Új év - új pedagógusbérekkel

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
Részlet a válaszából: […] ...nem vezethet."Munkáltatói döntésen alapuló pótlék" jogintézménye 2023. december 13-ig sem létezett, legfeljebb a munkáltató mérlegelési jogkörében a garantált illetménynél magasabb illetményt állapíthatott meg. Az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkáltatói elállás a munkaszerződéstől

Kérdés: Három hónapja kötöttünk munkaszerződést a munkavállalónkkal azzal, hogy a jövő héten kell csak munkába állnia. A héten azzal keresett meg bennünket, hogy családi okok miatt szeretne az eredetileg kijelölt időponttól eltérően nem hétfőn, hanem ugyanazon a héten csütörtökön kezdeni. Ezt nem akarjuk engedélyezni, mert megítélésünk szerint számára is egyértelmű volt, hogy mire vállalt kötelezettséget a munkaszerződés aláírásával. Elállhatunk-e a munkaszerződéstől?
Részlet a válaszából: […] ...fenn munkáltatói oldalon. Az aránytalan sérelem megítélése kétségkívül szubjektív kategória, de ez nem jelenti azt, hogy korlátlan mérlegelési jogkört vonna maga után, noha egyértelmű, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Változás a munkáltató személyében – a vállalkozó esete

Kérdés: Egyéni vállalkozó által gazdasági tevékenységéhez használt telephelyet (üzlethelyiséget) felvásárol egy gazdasági társaság, és ott a saját szervezeti keretei között ugyanazon gazdasági tevékenységet folytatja tovább, amelyet az egyéni vállalkozó korábban végzett. Az egyéni vállalkozó erre figyelemmel a tevékenységét nem folytatja tovább, azt megszünteti, ő a többi munkavállalóval egyezően az üzlethelyiség vevőjénél, a megvásárolt üzlethelyiségben végezne a továbbiakban munkát, ugyanazt, amit egyéni vállalkozói minőségében is végzett. Az egyéni vállalkozónál korábban foglalkoztatott munkavállalók esetében változás következik be a munkáltató személyében, de hogyan kell megítélni a "továbbfoglalkoztatott" egyéni vállalkozó mint természetes személy helyzetét az átszállással összefüggésben? Az egyéni vállalkozó ugyanis az átszálláskor nem munkavállaló, de csak azért nem, mert saját magával nem állhat munkaviszonyban, valójában azonban ténylegesen ugyanazt a munkát végzi majd az átvevő munkáltatónál, amit egyéni vállalkozói minőségében évekig ellátott. Át kell-e vennie a munkavállalókhoz hasonlóan az átvevő munkáltatónak az egyéni vállalkozót, figyelembe kell-e vennie – többek között – a végkielégítés szempontjából a korábbi egyéni vállalkozói jogviszonya idejét?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyban állnak. Mivel az egyéni vállalkozó nem volt ebben a helyzetben, őt az átvevő munkáltató nem köteles átvenni, azonban mérlegelési jogkörében ezt megteheti. Ebben az esetben annak sincs akadálya – bár erre az átvevő munkáltató nem köteles -, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Táppénz – ha lejár az egy év

Kérdés: Munkavállalónk egy éve táppénzen van. Vissza még nem tud jönni dolgozni, mert csípőműtétre vár, ami a koronavírus-járvány miatt egyhamar nem fog bekövetkezni. Ha lejár az egy év, milyen juttatásban részesül a munkavállaló? Munkáltatóként milyen lehetőségeink, illetve kötelezettségeink vannak?
Részlet a válaszából: […] ...adni. A keresőképtelensége miatt Önöket sem terheli foglalkoztatási kötelezettség. Ettől függetlenül a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében dönthet úgy, hogy a munkavállaló számára jóléti célú juttatást biztosít, ám erre nem köteles. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Home office közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Lehet-e a közalkalmazottaknál – függetlenül a járványhelyzettől – home office-t alkalmazni? Ha igen, kell-e ehhez a kinevezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...sem kötelezi a közalkalmazottat arra, hogy az otthonából végezzen munkát, csupán arról van szó, hogy az Mt. 16. §-a értelmében mérlegelési jogkörében eljárva egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a közalkalmazott így dönt, elfogadja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Határozott idejű foglalkoztatás – közalkalmazottból megbízott zenetanár

Kérdés: Hegedűtanárként foglalkoztatnak egy alapfokú művészeti iskolában. Egy külföldi zenekarban dolgozó, fizetés nélküli szabadságon lévő kollégát helyettesítek már több mint hat éve. Öt évig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmaztak, egy éve óraadóként, megbízással. Meddig tarthat még ez a helyzet? Nincs olyan szabály, amely alapján a sok éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó személyt el kell bocsátani, és helyére mást kell felvenni? Remélhetem, hogy valaha véglegesítenek?
Részlet a válaszából: […] ...felszabaduló álláshelyen a korábban határozott időre foglalkoztatott kollégát kellene alkalmaznia. Ezek a döntések ugyanis a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartoznak. Kérdésében ugyanakkor nem tesz említést foglalkoztatásának körülményeiről. Mindez fontos, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 41/B. §-a szerint fizetés nélküli szabadságot kellbiztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársakülszolgálatot teljesít. Az összeférhetetlenséget szabályozó 21-22. § nemtartalmaz különös szabályokat az ilyen fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
Részlet a válaszából: […] ...engedélyével létesíthet. A munkáltatói jogkör gyakorlójaaz előzetes engedély megadását vagy annak megtagadását érintő döntésétmérlegelési jogkörében hozza meg. Elutasító döntés esetén csak abban az esetbenlehet alappal bírósághoz fordulni, ha a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Illetménycsökkentés GYES alatt?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelt céljainak figyelembevételével, meghatározottteljesítménykövetelmények alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója éventemérlegelési jogkörében eljárva írásban értékeli. Helytálló így a munkáltatónak az a hivatkozása, hogy azeltérítés csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.