Találati lista:
11. cikk / 4587 Szakmunkásvégzettség igazolása a besoroláshoz
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban kívánunk alkalmazni egy munkavállalót. 2002. VI. 14-én kelt bizonyítványa szerint a 2001/2002. tanévben a 12/C osztályban végezte tanulmányait, szakmai vizsgabizottság előtt szakmai vizsgát tett. A korábbi szakképzési törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott 33 5276-05 azonosító számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett. A bizonyítványon nem szerepel, hogy az szakmunkás-bizonyítvány, csak bizonyítvány. Kérte a munkáltató, hogy igazoltassa a munkavállaló az iskolával, hogy szakmunkásképzőt végzett vagy sem. Az iskola által 2025. XII. 17. napon kiadott igazolás tartalma a következő: „Nevezett 2002. VI. 14-én 33 52769-05 számú nőiruha-készítő szakképesítést szerzett, ami az akkori jogszabályok szerint szakmunkásvégzettségnek felel meg.” Mivel a bizonyítványon az szerepel, hogy OKJ szerinti szakképesítést szerzett a munkavállaló, ami 33-as kóddal kezdődik, a közalkalmazotti besorolás csak B fizetési osztálynak felelne meg (33 OKJ alapfokú végzettségre épülő középfokú szakképesítés). Ha szakmunkás-bizonyítványról beszélünk, a besorolás már C fizetési osztály lenne. Elfogadható az iskola által kiállított igazolás annak bizonyítására, hogy a munkavállaló szakmunkásvégzettséggel rendelkezik, vagy sem?
12. cikk / 4587 Műszakpótlékra és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra való jogosultság
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó három karbantartó munkaidő-beosztása hétfőtől péntekig tart, szombat és vasárnap pihenőnap. Hétfőtől péntekig heti váltásban dolgoznak úgy, hogy az egyik héten 4.45-től 12.45-ig, a másik héten 10.00-tól 18.00-ig, a harmadik héten 8.00-tól 16.00-ig tart a munkaidő, és ez a következő héttel ismétlődik. A műszakpótlékra való jogosultság megvalósul, mert a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között van négy óra eltérés, valamint a munkanapok számának egyharmadában a munkaidő kezdete eltér. További egy karbantartót foglalkoztat a munkáltató, aki általános munkarendben dolgozik, hétfő, kedd és csütörtök 7.30-tól 16.00-ig, szerda 7.30-tól 17.30-ig és pénteken 7.30-tól 12.00-ig. Utóbbi munkavállaló szükség esetén (pl. betegség) helyettesíti a többi karbantartót. A műszakpótlék és a rendkívüli munka tekintetében az alábbi kérdések merültek fel.
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?
13. cikk / 4587 Jubileumi jutalom – a számítás alapjának meghatározása
Kérdés: Szociális intézményben dolgozunk. A 30 év után járó 3 havi jubileumi jutalom csak a garantált bérminimum alapján számfejthető, vagy a szociális ágazati pótlék és a munkáltatói döntésen alapuló illetménykiegészítés összege is beleszámít a jubileumi jutalom összegébe? Van olyan kifizetőhely, ahol beleszámolják a pótlékot és az illetménykiegészítést, de munkáltatónk csak a garantált bérminimumot veszi figyelembe a számfejtésnél.
14. cikk / 4587 Besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság (I.) – a „múlt” munkaviszonyai
Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.
15. cikk / 4587 Besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság (II.) – a korábbi munkaviszony és a közfoglalkoztatás
Kérdés: Az önkormányzatunk által fenntartott bölcsőde alkalmazásában áll egy dajka, aki 2021 júniusától dolgozik. A végzettségét tekintve rendelkezik dajka képesítéssel 2004 óta, 2020-ban végezte el a szociális gondozó és ápoló képzést. A bölcsődei foglalkoztatást megelőzően kb. 6 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, emellett csak közfoglalkoztatott volt, munkaviszonyban dolgozott (bolti eladóként) és álláskereső volt. A hölgy jelenlegi besorolásánál (D4) csak a közszolgálati jogviszonyok vannak beszámítva. A munkaviszony (bolti eladó) időtartama, illetve a közfoglalkoztatásban töltött idő figyelembe vehető-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalom és a végkielégítés számításánál?
16. cikk / 4587 „Nők40” és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Egyházi fenntartású szociális intézmény vagyunk, külön adószámmal az egyháztól és külön jogi személyként. A munkáltatói jogkört az intézményvezető gyakorolja. Az egyik munkatárs „nők 40” öregségi nyugdíjjal szeretne elmenni 2026. VI. hóban nyugdíjba. Az egyházi fenntartású szociális intézményekben – mivel állami normatívából élnek – a Kjt. 55–80. §-ában foglaltakat alkalmazni kell az előmeneteli és illetményrendszer vonatkozásában. Munkatársunk a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult volt 3 éve, azt megkapta. Ha 2026 júniusában megszerzi a „nők40” öregségi nyugdíjhoz szükséges jogosultsági időt, a 40 éves jubileumi jutalomra jogosulttá válik-e?
17. cikk / 4587 Jubileumi jutalom – jogosultság és az összeg
Kérdés: A szociális szolgáltatóközpont közalkalmazottjaival kapcsolatban kérdezzük:
1. Egyikük nyugdíj mellett dolgozik, és 2026. XI. 24-én lenne esedékes részére a 25 éves jubileumi jutalom. Ebből az intézményből ment nyugdíjba is 2023 februárjában. Öregségi nyugdíj mellett dolgozik, és most szerzi meg a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt. Kifizethető részére a jubileumi jutalom?
