Nyugdíjas köztisztviselő – új életpálya, jubileumi jutalommal

Kérdés:

A polgármesteri hivatal köztisztviselője 2023. május 16-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, a 65. életévét. Ezt a tényt elmulasztotta bejelenteni a munkáltatójának. Elmondása szerint jelenleg folyamatban van az eljárás a szolgálati idejének pontos meghatározására a nyugdíjfolyósító szervnél, mivel az előző adatlekérése során hét év szolgálati ideje hiányzott a kimutatásból. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje a nyugdíjbiztosítási főosztály előzetes adatközlése szerint 2022. december 31-én 39 év 39 nap. A hivatal tovább kívánja foglalkoztatni (kollégánk is ezt szeretné) változatlan munkakörben és felelősséggel (osztályvezetőként, a közigazgatási szerv hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő ügyekben kiadmányozási joggal). Kérelme hiányában a Kttv. 60. §-ának (7) bekezdése szerint május 31-ével meg kell(ett volna) szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát, tekintettel arra, hogy a 65. életévét betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság törvényi feltétele jelenleg húsz év szolgálati idő? A jogviszony előző mondat szerinti megszüntetését követően – akár másnaptól – létesíthetünk-e vele meghívásos eljárás keretei között [Kttv. 45. §] határozatlan időtartamra szóló közszolgálati jogviszonyt az általa korábban ellátott munkakörére? Kollégánk 2024. szeptember 5-én – folyamatos, köztisztviselőként történő foglalkoztatása esetén – jogosulttá válna a harmincöt éves jubileumi jutalomra. Az előzőek szerinti további foglalkoztatása értelmezésünk szerint nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságát. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt?

Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Pályáztatás vagy meghívás közszolgálati jogviszony létesítéséhez

Kérdés: A Kttv. 45. §-a szerint a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyba történő kinevezés előtt minden esetben szükséges pályáztatás és a kozigallas.hu-n történő megjelentetés? Milyen esetben van lehetőség a meghívás útján történő munkakör-betöltésre?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 45. §-ának (1) bekezdése szerint jogszabály vagy a közigazgatási szerv döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Köztisztviselőből ügykezelő – teljes helyett részmunkaidőben

Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban maradna napi 4 órában, akkor természetesen nem kell megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát, ekkor a felek – vagyis a közigazgatási szerv és a köztisztviselő – közös megegyezéssel módosíthatják a köztisztviselői közszolgálati jogviszonyt napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Helyettesítési díj – a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése, valamint a Kttv. 226. §-ának (2) bekezdése szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Polgármesteri hivatal gazdasági vezetője és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el.
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés: A munkáltatói jogokat, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője, polgármesteri hivatal esetén a jegyző, illetve a képviselő-testület gyakorolja [Kttv. 227. § (1) bek.]. Az Mötv. 81....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Jubileumi jutalomra való jogosultság – a hivatásos szolgálati idő kérdése

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyban kinevezett köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonya a Hszt. 80. §-a (2) bekezdésének d) pontja és 86. § (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel 2018. november 7-én szűnt meg. Köztisztviselőnk kérelmezte, hogy a köztisztviselői jogviszonya létesítésekor a munkáltatói jogkör gyakorlója által a jubileumi jutalomra való jogosultság megállapításához ténylegesen figyelembe vett hivatásos szolgálati jogviszony 1990. november 1. kezdő időpontja helyett a Hszt. 280. §-a alapján elismert szolgálati idő kezdő időpontját, 1988. október 20-át vegyük figyelembe. Ebben az esetben ugyanis a 30 éves jubileumi jutalomra a munkáltatói jogkör gyakorlója által kinevezésében megállapított 2020. november 24. napja helyett 2018. szeptember 1. napján szerezne jogosultságot. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése alapján köztisztviselőnk 30 éves jubileumi jutalomra jogosító ideje kezdő időpontjának megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony kezdetének mely időpontot vegyük figyelembe, az 1990. november 1-jét vagy az 1988. október 20-át? Továbbá köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításakor alkalmaznunk kell-e a Hszt. 283. §-át, miszerint "Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak a 280. § (1) bekezdése szerint számított hivatásos szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, bírói vagy ügyészségi szolgálati viszony vagy közigazgatási szervnél munkaviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni." Fentiek alapján mikor jogosult a köztisztviselő a 30 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján a köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításánál a hivatásos szolgálati jogviszony időtartamát kell figyelembe venni. A hivatásos szolgálati jogviszony időtartama és az ún. hivatásos szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Átirányítás – képesítési akadályokkal

Kérdés: Önkormányzatnál gimnáziumi érettségivel és felsőfokú társadalombiztosítási szakképzettséggel munkaügyi ügyintéző munkakörben van kinevezve egy kolléganő. Pénztároshelyettesi és bérkönyvelési feladatot szeretnének rábízni kinevezésmódosítás nélkül. Sem szakmai tapasztalata, sem szakképzettsége nincs ezekhez a feladatokhoz. Megteheti-e így a munkáltató? Aránytalan sérelemnek minősül-e, ha ezeket a pluszfeladatokat csak a munkaidején túl (mivel saját munkaköre kitölti a munkaidejét) tudná ellátni?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen, a Kttv.-ben meghatározott feltételek szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Jegyző felesége könyvel – az összeférhetetlenség kérdése

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy polgármesteri hivatalban a jegyzőnek a felesége vagy az élettársa a könyvelő?
Részlet a válaszából: […] ...akkor van lehetőség a Kttv. 8. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az általa ellátott feladat közvetlenül nem függ össze a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatásköreinek gyakorlásával, valamint ügyviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Közszolgálati címek – "átvitel" áthelyezés esetén

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó egyik szervtől egy másik, szintén a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez történő végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő a Kttv. 126-128. §-aiban meghatározott címeket viheti-e tovább az áthelyezést kérő közigazgatási szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. 59. §-a szerinti végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő, az áthelyező közigazgatási szerv és az átvevő közigazgatási szerv megállapodnak egymással a közszolgálati tisztviselő áthelyezésében. A végleges áthelyezés az említett felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Szabadsághalmozódás

Kérdés: A köztisztviselő a tárgyévben megállapított szabadságát az esedékességének évében nem tudta kivenni. A Kttv. 104. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján szolgálati érdek esetén a szabadságot a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet követő év január 31-ig adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. Mi lesz a ki nem adott szabadsággal, ha január 31-ig sem veszi ki a köztisztviselő? A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint hozzá kell számítani a következő évben járó szabadsághoz. Tehát a következő évben mégis ki lehet venni az előző évben ki nem adott szabadságokat, ha a Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése szerint járunk el? Ha minden évben hozzáadjuk az előző évi szabadságokat, akkor az évek folyamán sok szabadság halmozódik fel. Ezt a jogviszony megszűnésekor meg lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...év március 31-éig adhatja ki a munkáltató a szabadságot kivételesen fontos szolgálati érdekből. Ilyen "minősített" érdek lehet a közigazgatási szerv működési körében fellépő veszélyhelyzet (baleset, elemi csapás, súlyos kár). Végül a köztisztviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.
1
2