Pedagógiai asszisztens munkakörhöz szükséges szakképesítés

Kérdés:

A 401/2023. Korm. rendelet szerint pedagógiai asszisztens munkakör oktatási-nevelési intézményben "középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel tölthető be". Pontosan milyen szakképesítés szükséges ehhez a munkakörhöz az iskolában, illetve az óvodában 2024. januártól? Aki eddig is ebben a munkakörben volt foglalkoztatva középfokú végzettséggel, be kell-e iskolázni januártól? Ha valaki nem pedagógus, de felsőfokú végzettsége van (pl. biológus), alkalmazható-e pedagógiai asszisztensként, esetleg iskolában biológia tantárgy tanítására óraadóként? Ha igen, hogy kell kiszámolni az órabérét (januártól)?

Részlet a válaszából: […] ...– sem a jelenleg még (2023. december 31-ig) hatályos, sem a 2024. január 1-jétől hatályba lépő új szabályozás nem határozza meg, azt a munkáltatónak kell saját hatáskörben előírnia. A 401/2023. Korm. rendelet 3. melléklet A) pontja a NOKS-munkakörök, közöttük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Átsorolás időpontja és a szakképesítés megszerzése

Kérdés: Milyen időponttól kell átsorolni azt a kollégát, aki június hónapban szerezte meg a szociális gondozói szakképesítést, ami elő van írva a munkakör betöltéséhez, a bizonyítvány bemutatását követően vagy a megszerzést követő év január 1-jével?
Részlet a válaszából: […] ...ezért teljességgel indokolt, hogy ez párhuzamosan megjelenjen a munkavégzése ellenértékében is. Az átsorolást ezért a diploma munkáltató részére történt bemutatását követő naptól, de legkésőbb az annak időpontját követő hónap 1. napjától kell elvégezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Szociális segítő besorolása – nincs felmentés a képzettségi követelmény alól

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...szakképesítés, szakképzettség legfeljebb öt éven belüli megszerzését. A 15/1998. NM rendelet 157. §-ának (4) bekezdése szerint "a munkáltatói jogkör gyakorlója az e rendelet 2. számú melléklete szerinti képesítési előírások alól felmentést annak –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Munkakör betöltése végzettség nélkül

Kérdés: Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírásokat az 1/2000. SzCsM rendelet tartalmazza, amelynek 6. §-a (5) bekezdésének alapján egyúttal arra is lehetőség van, hogy bizonyos feltételek mellett a munkáltató legfeljebb öt évre átmeneti mentesítést adjon a képesítési előírások alól. Ugyanakkor a besorolásra a 257/2000. Korm. rendelet vonatkozik. Ha egy adott munkakör ez utóbbi rendelet alapján "F"-be sorolandó, az alacsonyabb szintű jogszabály alapján lehetőség van-e főiskolai végzettséggel nem rendelkező személy alkalmazására? Ha igen, hogyan kell besorolni, "F" kategóriába, vagy abba az alacsonyabb kategóriába, amelynek megfelelő szintű végzettséggel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...a mentesítési szabályt az 1/2000. SzCsM rendelet írja elő. Nincs ellentét e között és a 257/2000. Korm. rendelet között. A munkáltató tehát a szükséges végzettség hiányában is alkalmazhat olyan személyt az F fizetési osztályba tartozó munkakör...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában

Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
Részlet a válaszából: […] ...orvoslása, melynek hiányában a közalkalmazotti jogviszony megszűnik [Mt. 29. § (1) bekezdés]. Mivel ebben az esetben nem munkáltatói kötelezés alapján történő képzésről van szó, annak költségét teljes mértékben a munkáltató nem tartozik megtéríteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkavállalói késések

Kérdés: Ügyfélszolgálatunkon 2014-től az alábbi munkarendet szeretnénk bevezetni. Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.35-ig, 20 perc munkaközi szünettel, ami nem számít bele a munkaidőbe. Pénteken 8.00-15.20-ig, tehát az első négy nap 8 óra 15 perc, pénteken 7 óra lenne a munkaidő mértéke. Szükséges-e munkaidőkeret ehhez a beosztáshoz? Ha a munkavállaló késik, azt utóbb le kellene dolgoznia. Ezt is a munkaidőkereten belül lehet elrendelni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató nem általános munkarendben kívánja alkalmazottait foglalkoztatni, azaz a munkaidőt nemcsak hétköznapokra, hanem a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül akarja beosztani, munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia [Mt. 97...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör díjazása

Kérdés: Ha egy munkakör középfokú iskolai végzettséget igényel, de aki a munkakört betölti, csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik (régi dolgozó, aki évekkel ezelőtt lett felvéve, amikor még nem volt elvárás a középfokú végzettség), a minimálbér vagy a garantált bérminimum legyen a fizetendő legalacsonyabb alapbére 2013. január 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megváltoztatása

Kérdés: Aláírathat-e egy cég több száz emberrel új munkaköri leírást azzal a céllal, hogy kivegye belőle azt a részt, hogy "a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: érettségi", és mindezt annak érdekében, hogy ne kelljen a garantált bérminimumot kifizetnie a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] ...24 850 forint,napibér alkalmazása esetén 4970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint[298/2011. Korm. rendelet 1. § (2) bek.]. A munkáltató a munkavállalót amunkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről – kivéve ha eztjogszabály határozza meg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Közalkalmazotti jogviszony – azonnali hatályú felszámolás

Kérdés: Sajnos most észleltük, hogy az intézményünknél foglalkoztatott közalkalmazottak egy része nem rendelkezik a munkaköre ellátásához előírt, 257/2000. Korm. rendeletben foglalt szakképesítéssel, illetve szakképzettséggel. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...-rendelkezései szerint (Mt. 8-10. §) érvénytelennek tekinthető. Mivel azérvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató kötelesazonnali hatállyal felszámolni [Mt. 10. § (1) bekezdés], Önök sem tehetnekmást. Ez alól csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Tanulmányi szerződés – a munkakörhöz szükséges képesítés megszerzésére

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal a munkaszerződése megkötésével egyidejűleg – a munkaviszony létesítésének feltételeként – tanulmányi szerződést is kötöttünk, figyelemmel arra, hogy nem rendelkezett olyan számítógépes ismeretekkel, amelyek szükségesek lettek volna a munkakörébe tartozó feladatok elvégzéséhez. A szerződésben rögzítettük, hogy a féléves tanfolyam költségeit a munkáltató viseli, a munkavállaló pedig vállalta, hogy a tanulmányok befejezését követően egy évig fenntartja cégünknél a munkaviszonyát. Ehhez képest a tanfolyam befejezését követő hónapban benyújtotta a rendes felmondását, ezért fizetési felszólítással követeltük tőle a támogatás visszafizetését. Ő arra hivatkozva tagadja meg a támogatás visszafizetését, hogy valójában a munkáltató kényszerítette a képzésben való részvételre, ezért a tanulmányi szerződés érvénytelen. Helytálló a munkavállaló álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...103. §-ának (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállaló – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles amunkáltató által kijelölt tanfolyamon részt venni, az előírt vizsgákat letenni,kivéve ha ez személyi vagy családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.