2. Ketten szociális munkatárs és esetmenedzser munkakörben dolgoznak a gyermekjóléti központban, idén mennek el 40 év szolgálati idővel nyugdíjba, nyugdíj után folytatni szeretnék a munkát. Ebben az esetben nem kell megszüntetni a jogviszonyt? Csak a közalkalmazottaknak be kell adniuk a nyugdíj megállapítása iránti igényüket a nyugdíjfolyósító felé, valamint az igazolást, hogy szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgoznak?
3. Ezen intézmény közalkalmazottjainak a jubileumi jutalom megállapításához milyen bérelemeket kell figyelembe venni?
4. Nyugdíjba menő közalkalmazott 2027. VI. 5-én éri el a jubileumi jutalomhoz szükséges 40 év szolgálati időt. A Kjt 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére ki kell fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, mivel a 35 év szolgálati ideje megvan. De mivel ő folytatni szeretné nyugdíj mellett a munkát, ezért a jubileumi jutalom kifizetése mikor lesz esedékes?
1. Egyikük nyugdíj mellett dolgozik, és 2026. XI. 24-én lenne esedékes részére a 25 éves jubileumi jutalom. Ebből az intézményből ment nyugdíjba is 2023 februárjában. Öregségi nyugdíj mellett dolgozik, és most szerzi meg a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időt. Kifizethető részére a jubileumi jutalom?
2. Ketten szociális munkatárs és esetmenedzser munkakörben dolgoznak a gyermekjóléti központban, idén mennek el 40 év szolgálati idővel nyugdíjba, nyugdíj után folytatni szeretnék a munkát. Ebben az esetben nem kell megszüntetni a jogviszonyt? Csak a közalkalmazottaknak be kell adniuk a nyugdíj megállapítása iránti igényüket a nyugdíjfolyósító felé, valamint az igazolást, hogy szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgoznak?
3. Ezen intézmény közalkalmazottjainak a jubileumi jutalom megállapításához milyen bérelemeket kell figyelembe venni?
4. Nyugdíjba menő közalkalmazott 2027. VI. 5-én éri el a jubileumi jutalomhoz szükséges 40 év szolgálati időt. A Kjt 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére ki kell fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, mivel a 35 év szolgálati ideje megvan. De mivel ő folytatni szeretné nyugdíj mellett a munkát, ezért a jubileumi jutalom kifizetése mikor lesz esedékes?
18. cikk / 4587 Átszervezés után – a színház és művelődési ház vezetője és alkalmazottai
Kérdés: A képviselő-testület a Módtv. hatálya alá tartozó művelődési ház átszervezését tervezi. A költségvetési szerv megnevezésében szerepelni fog, hogy „színház és művelődési ház”, fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása 900100 Előadó-művészet lesz. Ebben az esetben milyen képesítési előírásoknak kell megfelelnie az intézmény vezetőjének? A 155/2017. Korm. rendelet vagy a 39/2020. EMMI rendelet lesz az irányadó? A költségvetési szerv előadó-művészeti szervezetnek, vagy továbbra is közművelődési intézménynek tekinthető? Az intézményben foglalkoztatottak jogviszonyára melyik törvény lesz alkalmazandó? A közművelődési alapszolgáltatást biztosító szervezeti egységben dolgozók továbbra is Mt.-s munkavállalók maradnak? Ha az intézmény alapító okiratában fő tevékenységként a „911110 Közművelődési intézmények tevékenysége” maradna, de a tevékenysége között szerepel a színház is, az intézmény vezetőjének milyen képesítési feltételeknek kellene megfelelnie? Az átalakulást követően az intézmény továbbra is a Módtv. hatálya alá fog tartozni?
19. cikk / 4587 Ügyvezető távmunkában
Kérdés: Van-e lehetősége a társas vállalkozásnak a tagjával, aki ügyvezetői feladatokat lát el munkaviszonyban a társasági szerződés alapján, távmunkában, home office-ban történő munkavégzés keretében elláttatni az ügyvezetői feladatokat? Ha igen, ezt a munkaszerződésben kell-e rögzíteni, továbbá a jogszabály által biztosított rezsiátalány (minimálbér 10%-a) fizethető-e az ügyvezető részére?
20. cikk / 4587 Helyettesítés – a határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása
Kérdés: Jelenleg a munkavállalónk gyermeke születése miatt fizetés nélküli szabadságon van. Helyére új munkavállalót vettünk fel, akinek 2025. december 31-én jár le a szerződése. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló nem kíván visszajönni gyermeke hároméves koráig, de a felhalmozódott szabadságát is ki szeretné majd venni. Hogyan célszerű a helyettesítő munkavállaló munkaszerződését meghosszabbítani? Konkrét naptári nap szerint határozzuk-e meg a határozott idejű munkaviszony időtartamát (azt azonban, hogy mely időpont lesz ez valójában, nem lehet biztosan tudni), vagy van-e lehetőség arra, hogy a határozott időt akként határozzuk meg a munkaszerződésben, hogy az „XY távollétének idejére” szól? Ebben az esetben alkalmazható a helyettesítő személy a régi munkavállaló szabadságának ideje alatt?
