavállaló számára órában kifejezve 176 óra lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma? Beosztás szerinti munkanapokban kifejezve a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás maximuma 22 beosztás szerinti munkanap lesz, vagy pedig marad a 44 beosztás szerinti munkanap? (Az utóbbi értelmezés analógiájaként szolgálhat az, hogy részmunkaidő esetén a szabadságnapok száma sem változik az általános teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat megillető szabadságnapok számához képest.)
2. cikk / 639 Engedély nélküli eltávozás és beépített pótlék visszavonása
Kérdés: A közalkalmazott nyolcórás teljes napi munkaidőben, bentlakásos intézményben dolgozik, és rendszeresen hamarabb – a munkaidő vége előtt 15–50 perccel – megy el, amikor nincs ott a munkáltatói jogkörgyakorló. Más munkanapokon betartja a munkaidőt. Eltávozását nem ismeri el, előzetesen nem jelzi, indokot utólag sem mond. Mindez néhány alkalommal kamerafelvétellel bizonyítható. A munkáltató milyen szankciót alkalmazhat? Figyelemfelhívás már történt. E közalkalmazott illetményébe munkáltatói döntésen alapuló pótlék került beépítésre. Ami miatt ugyanakkor megkapja ezt, az ún. rendkívüli behívás, másfél év alatt egyszer sem került elrendelésre. Visszavonható-e ez a pótlék? Indokolás szükséges-e?
3. cikk / 639 Utazás és rendelkezésre állás – az idő minősítése és díjazása
Kérdés: I. Az ország egész területén, naponta változó helyszínen, bolti leltározással foglalkozó munkavállalók utazási ideje munkaidőnek minősül-e? Ha igen, milyen díjazás jár az utazással töltött időre? A munkáltató céges busszal viszi a cég székhelyéről a munkavállalókat a munkavégzés helyszínére, és oda is érkeznek meg a munka befejezése után. A kezdési és befejezési időpontok nagyon változóak, függ az adott bolt elhelyezkedéstől, de az eltelt idő akár 14-16 óra is lehet.
II. Amíg a munkavállalók a leltározást végzik, a sofőr szálláson pihen. Ténylegesen neki ez az idő készenlétnek minősül, vagy tényleges munkavégzés és munkabér illeti meg?
II. Amíg a munkavállalók a leltározást végzik, a sofőr szálláson pihen. Ténylegesen neki ez az idő készenlétnek minősül, vagy tényleges munkavégzés és munkabér illeti meg?
4. cikk / 639 Csőtörés miatti leállás – az állásidő díjazásával
Kérdés: A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?
5. cikk / 639 Keresőképtelenség igazolásától az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmentésig
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő egészségi állapota megromlott, több műtéten esett át az elmúlt években. Részére 2023 augusztusától rokkantsági ellátás került megállapításra, egészségi állapotának mértéke akkor 54%-os volt. A köztisztviselő két alkalommal került keresőképtelen állományba műtéti beavatkozások miatt, először 2024. augusztus 16. és 2024. december 15. között, majd 2025. április 1-jétől, amely tart jelenleg is. A köztisztviselő táppénzre való jogosultsága 2026. január 5-től lejárt, a háziorvos eddig adott ki orvosi igazolást. A köztisztviselő kérelmet nyújtott be méltányossági táppénzt megállapítására, de kérését elutasították. Az elnyúló gyógyulási folyamat miatt heti 40 órában előreláthatólag visszatérni nem tud azonnal. A köztisztviselő véleménye szerint 2026 áprilisától naponta maximum három-négy órát tudna az irodában tölteni, ami a munkáltatónak nem megfelelő opció. Ilyen esetben kell-e bármilyen lépést tennie a munkáltatónak, vagy csak tudomásul veszi a helyzetet? Ha kell lépéseket tennie, milyen lehetőségei vannak? Mi az eljárásrend munkáltatói oldalról ilyen esetben? A táppénzre való jogosultság lejárta után a köztisztviselő keresőképtelenségét hogyan tudja, illetve hogyan kell igazolnia? Ilyen esetben egészségügyi alkalmatlanság miatt megszüntethető a jogviszonya? Ha igen, hogyan?
