Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva - folyamatosan termelő üzem vagyunk -, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] ...párhuzamosan. Az egyik egy általános teljes munkaidőre (heti 40 órára) létesített munkaviszony, a másik egy heti 16 órás szakképzési munkaszerződés. Ezt a jogszabályok nem tiltják, egyedül arra van előírás, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Hétvégi feladatok megszervezése hétköznapra beosztott munkavállalókkal

Kérdés: Intézményünk munkatársai háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak, hétköznapokon. Előfordul, hogy hétvégén és ünnepnapokon rendezvényeket tartunk, melyek lebonyolításához alkalmanként 30-40 fő részvétele szükséges. A lebonyolításában - a két fő rendezvényszervező munkakörben foglalkoztatott kollégán kívül - különböző munkakörben dolgozó kollégák vesznek részt, javadalmazás ellenében. Két megoldás is felmerült, de mindkét esetben kérdéses, hogy jogszerű-e.
Az első, hogy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás elrendelésére kerül sor. Ez csak beosztás szerinti munkanapra történhet, vagy ünnepnapokon és hétvégén is? Jogosult-e a munkáltató a rendezvények miatt egyenlőtlenül beosztani azt a kollégát, akinek a munkaszerződés szerinti munkaköre nem függ össze a rendezvényeken ellátott feladataival? A másik megoldás a megbízási szerződés kötése. Jogszerű-e, ha a nem rendezvényszervezéssel kapcsolatos munkakörben dolgozó kollégákkal megbízási szerződést kötünk, és a rendezvényeken ledolgozott munkaórák a teljesítést követően óradíjas részteljesítéssel kerülnek kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 101-102. §]. Ettől független kérdés, hogy ha a munkavállaló munkaköre nem kötődik a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokhoz, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra van szükség [Mt. 53. §]. Ezzel az eszközzel átmenetileg, legfeljebb évi 44 munkanapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Kérdés: Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a szakirányú oktatás időtartamára vagy
b) évente legfeljebb két alkalommal, egyenként legalább kettő és legfeljebb tizenkettő hét, de éves szinten összesen legfeljebb tizenkettő hét határozott időtartamra."
Mi a helyes értelmezése az a) pontnak? A szakirányú oktatás teljes időtartamára lehet csak létesíteni a szakképzési munkaszerződést [ide nem értve a b) pont szerinti esetet]? Ha például 3 éves szakirányú oktatás esetén nem a teljes 3 évre akarjuk megkötni a szakképzési munkaszerződést, hanem rövidebb időre, de a b) pontot meghaladó tartamra (pl. 1 évre), akkor az jogszerűtlen lenne?
Részlet a válaszából: […] ...Szkt. 76. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a szakképzési munkaszerződés célja a szakirányú oktatásban való részvételnek a duális képzőhelyen történő biztosítása. A 83. § (1) bekezdése fogalmazza meg a szakképzési munkaszerződés mibenlétét, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Kérdés: Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy 50 éves portásnak, aki megváltozott munkaképességű, hány óra szabadság jár egy évben? Általános, heti 40 órás munkaviszonyban járna neki (30×8)+(5×8) = 280 óra.
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállalót megillető szabadság mennyisége független a munkaidő mértékétől, az tehát az általános teljes munkaidőtől eltérő munkaszerződéssel dolgozókra is ugyanannyi [MK 19.]. A jelen esetben a kérdés ezért az, hogy ez az évi 35 munkanap szabadság hány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
Részlet a válaszából: […] ...illetően, az alkalmi munka nem kombinálható hosszabb teljes munkaidővel [Mt. 203. § (1) bek. g) és h) pontok], ezért ilyen esetben a munkaszerződés szerinti napi munkaidő legfeljebb 8 óra lehet. Ezt meghaladóan túlóra elvileg elrendelhető lenne, ám annak éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Foglalkoztatási kötelezettség és a munkaköri alkalmatlanság

Kérdés: Munkavállalónk 2023. december 31-ig keresőképtelen állományban volt, ezt követően visszatért dolgozni, de az üzemorvos alkalmatlannak minősítette a munkaköre ellátására, így nem tudjuk foglalkoztatni. Mi ilyenkor a teendő? Kell másik munkakört felajánlanunk neki, esetleg fel kell mondanunk a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ha ugyanakkor a munkavállaló keresőképtelen, illetve 2023. január 1-jétől, ha egyébként munkaköre ellátására egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...felmondása jogszerű volt, úgy ítéletében azt is kimondta: az azonnali hatályú felmondásra okot adó kötelezettségszegés - itt a munkaszerződés egyoldalú módosítása, az abban foglalt munkavégzési hely megváltoztatása - legalább súlyosan gondatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése

Kérdés: Egyik munkavállalónk még tavaly év elején, próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott. A munkaszerződésébe egy versenytilalmi kikötés is be volt építve, amely szerint a munkaviszony megszűnése esetén attól számítva egy évig versenytilalom alatt áll, amelyért utolsó érvényes alapbérének harmada illeti meg. A versenytilalmi kikötéstől a munkáltató az utolsó munkában töltött napig elállhatott. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló alig két hónapig dolgozott nálunk, a próbaidős megszüntetése során ilyen elállás nem történt, de nem is fizettünk neki semmit. Pár napja azonban bejelentkezett a versenytilalmi ellenértékért. Jogosan igényli ezt?
Részlet a válaszából: […] A felek írásbeli megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Apasági szabadságra való jogosultság "bővítése" munkáltatói szabályzatban

Kérdés: A munkáltató (amely kollektív szerződéssel rendelkezik) az apasági szabadságot úgy kívánná biztosítani, hogy egyrészt azt a törvényben előírt 10 munkanapnál hosszabb időre biztosítaná, másrészt annak teljes idejére 100%-os távolléti díj illetné meg a munkavállalókat. Elegendő-e ezt egyoldalú kötelezettségvállalásként munkáltatói szabályzatban szabályozni, vagy azt mindenképpen kollektív szerződésben kell szabályozni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabálytól a munkavállaló javára (egyoldalúan diszpozitív módon) eltérhet.Az apasági szabadságra vonatkozó rendelkezések a munkaszerződés, és így a munkáltatói szabályzat szempontjából is egyoldalúan diszpozitívak [Mt. 135. § (1) bek.], ahogyan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Intézményvezető szabadságának megváltása a megbízatás megújítása előtt

Kérdés: A kulturális intézmények vezetőinek közalkalmazotti jogviszonya a 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1-jétől munkaviszonnyá alakult. Esetünkben az intézményvezető vezetői megbízásának időtartama alatt történt az átalakulás, azaz közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult a törvényi szabályoknak megfelelően (a már meglévő vezetői megbízatása ez év végéig szól). Az intézményvezetői pályázat lefolytatására a 39/2020. EMMI rendelet szabályai az irányadóak. Az önkormányzati fenntartású intézményben az intézményvezetői munkakör betöltésére kiírt pályázatot sikeresen megpályázó "addigi" intézményvezető munkaszerződés módosításával újabb 5 évre határozott idejű munkaszerződéssel lesz továbbfoglalkoztatva. Lehetőség van-e szabadságmegváltásra a korábbi vezetői időszakának lezárására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. eltérést nem engedő szabálya szerint a szabadság pénzben csak a munkaviszony megszűnésekor váltható meg [Mt. 122. § (5) bek., 125. §]. A jelen esetben tehát az intézményvezető természetben igénybe nem vett szabadsága pénzbeli megváltására csak akkor kerülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
87