Művelődési ház vezető "másodállása"

Kérdés: A helyi művelődési ház teljes munkaidős munkaviszonyban álló vezetője egy másik önkormányzatnál vállalhat-e további kulturális munkát heti kétórás munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésektől eltérjen, nem kizárt, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mégis engedélyezze számára a második, részmunkaidős munkaviszony létesítését. E körben a munkáltatói jogkör gyakorlója a fentebb ismertetett tiltáson felül értelemszerűen figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Munkaszerződés érvényes létrejötte bejelentési kötelezettség teljesítése esetén

Kérdés:

Mi történik akkor, ha a munkaszerződést a munkáltató részéről nem az arra feljogosított személy írta alá, ám a munkavállaló bejelentése a munkába lépést megelőző napon megtörtént az adóhatósághoz? Ilyen esetben is érvényesen jött létre a munkaviszony?

Részlet a válaszából: […] A munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult, így a munkaszerződést is erre jogosult írhatja alá. A munkáltatói joggyakorlás rendjét – a jogszabályok keretei között – a munkáltató határozza meg. Ha a munkáltatói jogkört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkáltatói jogkört gyakorló munkavállalók és az üzemi tanács

Kérdés:

Cégünknél májusban került sor üzemi tanács választására. Az üzemi tanács elnöke egy teljes állománygyűlést hívott össze, hogy a munkavállalókkal megvitassanak egy sor előre megküldött témát. Ugyanakkor a meghívóban szerepelt, hogy a gyűlésen nem vehetnek részt azok a kollégák, akik munkáltatói jogkört gyakorolnak. Jeleztük az üzemi tanács felé, hogy ezzel nem értünk egyet, végül mégis minden vezetőt eltanácsoltak a megbeszélésről, még a műszakvezetőket is. Szerintünk ez nem volt helyes, egyrészt mert a műszakvezető nem minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, másrészt mert ez indokolatlan megkülönböztetés a munkavállalók között. Ebben kérjük állásfoglalásukat.

Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az üzemi tanács tagja legyen, de az üzemi tanácsi tagság esetében is csak az a kizáró ok, ha a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése tekintetében minősül az illető munkáltatói jogkört gyakorlónak [Mt. 238....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Tájékoztató módosítása a jutalékszabályok változása esetén

Kérdés: A munkavállalóink jutalékára vonatkozó számítási szabályok a munkaviszony létesítését követően kiadott tájékoztatóban kerültek rögzítésre. Most a munkáltatói jogkör gyakorlója arról határozott, hogy azokat megváltoztatja. Szükséges-e ebben az esetben a munkaszerződést is módosítani, és abba is beleírni e szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót egyebek mellett az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról, valamint a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkáltatói elállás a munkaszerződéstől

Kérdés: Három hónapja kötöttünk munkaszerződést a munkavállalónkkal azzal, hogy a jövő héten kell csak munkába állnia. A héten azzal keresett meg bennünket, hogy családi okok miatt szeretne az eredetileg kijelölt időponttól eltérően nem hétfőn, hanem ugyanazon a héten csütörtökön kezdeni. Ezt nem akarjuk engedélyezni, mert megítélésünk szerint számára is egyértelmű volt, hogy mire vállalt kötelezettséget a munkaszerződés aláírásával. Elállhatunk-e a munkaszerződéstől?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 49. §-ának (2) bekezdése értelmében a fél a munkaszerződés megkötése és a munkajogviszony kezdetének napja közötti időszakban abban az esetben jogosult elállásra, ha a munkaszerződés megkötését követően a körülményeiben olyan lényeges változás következett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Munkáltatói jogkör – az átruházhatóság végrehajtóknál

