Munkavédelmi képviselő választásának kötelezettsége

Kérdés: Úgy tudom, hogy 2016. július 8-tól változott a munkavédelmi képviselők választására vonatkozó szabályozás, és már 20 fős létszámtól kötelező megválasztani. Mi történik akkor, ha nem választanak a munkavállalók képviselőt, de még csak jelöltet sem állítanak?
Részlet a válaszából: […] 2016. július 8-án hatályba lépett Mvt.-módosítás szabálya szerint munkavédelmiképviselő-választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Felmondási védelem csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: A munkáltatónknál csoportos létszámcsökkentés végrehajtására került sor. Ennek során egy speciális eset adódott, amelynek jogi értelmezésében különböző álláspontok merültek fel. Az Mt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint csoportos létszámcsökkentés esetén az érintett munkavállalókat a felmondás közlését megelőzően 30 nappal tájékoztatni kell. Ezt a tájékoztatást rendkívül fontos körülményként kell figyelembe venni az Mt. 65. § (3)-(5) bekezdései vonatkozásában. A tájékoztatás után hetekkel, de még a felmondás kiadása előtt két héttel az egyik munkavállaló munkavédelmi képviselőként a munkavédelmi bizottság döntése szerint munkajogi védelmet kapott. A munkavédelmi bizottság a döntéséről a munkáltatót azonnal, szabályszerűen tájékoztatta. Álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles a munkajogi védettséget figyelembe venni, mert megítélésünk szerint az Mt. 65. §-ának (4) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha az Mt.-ben nincs rá kifejezett utalás. Azaz ha a csoportos létszámcsökkentés hivatalosan bejelentésre került, és ezt követően részesülne a munkavállaló bármilyen munkajogi védelemben, azt jogszerűen figyelmen kívül lehet hagyni. Helyesen gondoljuk, hogy a munkajogi védelem tekintetében is automatikusan kell alkalmazni az Mt. 65. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Helytálló a hivatkozás, miszerint a munkáltatónak a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban kell tájékoztatnia az érintett munkavállalót, és a felmondás csak a tájékoztatást követő harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Átlagkereset a munkavédelmi képviselőnek

Kérdés: Az Mvt. 75. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen a feladatai elvégzéséhez szükséges, átlagkeresettel fizetett munkaidő-kedvezményt". Az átlagkereset fogalmát viszont nem definiálja e törvény. Az Mt. az "átlagkereset" fogalmát már nem használja, helyette a törvény szerinti távolléti díjjal kell számolni. A távolléti díj hátrányosabb a munkavédelmi képviselő munkavállalóknak, mint az átlagkereset-számítás. Melyiket kell vagy lehet a gyakorlatban alkalmazni, és van-e eltérés a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozóan a díjazást illetően?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésre nincs egyértelmű válasz. A jogalkotó 2012-ben megszüntette az Mt.-ben az átlagkereset fogalmát, és helyette a távolléti díjat rendelte alkalmazni minden olyan esetben, amikor korábban átlagkeresetet kellett fizetni. Az Mvt. hivatkozott szabályát azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Üzemi tanácstag – munkajogi védelem nélkül

Kérdés: Az Mt. 236. §-ának (1) bekezdésében előírt és a munkavédelmi képviselők megválasztásához hasonlóan szintén kötelezőnek tekinthető üzemi tanácsok vonatkozásában a jogalkotó miért alkalmaz más munkajogi védettségi szabályt? Itt arra utalnék, hogy az Mt. 260. §-ának (3) bekezdése kizárólag az üzemi tanács elnöke számára biztosít munkajogi védelmet. Egy korábbi kérdésre adott válaszuk indoklásának értelmező kiterjesztésénél vajon a jogalkotó ténylegesen elfeledkezett-e arról, hogy minden üzemi tanácsi tagot is munkajogi védelemben kellene részesíteni? Utalok ismételten arra, hogy az üzemi tanács választása hasonlóan kötelező jellegű, mint a munkavédelmi képviselő választása.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége

Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
Részlet a válaszából: […] A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani. Amennyiben a munkavédelmi képviselők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

2010-ben választott üzemi tanács mandátuma

Kérdés: Egy gazdasági társaságnál 2010 novemberében 3 évre választották meg az üzemi tanácsot, melynek megbízatása 2013 novemberében lejár. Munkavédelmi képviselő is van társaságunknál, akinek megbízatása már lejárt. A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése viszont tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. Jogilag mi a helyes: ha az üzemi tanácsi választást 2013 novemberében tartjuk meg, és itt 5 évre választjuk meg az üzemi tanács tagjait, vagy ha a 2010-ben 3 évre megválasztott üzemi tanács tagjainak a megbízatása a jogszabály erejénél fogva meghosszabbodik 5 évre, és csak 2015 novemberében kell az üzemi tanács tagjait megválasztanunk? Figyelemmel kell-e lennünk továbbá az üzemi tanács választása során a munkavédelmi képviselő megbízatásának kezdő és záró időpontjára?
Részlet a válaszából: […] A 2011. augusztus 1-jét megelőző három éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása az Mvt. által a munkavédelmi képviselő választására meghatározott következő időpontig tart. 2011. július 27-ét követően első alkalommal új üzemi tanácsot a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Munkavédelmi képviselő és üzemi tanács választása

Kérdés: A régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdése tartalmazott egy átmeneti szabályt, miszerint a 2011. augusztus 1. előtti 3 éven belül megválasztott üzemi tanácsok (üzemi megbízottak) megbízatása a munkavédelmi képviselő választására – a munkavédelemről szóló törvény által meghatározott – következő időpontig tart. Ez a szabály biztosította, hogy az üzemi tanács és a munkavédelmi képviselő választására összehangolt időpontban kerülhessen sor. 2008 májusában választottunk üzemi tanácsot, novemberben pedig munkavédelmi képviselőt. E szabály alapján csak 2013 decemberében kellene lebonyolítanunk mindkét választást, ám e rendelkezést nem találom sem az új Mt.-ben, sem az Mth.-ban. Ez azt jelentené, hogy mégis külön-külön kell választást tartanunk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 236. §-ának (3) bekezdése alapján az üzemi tanácsot, az Mvt. 70/A. §-ának (3) bekezdése alapján pedig a munkavédelmi képviselőt is 5 évre választják. A kérdésben említett, a régi Mt. 211. §-ának (1) bekezdésében szereplő azon szabály, miszerint az üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Üzemi tanács választása az új Mt. alapján

Kérdés: 2010-ben volt üzemi tanácsi választásunk, ismételt választást követően lett csak érvényes, tehát 2012-ben lejárna a mandátumunk a régi Mt. szerint. Közben 2011 novemberében volt először nálunk munkavédelmiképviselő-választás, amely érvényes lett. Az új Mt. alapján most hogyan tudjuk összehangolni a választásokat, mikor kellene üzemi tanácsi választást tartanunk? Ha ismételt választás lesz megint csak érvényes, annak az üzemi tanácsnak meddig fog élni a mandátuma?
Részlet a válaszából: […] ...üzemi tanácsi választásokat is. Az üzemi tanácsot, illetve az üzemi megbízottatöt évre választják [Mt. 43. § (4) bek.].Az új Mt. 2012. július 1-jén lép hatályba, azonban ahatályba léptető és átmeneti szabályokat tartalmazó rendelkezések még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.