Pedagógusok illetménye vagy végkielégítése az új életpálya elutasításakor

Kérdés:

A 401/2023. Korm. rendelet alábbi paragrafusa tartalmazza a 2024. év illetmény megállapítását: "88. § (1) A Gyakornok fokozathoz tartozó havi illetmény összege a 2024. évben 440 000 forint. (2) A Púétv. 98. § (1) bekezdése szerinti köznevelési foglalkoztatott havi illetménye – a Púétv. 98. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem lehet kevesebb, mint az (1) bekezdés szerinti összeg." Eszerint biztosan minden foglalkoztatottnak emelkedik 2024-ben a munkabére? Az a foglalkoztatott, aki nem fogadta el a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban történő foglalkoztatást, és erről 2023. szeptember 15-től szeptember 29-ig írásban nyilatkozott, jogviszonya a törvény erejénél fogva 2023. november 30. napjával közalkalmazottként megszűnik, a 2023. november 1. napján érvényes kinevezése szerinti illetményének alapulvételével végkielégítésre jogosult. A végkielégítésének alapjául szolgáló átlagbérébe mi számítható bele?

Részlet a válaszából: […] ...nem jelenthető ki, hogy "minden" foglalkoztatottnak emelkedik a munkabére – ehhez minden foglalkoztatott egyedi helyzetét ismerni kellene. Ami bizonyos: a Púétv. 157. §-ának (10) és (13) bekezdése alapján történik egy illetményemelés még a Kjt., illetve az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Jubileumi jutalom jogszerző ideje – a munkaviszony beszámíthatósága

Kérdés: Hivatalunk 2021. április 1-jétől köztisztviselői munkakörben felvett egy közalkalmazottat, akinek a Kjt. 25/A-C. §-ának (1) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszonya – a törvény erejénél fogva – 2020. június 30-ával, az átadás időpontjában megszűnt. A 2020. június 30. és a 2021. március 31. közötti, Mt. hatálya alatti munkaviszony beszámít-e a jubileumi jutalom esetében figyelembe vehető munkaviszonyba?
Részlet a válaszából: […] ...végkielégítés tekintetében), e rendelkezések hallgatnak a jubileumi jutalomra való jogosultságról.Mindebből következően – amennyiben egyedül a Kjt. fenti rendelkezései vonatkoznak a kérdés szerinti jogállásváltozásra – megállapítható, hogy a 2020. július 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Hivatalsegéd további munkaviszonya

Kérdés: Jelenleg hivatalunk az egyik munkavállalót hivatalsegédként alkalmazza az Mt. szerint 8 órában. Decembertől egy, az Mt. hatálya alá tartozó intézettel kötött szerződés alapján ők fogják alkalmazni egy évig, szintén munkajogviszonyban, a 20/2018. EMMI rendelet alapján. Kérdésem lenne, hogy december 1-jétől hivatalunk négy órában alkalmazhatja-e továbbra is a munkavállalót hivatalsegédként?
Részlet a válaszából: […] ...is figyelembe véve – önmagában nem zárja ki az Mt. és a Kttv. a további munkaviszony fennállását, de konkrét válasz csak az egyedi eset körültekintő megvizsgálása után adható.Természetesen az érintett munkavállalónak ezt az összeférhetetlenségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Közművelődés közalkalmazottja – végkielégítésre való jogosultság a munkaviszony elutasításakor

Kérdés: Közművelődési területen dolgozom. Szeptember 1-jétől törvényi változás miatt a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerül az intézményünk. Ugyanakkor szeretnék élni a lehetőséggel, hogy inkább megszűnjék a jogviszonyom, feltéve, ha a végkielégítésemet megkaphatom. Jár-e nekem végkielégítés, ha nemet mondok a munkaszerződésre? Ilyen esetet ugyanis a Kjt. nem sorol fel a végkielégítésre jogosító esetek között. Ha a két gyermekemmel 3-3 évet töltöttem fizetés nélküli szabadságon, ez a végkielégítésem szempontjából beszámítható-e?
Részlet a válaszából: […] ...a végkielégítésre jogosító idő számítását, valamint a végkielégítés mértékét szabályozzák. A kizáró körülmények közül egyedül annak lehet jelentősége, hogy az átalakulással érintett közalkalmazott nyugdíjasnak minősül, és ezen okból egyébként sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmaz speciális, szakmai összeférhetetlenségi szabályt a közterület-felügyelőkre vonatkozóan, a Kttv. rendelkezései lesznek egyedül irányadóak a kérdés szerinti összeférhetetlenség tekintetében.A Kttv. 84-87. §-ai határozzák meg a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Szabadságmegváltás – az irányadó Mt.-rendelkezés

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2010 óta áll munkaviszonyban társaságunknál. Öt gyermeke született (2000., 2003., 2005., 2007. és 2012. években). Jelenleg GYET-en van, nem dolgozik. Közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyát 2020 áprilisában. A munkaviszony megszűnésével egyidejűleg pénzben váltjuk meg a felgyülemlett szabadságát. Ebben az esetben a szabadságot a mostani szabályok szerint számoljuk? Mindegyik gyermekével volt szülési szabadságon és GYED-en, GYES-en. Tehát a 2000. évben (és a többi gyermek után is) született gyermek után is a szülési szabadság idejére és a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár a fizetett szabadság?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot általános szabály szerint megváltani nem lehet [Mt. 122. § (5) bek.]. A szabadság természetben történő kiadásának kötelezettsége alól az Mt. csupán egyetlen kivételt ismer: ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt a munkaviszony megszűnésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Óvodából szociális intézménybe – a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszából: […] ...végzendő munkára:a) a várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig,b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamintc) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbád) ha a rehabilitációs szakértői szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg

Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
Részlet a válaszából: […] ...egyes elemei – például a SZÉP Kártyára adott összeg vagy az Erzsébet-utalvány – az Mt. szerint nem minősülnek munkabérnek. Ez alól egyedül az egyenlő bánásmód (egyenlő bér) elve képez kivételt, ahol ezeket a juttatásokat is munkabérnek kell tekinteni [Mt. 12. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Képzési munkaidő-kedvezmény méltányosságból

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kttv. 258. §-a a munkavállalói tanulmányok folytatása tekintetében nem tartalmaz az Mt.-től eltérő rendelkezést, a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók olyan feltételekkel vehetnek részt képzésben, mint bármely más munkavállaló. Az Mt. 229....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?

Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
Részlet a válaszából: […] ...szabad szabadságkiadásának a jogát ugyanakkor korlátozza, hogy – amunkaviszony első három hónapját kivéve – az alapszabadság egynegyedét amunkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni azzal, hogy ezenigényét a munkavállaló legkésőbb az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
2