Kérdés: A Vht. 231. §-ának (1) bekezdése alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) hivatali szervének alkalmazottai felett kizárólag a miniszteri biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat, amennyiben kinevezésre kerül. A fenti rendelkezés alapján a miniszteri biztos jogszerűen delegálhatja-e az Mt. 20. §-a alapján a munkáltatói jogkör gyakorlását az MBVK hivatali szervének vezetőjére? Különös tekintettel arra, hogy az Mt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján úgyis érvényes lesz a hivatali szerv vezetője által a munkáltató nevében tett jognyilatkozat, amennyiben a miniszteri biztos jóváhagyja. A munkáltatói jogkör delegálása eseti vagy akár általános is lehet a miniszteri biztos által? Amennyiben lehetséges a delegálás, mennyivel korábban kell erről az érintett munkavállalót tájékoztatni? Például adott felmondás aláírási jogát delegálja a miniszteri biztos, akkor elég a felmondásban tájékoztatni a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül általános szabály szerint írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót– a napi munkaidőről,– az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,– a munkabérről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a hivatásos szolgálati idő kérdése

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban kinevezett köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 86. § (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel 2018. november 7-én szűnt meg. Köztisztviselőnk kérelmezte, hogy a köztisztviselői jogviszonya létesítésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója által a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához ténylegesen figyelembe vett hivatásos szolgálati jogviszony 1990. november 1. kezdő időpontja helyett a Hszt. 280. §-a alapján elismert szolgálati idő kezdő időpontját, 1988. október 20-át vegyük figyelembe. Ebben az esetben ugyanis a 30 éves jubileumi jutalomra a munkáltatói jogkör gyakorlója által kinevezésében megállapított 2020. november 24. napja helyett 2018. szeptember 1. napján szerezne jogosultságot. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése alapján köztisztviselőnk 30 éves jubileumi jutalomra jogosító ideje kezdő időpontjának megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony kezdetének mely időpontot vegyük figyelembe, az 1990. november 1-jét vagy az 1988. október 20-át? Továbbá köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításakor alkalmaznunk kell-e a Hszt. 283. §-át, miszerint "Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni." Fentiek alapján mikor jogosult a köztisztviselő a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát kell figyelembe venni. A hivatásos szolgálati jogviszony időtartama és az ún. hivatásos szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Munkáltatói jogkörgyakorló lehetséges személye

Kérdés: Cégünk leányvállalatként működik, szoros együttműködésben az anyacéggel. A kifejezett szakmai feladatokat az anyacég látja el, a mi munkavállalóink kiegészítő tevékenységet végeznek. Azonban sok esetben a mi munkavállalóink szakmai vezetését az anyacég valamely alkalmazottja látja el, így közvetlenül utasításokat ad nekik, dönt a szabadság kiadásáról stb. Ezek azonban, tudomásunk szerint, munkáltatói jogkörök. Hogyan lehet jogszerűen megoldani azt, hogy bizonyos munkáltatói jogköröket "külsős" személyek láthassanak el a mi munkavállalóink felett?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban nem álló személy gyakorolja, a munkáltató jogok megoszthatók több személy között. Így lehetséges például, hogy a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos jogköröket a munkáltatóval munkaviszonyban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Gazdasági társaság tagja mint munkavállaló

Kérdés: A munkáltató cégnél az egyik munkavállaló 30% részesedést is szerzett, tehát részben a munkáltató cég tulajdonosa is lett. Mivel ez a döntés kellően motiváló volt a munkavállalónak, a társaságban a részesedése 50%-ra emelkedett. Jelenleg a két tulajdonos részesedése 50-50%. A munkavállaló továbbra is a céggel kötött munkaviszony keretében látja el feladatait, a munkáltatói jogkör gyakorlója a korábbi tulajdonos, aki az ügyvezető is. Fenntartható-e továbbra is az immár 50%-os tulajdonostárs munkaviszonya? Több alkalmazottunk is van, és az érintett munkavállaló helyzete folytán "kisfőnök" is lett egyúttal.
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági társaság tagja munkaviszony keretében végezzen munkát a gazdasági társaságnak. A 2014. március 14. napjáig hatályos Gt. a munkaviszony létesítése tekintetében nem ír elő korlátozást a társaság tagjai kapcsán. Mindössze a vezető tisztségviselők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.
1
2