238 talált cikk a munkáltatói jogkör gyakorlója kifejezésre

Kérdés: A hatályos jogszabályok alapján költségtérítést a polgármester milyen módon tud igénybe venni? A saját autóval távolra történő hivatalos utazást hogyan tudja elszámolni?

Kérdés: Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?

Kérdés: A kormánytisztviselők rugalmas munkarendben, napi 8 óra, heti 40 óra munkaidőben dolgoznak. A munkavégzésre rendelkezésre álló peremidő hétfőtől péntekig 06:30–20:00 óráig tart, ezen belül a törzsidő hétfőtől csütörtökig 08:30–14:30, pénteken 08:30–12:30. A belső készenléti szabályzat alapján a munkanapi készenlét 19:00 órától a következő nap 07:00 óráig tart. A készenléti beosztás egy hónapra előre kerül közlésre. Jogszerű-e a Kit. alapján, hogy a fentiek szerinti rugalmas munkarendben foglalkoztatott kormánytisztviselő a szabadsággal érintett munkanapon (tehát ugyanazon nap) 19:00 órától készenlétet teljesítsen? Befolyásolja-e ennek megítélését, hogy a rugalmas munkarend peremideje 20:00 óráig tart, miközben a készenlét már 19:00 órakor megkezdődik? A munkaügyi szakterület álláspontja szerint a szabadság a kormánytisztviselőt az adott munkanapon 8:00–17:00 óra közötti munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíti. Helyes-e ez az értelmezés rugalmas munkarend alkalmazása esetén, és ebből következően teljesíthető-e ugyanazon napon 19:00 órától készenlét, vagy a szabadság rendeltetésére és pihenési funkciójára tekintettel a szabadsággal érintett munkanapra készenlét sem rendelhető el? Ha a szabadsággal érintett napon 19:00 órától teljesített készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, az a Kit. 129. §-ának (8) bekezdése szerinti szabadságmegszakításnak minősül-e, vagy készenlét alatt végzett rendkívüli munkavégzésként kezelendő? Amennyiben a tényleges munkavégzés a szabadság megszakításának minősül, szükséges-e külön munkáltatói intézkedés, és hogyan kell a szabadság- és munkaidő-nyilvántartást helyesbíteni? Befolyásolja-e a fentiek jogi megítélését, hogy a készenléti kötelezettséget a szabadság engedélyezését megelőzően egy hónapra előre már közölték?

Kérdés: Támogató szolgálatban alkalmazott gondozónak a legmagasabb iskolai végzettsége a kisgyermekgondozó és -nevelő szakképesítés (54 761 02). Melyik kategóriába kell besorolni a munkavállalót, D vagy E?

Kérdés: A polgármesteri hivatalnál a Kttv. 235. § (1) bekezdése szerinti személyi illetmény 2026. május 14-ét követő alkalmazásával kapcsolatban kérjük szakmai állásfoglalásukat. A 9/2026. Korm. rendelet alapján a személyi illetmény március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is megállapítható vagy emelhető volt, és ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető volt. A veszélyhelyzeti szabályozás megszűnését követően a 2026. évi XIV. törvény a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdéséből elhagyta a személyi illetménynek a tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra történő megállapítására vonatkozó kötöttségét, ugyanakkor a teljesítményértékelés mellőzésére vonatkozó rendelkezés nem került be a Kttv.-be. Jól értelmezzük, hogy 2026. május 14-étől személyi illetmény ugyan az év bármely időpontjában megállapítható, azonban ahhoz ismét szükséges a minősítés, ennek hiányában a teljesítményértékelés? 2026. szeptember 1-jével új köztisztviselőt kívánunk kinevezni, aki nem rendelkezik a személyi illetmény megállapítását megalapozó minősítéssel vagy teljesítményértékeléssel. Ilyen esetben a kinevezéskor megállapítható-e személyi illetmény? Ha nem, alkalmazható-e helyette alapilletmény-eltérítés, illetve – ha egyik lehetőség sem áll fenn – milyen jogcímen és mikortól állapítható meg számára legkorábban a besorolása szerint számítottnál magasabb összegű illetmény? Ehhez elegendő-e a belépést követően év közben elkészített teljesítményértékelés, vagy csak későbbi értékelési időszak alapján nyílik erre lehetőség? A hivatalban ugyanakkor vannak olyan köztisztviselők, akik részére 2026. május 14. előtt, az akkor hatályos szabályok alapján – egyes esetekben a teljesítményértékelés 9/2026. Korm. rendelet szerinti mellőzésével – személyi illetményt állapítottunk meg. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a korábban jogszerűen megállapított személyi illetményeket továbbra is folyósítjuk az eredetileg irányadó időtartamuk végéig, vagy a jogszabályváltozás miatt szükséges azok felülvizsgálata? Amennyiben továbbra is járnak, jogszerűen fennállhat-e emiatt jelentősebb illetménykülönbség a régi és az újonnan belépő köztisztviselők között? A korábbi személyi illetményt megállapító munkáltatói intézkedéseinkben külön lejárati időpontot nem tüntettünk fel, mert azok meghozatalakor a Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése maga tartalmazta a személyi illetmény időbeli keretét, az intézkedéseink pedig erre a jogszabályhelyre hivatkoztak. E korábbi intézkedések időbeli hatályát továbbra is a meghozatalukkor hatályos Kttv. alapján kell megítélni, függetlenül attól, hogy az időbeli korlátozás 2026. május 14-én később kikerült a törvényből? Ha a korábbi intézkedés külön rövidebb időtartamot nem határozott meg, meddig áll fenn az annak alapján megállapított személyi illetmény? A konkrét határidőt nem tartalmazó korábbi intézkedésekkel szükséges-e jelenleg bármit tenni? Ha igen, megfelelő és jogszerű megoldás-e olyan pontosító munkáltatói intézkedés kiadása, amely nem utólag állapít meg új végdátumot, hanem kizárólag rögzíti a korábbi intézkedés meghozatalakor hatályos jogszabályból következő időbeli hatályt, és szükséges-e ehhez ismételten a polgármester jóváhagyása? Összefoglalva: annak tisztázását kérjük, hogy a 2026. május 14-i jogszabályváltozást követően hogyan kell jogszerűen kezelni egyrészt az újonnan belépő, korábbi értékeléssel nem rendelkező köztisztviselő illetményét, másrészt a változást megelőzően már megállapított személyi illetményeket és azok időbeli hatályát.

Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?

Kérdés: 2026. július 1. napján hatályba lépett a Mötv. módosítása, mely eltörölte a polgármesterek költségtérítését. Hivatalunknál a polgármester saját gépkocsival és telefonnal teljesíti a belföldi kiküldetést, egyéb városon túli munkaköréhez tartozó feladatait (pl. Budapest – konferenciák, Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének gyűlései, környező városok, települések rendezvényein való hivatalos megjelenés), valamint – mint társulási tagönkormányzat – a társulás székhelyén megtartott üléseken való részvételt, melyre eddig a jogszabályban foglalt költségtérítés adott fedezetet. A Kttv. 54. §-a rendelkezik a kiküldetés szabályairól, illetve a 225/L. § (1) bekezdése határozza meg a polgármesterre vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát. A hivatkozott rendelkezésben azonban a Kttv. 54. §-a nem szerepel. A polgármester fent hivatkozott feladatai ellátásához kapcsolódóan jogosult-e bármilyen egyéb számlával igazolt költségeinek megtérítésére? A képviselő-testület mint munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult-e megállapítani egy költségkeretet a fenti feladatok ellátása érdekében?

Kérdés: Kistelepülési jegyzőként azzal a problémával szembesültem, hogy – kezdeményezésemre – a képviselő-testület igazgatási szünetet rendelt el nekünk a rendes szabadságok kiadása céljából, a Kttv. 232. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel. Ez idő alatt minden köztisztviselő kötelezően szabadságon van. Közben arról értesültem, hogy idén először a kormányhivatal nem járul hozzá ahhoz, hogy a szomszéd település anyakönyvvezetőjét kijelölje a halaszthatatlan anyakönyvi feladatok elvégzésére az igazgatási szünetünk idejére, mivel értelmezése szerint az anyakönyvvezető szabadsága nem minősül sem akadályoztatásnak, sem a hiányának, amely okok az anyakönyvvezető kijelölését alátámasztanák. Véleménye szerint, mivel van három anyakönyvvezető a hivatalunkban, meg kell oldani a halaszthatatlan feladatellátást. Elrendelhetek-e bármelyik anyakönyvvezetőnek készenlétet az igazgatási szünet időtartamára, amikor egyébként szabadságon vannak? Véleményem szerint a készenlét munkanapokon vagy pihenőnapokon, szükség szerint munkaszüneti napokon, a rendes munkaidőn túl rendelhető el. A fizetett szabadság ebből a szempontból pihenőnapnak minősül? Elvárható-e az anyakönyvvezetőtől, hogy ne hagyja el a települést a szabadsága alatt, mert készenlétben kell állnia? Amennyiben elrendelhető a készenlét a szabadság idejére, milyen módon kell kompenzálni azt? Ha kétszer annyi szabadidőt kell ellentételezésként biztosítani [Kttv. 98. § (3) bek. 2. mondat], akkor semmi értelme elküldeni szabadságra. Esetleg a Kttv. 98. §-ának (7) bekezdését lehet alkalmazni, és a szabadidőt pénzben meg lehet váltani? Ha igen, ez azt jelenti, hogy a készenlét napjaira – függetlenül attól, hogy végül végzett-e munkát – triplán kell kifizetni az illetményét, mivel egyszer jár a szabadságra és duplán jár a pihenőnapon teljesített készenlét időtartamára? Ehhez képest mi jár az anyakönyvvezetőnek, ha tényleges munkavégzésre is sor kerül?

Kérdés: A Kit. 129. §-ának (2) bekezdése alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén az alapszabadságot az esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki,
b) a pótszabadságot – az a) pontra és a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig adhatja ki, és a kormánytisztviselő eddig az időpontig veheti igénybe,
ha az esedékesség éve eltelt. Az a) és b) pontban található megfogalmazásbeli különbségből milyen következtetést lehet levonni („adja ki” és „adhatja ki”)?