6. cikk / 639 Rendkívüli munkaidő elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?
7. cikk / 639 Munkaszüneti napra járó díjazás elszámolása
Kérdés: A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgozik. Ezen a napon őt a munkabérén, ünnepnapi bérpótlékon és esetleges túlórán felül munkaszüneti napi távolléti díj is megilleti, mivel az Mt. 146. §-a kimondja, hogy a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő idő. Ha a munkavállaló ezen a napon 12 órás munkarendben dolgozik, számára a munkaszüneti napi távolléti díj 8 vagy 12 órában jár? Hogyan értelmezzük a napi munkaidőt ebben az esetben? Teljes napi munkaidő az Mt. 92. §-ának (1) bekezdése alapján napi 8 óra, tehát ha az Mt. értelmezése szerint a munkavállalót ezen a napon a 12 óra munkavégzés ellenére 8 óra munkaszüneti napi távolléti díj illeti meg? Vagy a napi munkaidő alatt ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidőt kell érteni? Azaz, ha munkavállalónk ezen a napon 12 órát dolgozott, a munkaszüneti napi távolléti díj is 12 órára illeti meg? Ha a beosztás szerinti napi munkaidő alapján illeti meg a munkavállalót a munkaszüneti napi távolléti díj, akkor további kérdésünk a következő: munkaszüneti napon alapesetben nincs a partnernél munkavégzés, de a munkavállaló beosztása erre a napra esik, hány órában illeti meg munkaszüneti napi távolléti díj? Beosztás szerint (azaz fenti példánk alapján 12 órában), vagy szerződés szerinti napi munkaidő alapján (azaz 8 órában) jár a távolléti díj?
8. cikk / 639 Munkaidőkeret – állandó 40 óra heti munkaidő mellett
Kérdés: Ha a munkaszerződés azt mondja ki, hogy az érintett munkavállaló általános, teljes napi munkaidőben van foglalkoztatva, a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, akkor van-e értelme háromhavi munkaidőkeret meghatározásának?
9. cikk / 639 Ónos eső miatt lemondott munkaidő elszámolása
Kérdés: Január 9-én ónos esőzésre adtak ki riasztást, amely telephelyünket is érintette. A vezetőség a vidéki dolgozókat a délelőttös „A” műszakból 11 órakor hazaküldte a munkásjárattal, illetve azzal, amivel dolgozni járnak. A délutános „C” műszak vidéki dolgozóit pedig értesítették, ne jöjjenek be dolgozni. A helybéli munkavállalók maradtak dolgozni délelőtt, és felvették a munkát a helyben lakó délutánosok is. Egyébként a nagy ónos esőzés szerencsére elmaradt. A munkáltató január 14-én, szerdán kihirdette, hogy az érintett délelőttösöknek a fennmaradó három órát január 22-én kell ledolgoznia úgy, hogy 6 órától 14 óra helyett 17 óráig fog tartani a munkaidejük, a délutánosoknak pedig január 31. szombatra rendeli el a pénteki nap ledolgozását. Azaz a szombati pihenőnapot munkanappá módosítja, a 9-i pénteki munkanapot pedig pihenőnappá helyette. Egyébként négyhavi munkaidőkeret van érvényben, de rendszerint nincs „használatban”, általános munkarend szerint, 8-8 órában folyik a termelés. Az intézkedés felháborodást váltott ki, különösen a délelőttösök körében, mivel nem akarják ledolgozni a három órát, azt inkább igazolt, nem fizetett időtartamként számoltatnák el, de állásidőre és túlórára is gondoltak. Végül a vezetőség úgy döntött, hogy nyilatkoztassuk a dolgozókat, mit választanának. Az „A” műszak esetén: a fennmaradó három órát ledolgozzák 22-én, vagy nem dolgozzák le, de 9-ére csak öt órát számolunk el. A „C” műszaknál: a délutános 8 órát ledolgozzák 31-én szombaton, vagy szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságot kérnek rá. Az „A” műszakosok egységesen a le nem dolgozás és 5 óra elszámolás, a C műszakosok pedig egységesen a 31-i ledolgozás mellett döntöttek, a nyilatkozatokat pedig mindenki személyre szólóan kitöltötte.
