4309 cikk rendezése:
1. cikk / 4309 Vezetői megbízás – „osztja” a jogviszony sorsát
Kérdés: Ha a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnik, a vezetői megbízás is megszűnik a határozott idejű vezetői megbízás lejárta előtt. Ilyenkor a fennmaradó időre (ameddig tartott volna a megbízás) ki kell fizetni a munkáltatónak a volt vezető részére az illetményét?
2. cikk / 4309 Két e-mail – egy munkaszerződés
Kérdés: Mi a munkajogi megítélése annak, ha a munkáltató elektronikus levélben közli a munkavállalóval a leendő munkakörét és alapbérét, majd pedig erre válaszul a munkavállaló – szintén elektronikus levélben – tesz egy, az „ajánlatot” elfogadó nyilatkozatot? Ebben az esetben létrejött a felek között a munkaviszony? Az ilyen esetben milyen kockázat rejlik a munkáltató számára, és hogyan tudja az ilyen helyzeteket megfelelően kezelni? Ha az a helyes megítélése a felvázolt esetnek, hogy létrejött a munkaviszony, akkor a felek köthetnek még – a jogviszonyuk tartalmát részleteibe menően meghatározó – munkaszerződést, illetve a „formális” munkaszerződés megkötését a munkavállaló megtagadhatja?
3. cikk / 4309 Elektronikus aláírás – ha csak az iskolának biztosított
Kérdés: A Púétv. szerint a 20. § (5) bekezdése szerinti iratokat elektronikusan, elektronikus aláírással kell kiadmányozni. A munkáltatói egyoldalú jognyilatkozatok esetében egyértelmű a feladat, viszont a kinevezési okmány, annak módosítása (kivétel a 43. § szerinti) kétoldalú, de munkavállalói oldalról az elektronikus aláírás nem biztosított (Ügyfélkapu+). Jó-e az az értelmezés az utóbbi esetekben, hogy az iratok elektronikus munkáltatói aláírás után papíralapon, záradékolva [20. § (9) bek.] kerül a munkavállalóhoz aláírásra?
4. cikk / 4309 Munkaszerződés és módosításai – egységes szerkezetben
Kérdés: Egy gazdasági társaság jelentős emberi erőforrást alkalmaz a tevékenységébe tartozó feladatok ellátásához. Ennek során az átlagosnál magasabb a fluktuáció, és a foglalkoztatási hely gyakori változásával is számolni kell. A jelenlegi gyakorlat szerint a munkavállalók nagy számát érinti a munkaszerződések módosítása. A munkáltató a reá nehezedő ezzel összefüggő adminisztrációt azzal kívánja csökkenteni, hogy elvárja az egységes szerkezetű munkaszerződés készítését akkor, ha a szerződést három-öt esetben kell különböző okok miatt módosítani. A szándéka megítélésünk szerint aggályos, mivel ilyen megközelítésű igénnyel nem találkoztunk még. Az Mt. alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkaszerződést és annak módosításait egységes szerkezetbe foglalva kezelje a munkáltató, valamint aláírható-e ilyen szerkezetben a munkavállaló részéről ez a dokumentum? Ha igen, kiválthatja-e joghatásában az alapul szolgáló munkaszerződést és módosításait?
5. cikk / 4309 Próbaidő meghosszabbítása hat hónapig
Kérdés: Cégünknél kollektív szerződés van hatályban, amiben a próbaidő hossza is szabályozva van. Az Mt. 50. §-ának (4) pontja alapján a kollektív szerződésben kikötött próbaidő hossza hat hónap. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a munkaszerződésben csak három hónap próbaidőt köt ki, majd ha a munkáltató vagy a munkavállaló a próbaidőt hosszabbítani kívánja újabb három hónappal, azt munkaszerződés-módosítással teszi meg, amihez mindkét fél hozzájárul?
6. cikk / 4309 Munkaviszony-létesítés – felmentési idő alatt
Kérdés: Közalkalmazottunk jogviszonya átszervezés miatt 2025. szeptember 2. napján felmentéssel megszűnik. A felmentési idő letelte után öthavi távolléti díjának megfelelő végkielégítésre jogosult. Felmentési ideje 2025. április 3. napján kezdődik, 2025. május 23. napjától munkavégzési kötelezettsége alól mentesíti őt a munkáltató. Létesíthet-e jogviszonyt egy költségvetési szervtől teljesen független cégnél? Ha igen, hány órában van ez maximalizálva? Amennyiben nem lehetséges április 4-től a munkavállalás, mi a legkorábbi dátum, amivel elhelyezkedhet a közalkalmazott?
7. cikk / 4309 Másik munkaviszony létesítése gyermekgondozási szabadság alatt
Kérdés: Köteles-e bejelenteni a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon tartózkodó édesanya, ha a szabadsága alatt más munkáltatónál helyezkedik el, ha a másik cég tevékenységi köre nem azonos vagy hasonló, illetve a munkaszerződésben sincs arra utaló tiltás, hogy a munkavállaló nem létesíthet máshol munkavégzésre irányuló jogviszonyt? Terheli-e ilyenkor a munkavállalót tájékoztatási kötelezettség?
8. cikk / 4309 Pedagógus további jogviszony-létesítése gyermekgondozási szabadsága alatt
Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában heti 40 órás munkaidőben, határozatlan idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló, gyermekgondozási díjban részesülő óvodapedagógus fizetés nélküli szabadságon van. Azzal a kérdéssel kereste meg munkáltatóját, hogy fizetés nélküli szabadsága idején más fenntartó intézményénél egy évre létesíthet-e heti 40 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt óvodapedagógus munkakörben?
9. cikk / 4309 Pedagógus és iskolájának érdekellentéte a gyermekgondozási szabadság után
Kérdés: A Púétv. hatálya alá tartozó, gyermekgondozási szabadságról visszatérő édesanyák újbóli munkába állását gyakran megtagadja a munkáltató, arra hivatkozva, hogy nem fér bele a költségvetésbe az adott édesanya adott időpontban történő visszavétele, vagy előre kérnek nyilatkozatot dátumszerűen a visszatérési szándékról. A törvény szerint a fizetés nélküli szabadság megszűnik a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy által megjelölt időpontban, de leghamarabb a nyilatkozat megtételétől számított 30. napon. Jól gondoljuk, hogy ez az eljárás abszolút jogellenes?
10. cikk / 4309 Gyermekgondozási szabadság után – felmondás vagy „maradás”
Kérdés: Gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó édesanyát a munkáltató nem akarja visszavenni arra hivatkozva, hogy a pozíció megszűnt, és arra kéri, a munkavállaló adja be a felmondását. Amikor az anyuka szembesíti a munkáltatót a végkielégítés fizetésének kötelezettségével, hirtelen újra elérhető lesz a pozíció. A munkáltató szándéka egyértelműen az, hogy ne kelljen kifizetnie a végkielégítést, az pedig kérdéses, hogy ilyen huzavona után egy munkavállaló szívesen visszatérne-e a munkahelyére. Lehet-e ebben a helyzetben kötelezni a munkáltatót arra, hogy végkielégítés kifizetésével zárja le a munkaviszonyt?
