Találati lista:
11. cikk / 4776 Panaszok vezetői megbízással rendelkező pedagógusra – a lehetséges „reakciók”
Kérdés: Egy óvoda fenntartójához írásos szülői panaszok érkeznek az óvoda egyik pedagógusának tevékenységével, a gyerekekkel való viselkedésével kapcsolatban. Azért a fenntartó a címzett, mivel a kérdéses pedagógus vezetői megbízással is rendelkezik, így bár az óvoda a munkáltató, de a munkáltatói jogkör gyakorlója a fenntartó képviselője. Az ilyen írásos panaszok megalapozhatnak a kérdéses pedagógussal szemben bármilyen munkajogi intézkedést? Ha igen, milyeneket?
12. cikk / 4776 Óvodapedagógus helyettesítése hosszabb keresőképtelen betegsége alatt
Kérdés: Óvodánkban a következő helyzet állt elő: egy óvodapedagógus kolléganőnk úgy tűnik, egy évnél hosszabb ideig fog orvosi kezelés alatt állni. Szeptembertől viszont ez konkrét munkaerő-kiesést jelent az óvodai csoportja számára, amit szeretnénk úgy áthidalni, hogy felvennénk egy végzős óvodapedagógus kolléganőt kisegítés gyanánt 4 vagy 8 órában (amelyik lehetséges). Hogyan tudnánk végzős hallgatót alkalmazni, illetőleg a beteg kolléganőnk mennyi időt lehet táppénzen, illetve milyen bontásban, hogy a munkaviszonya megmaradjon? Betegsége jellegéből adódóan nem tudjuk előre behatárolni annak időtartamát.
13. cikk / 4776 Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony – megszüntetés felmentéssel
Kérdés: Közalkalmazottunk 2026. szeptember 18-án betölti a hatvanötödik életévét. Meghatározott munka elvégzésére 2026. december 31-ig rendelkezik kinevezéssel, de szeretne nyugdíjba menni felmentési idővel (felmentési ideje két hónap lenne). Megszüntetheti-e a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentési idővel a határozott idő lejárta előtt?
14. cikk / 4776 Öregségi nyugellátásra jogosultság megszerzése – a további foglalkoztatás alternatívái
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselő 2026. október 29-én tölti be a 65. életévét, és rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Van-e lehetősége – és ha igen, akkor milyen – a hivatalnak a további foglalkoztatásra?
15. cikk / 4776 Nyugdíjkorhatáron túl – a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Ha a közalkalmazott betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor milyen lehetősége van a jogviszony megszüntetésére? Ha a munkáltató nem kívánja továbbfoglalkoztatni, neki milyen lehetőségei vannak? Ki kezdeményezheti és mely időponttól? Milyen esetben jár felmentési idő, és az mikortól kezdődik: a nyugdíjkorhatár betöltése előtt vagy azt követően, azaz már nyugdíjasként? Továbbfoglalkoztatás esetén a közalkalmazott kérheti a nyugdíjkorhatár betöltése után is a felmentési idő kiadását?
16. cikk / 4776 További foglalkoztatás vagy jogviszony-megszüntetés – a végkielégítés jogszerző ideje
Kérdés: Óvodánkban jelenleg három csoport működésére van lehetőség három dajkával és egy pedagógiai asszisztenssel. Szeptemberben egy átmeneti időszakban kb. 20-30 napig nem lesz meg a három csoport fenntartásának a követelménye, azaz a gyereklétszám 13 fő/csoport alá csökken. Viszont utána a folyamatos beiratkozókra tekintettel ismét elérjük, illetve meghaladjuk a 13 főt. Indíthatjuk-e három csoporttal az évet? Amennyiben a gyermeklétszám csökkenése miatt nincs lehetőség a három csoport megtartására, egy dajka és egy pedagógiai asszisztens munkaviszonyát kénytelenek leszünk megszüntetni. Ez felmentéssel valósulhat meg, a csoportlétszám csökkenésére tekintettel. Egy fő esetében több éven keresztül a határozott idejű közalkalmazotti kinevezéssel történt a foglalkoztatás, mely évente hosszabbításra került. 2019-től 2024-ig határozott idejű volt a foglalkoztatás, majd ezt követően alakult át határozatlanná. A közalkalmazotti határozott idő beleszámít-e? A Púétv. köznevelési jogviszonyt nevesít az 57. §-ban. A határozott időszakot is bele kell számítani a végkielégítésre való jogosultsági időbe?