1. A fenti körülmények, az előzetes riasztás, amelyre alapozva meghozta a döntéseit a munkáltató, minősülhet-e olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesíti őt az állásidőre járó díjazás fizetésének kötelezettsége alól?
2. Ha a „C” műszak 9-i műszakja igazolt, nem fizetett távollétként kerül rögzítésre, a 31-i szombatra elrendelt, illetve részükről nyilatkozatban elfogadott 8 órás munkavégzés a havi kötelező óraszámon, illetve a 4 havi munkaidőkeretet tekintve a kereten felüli óraszámon kívül kellene, hogy jelentkezzen, ami túlóra? Vagy az általuk aláírt nyilatkozat, amelyben 9-ét pihenőnapként fogadják el utólag, és helyette a 31-i szombatot munkanapnak, védheti a céget egy munkaügyi ellenőrzés esetén, mint megállapodás a felek között?
3. Ha az időjárás miatt a dolgozóért a műszak végén nem tud eljönni a munkásjárat, vagy hazafelé elakad a busz, mi a teendője a munkáltatónak az Mt. szerint? Kell különbséget tenni a munkáltató felelősségében és teendőiben ilyen helyzetben aszerint, hogy autóval, munkásjárattal vagy „Volánnal” jár munkába a munkavállaló?
1. A fenti körülmények, az előzetes riasztás, amelyre alapozva meghozta a döntéseit a munkáltató, minősülhet-e olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesíti őt az állásidőre járó díjazás fizetésének kötelezettsége alól?
2. Ha a „C” műszak 9-i műszakja igazolt, nem fizetett távollétként kerül rögzítésre, a 31-i szombatra elrendelt, illetve részükről nyilatkozatban elfogadott 8 órás munkavégzés a havi kötelező óraszámon, illetve a 4 havi munkaidőkeretet tekintve a kereten felüli óraszámon kívül kellene, hogy jelentkezzen, ami túlóra? Vagy az általuk aláírt nyilatkozat, amelyben 9-ét pihenőnapként fogadják el utólag, és helyette a 31-i szombatot munkanapnak, védheti a céget egy munkaügyi ellenőrzés esetén, mint megállapodás a felek között?
3. Ha az időjárás miatt a dolgozóért a műszak végén nem tud eljönni a munkásjárat, vagy hazafelé elakad a busz, mi a teendője a munkáltatónak az Mt. szerint? Kell különbséget tenni a munkáltató felelősségében és teendőiben ilyen helyzetben aszerint, hogy autóval, munkásjárattal vagy „Volánnal” jár munkába a munkavállaló?
10. cikk / 639 Bölcsődei közalkalmazottak besorolása – szabályozás joghézaggal
Kérdés: Az önkormányzat családi bölcsődét működtet, amelyben a családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottként foglalkoztatott személy besorolása C fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 2000. VI. 20-án megszerzett szakközépiskolai érettségi, és a szakképzettsége 2004. VI. 23-án megszerzett gyermek- és ifjúsági felügyelő I (OKJ 54 14 99 02) tanfolyam. A másik családi bölcsődei szolgáltatást nyújtó munkakörű közalkalmazottunk besorolása E fizetési osztályba történt. Az iskolai végzettsége 1985. VI. 11-én megszerzett gimnáziumi érettségi, és 1993. VI. 17-én szakosító tanfolyamon csecsemő- és gyermekgondozói szakon végzett. A másik két közalkalmazott munkaköre: családi bölcsődei segítő. Az egyikük besorolása B fizetési osztályba történt. Ruházati eladó szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. A másik E fizetési osztályú, és a végzettsége érettségi, és 2024. V. 24-én 509222202 azonosító számú kisgyermekgondozó-nevelő szakmát szerzett. Fizetési fokozatuk megállapításánál a közalkalmazotti jogviszony mellett az összes korábbi munkaviszony beszámításra került. Helyes így a besorolásuk?