17. cikk / 4776 Öregségi nyugellátásra való jogosultság – felmentés vagy jogviszonymegszűnés a törvény erejénél fogva
Kérdés: Önkormányzati hivatalnál a Kttv. alá tartozó köztisztviselő a hatvanötödik életévének betöltésével kérelmezte a közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését az öregségi nyugdíjazása miatt. A munkáltató elfogadta, de még nem indította meg a jogviszony megszüntetését, mivel a köztisztviselő a törvényben előírt határidőnél hamarabb adta be kérelmét [Kttv. 60. § (7) bek.]. Erről a döntéséről a munkáltató csak levélben tájékoztatta a köztisztviselőt. Ezt követően a köztisztviselő kapott egy tájékoztató levelet a nyugdíjintézettől, mely szerint amennyiben még tíz napot tovább dolgozik a hatvanötödik életévének betöltését követően, akkor kerekedik az éve, így 2 százalékkal magasabb lenne az induló nyugdíjának a mértéke. Módosíthatja-a munkáltató kedvezően a köztisztviselő javára a döntését, mivel a nyugdíj indítása előtt még öt hónap van hátra?
18. cikk / 4776 Egészségügyi szolgálati jogviszony sorsa nyugdíjjogosultság esetén
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban lévő iskolaorvosunk 1962. decemberben született. 2026. december 26-án eléri a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt – melyet határozattal igazolt –, 2027. decemberben pedig a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt is. Ha a „nők 40” nyugdíjat szeretné érvényesíteni, de szeretne tovább dolgozni, meg kell-e szüntetni az egészségügyi szolgálati jogviszonyát, vagy nyugdíjasként továbbra is dolgozhat e jogviszonyban? Illetve a jogviszony mellett kaphatja a nyugellátását is? Amennyiben dolgozhat nyugdíj mellett, és később úgy dönt, tovább már nem szeretne dolgozni, hogyan kell a jogviszonyát megszüntetni? Élhet-e a felmentési idő lehetőségével?
19. cikk / 4776 Egyéni védőeszköz – a viselésének elmulasztásával okozott kár
Kérdés: Van-e lehetősége a munkaadónak levonni a munkavállaló béréből azt az összeget, ami abból a kárból következett, hogy a dolgozó nem viselte a részére a munkavégzéshez előírt munkavédelmi ruházatot? A cégnek milyen szabályzatban kell rögzítenie, hogy a munkavállalónak milyen munkavédelmi ruházatot kell viselnie (munkavédelmi cipő)? A munkaadó cégre terhelik azokat a költségeket a partner cégek, amelyek abban az esetben keletkeznek, ha a munkavállaló nem viseli az előírt lábbelit (pl. bakancsot) a partner cégnél történt munkavégzés esetén. Amennyiben a helyszínen ellenőrzi a munkaadó képviselője, hogy nem viselte a dolgozó a munkaruházatot, akkor ebben az esetben levonhatja a havi nettó bérből a kár összegét?
20. cikk / 4776 Munkaidő beosztása hétvégére
Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet, mely konyha az óvodai és iskolai étkezésen túl ellátja a településen működő önkormányzati és egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona étkeztetését is. Ez utóbbit figyelembe véve szombat és vasárnap is munkavégzés folyik a konyhán. Jelenleg a gyakorlat az, hogy túlóra szombatra és vasárnapra nem kerül elszámolásra, a munkavállalók heti 40 órája úgy van elosztva, hogy a szombatot és a vasárnapot is viszik. A dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek. Helyesen jár el az önkormányzat? Ha nem, akkor a konyhán mi a helyes eljárás, munkaidőkeretben dolgoztatni a kollégákat? Ha szombatra és vasárnapra is túlórát számolunk el, akkor a maximum túlórakeretet meghaladnánk.
