200 cikk rendezése:
51. cikk / 200 Részmunkaidős pedagógus munkaszerződése
Kérdés: Egy tankerületi központnál áll fenn közalkalmazotti jogviszonyom, mellette pedig szeptembertől a településen működő egyházi iskolánál munkaviszonyban, részmunkaidőben is foglalkoztatnának. Pedagógus II. fokozattal rendelkezem. Kézhez kaptam a munkaszerződésem tervezetét, amiben viszont Pedagógus I. fokozat 9. kategóriába sorolnának. Azzal magyarázzák, hogy a Pedagógus II. fokozatot csak a fő munkahelyen kell figyelembe venni. Továbbá a munkaszerződésben szerepel: "A munkaidő heti 21 óra, amiből a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 14 óra részmunkaidő". A bér kiszámításánál csak ezt a 14 órát vették figyelembe. Helyes ez így? Hová tűnik el a bér kiszámításánál a fennmaradó heti 7 óra?
52. cikk / 200 Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai
Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
53. cikk / 200 Minősíthetetlen hangnem következményei a munkahelyen
Kérdés: Egy évtizede nálunk dolgozó munkavállalónk sokszor minősíthetetlen hangnemben beszél azokkal a kollégáival, akik a véleménye szerint szakmai szempontból nem jártak el helyesen, vagy hibáztak a munkájuk során. Az is előfordul nemegyszer, hogy emberi méltóságukban is megsértve őket, személyeskedő hangnemben kritizálja a neki nem tetsző (egyébként teljesen elfogadható) öltözködési szokásaikat. A munkáját egyébként jól végzi, az ügyfelekkel udvarias. Mivel volt már olyan kollégánk, akinek a távozása mögött az említett munkavállaló viselkedése állt, és újabban többek is jelezték, hogy amennyiben nem változik a viselkedése, ők is kénytelenek lesznek megszüntetni a munkaviszonyukat, mert nem bírják a munkahelyi légkört, a munkavállaló említett magatartása megalapozhatja-e a munkáltatói felmondást?
54. cikk / 200 Közalkalmazotti illetmény – a felső határ
Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (8) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy – az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével – egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Jól gondoljuk-e, hogy a Kjt. 83/A. §-a szerinti, az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében is alkalmazható a fenti rendelkezés? Van-e felső határa a garantált illetménynél magasabb összegű illetménynek?
55. cikk / 200 Megbízási szerződés a munkaviszony mellett
Kérdés: Fogorvos ügyfelünk 2012. december 18-ától jelenleg is heti 40 órás munkaviszony keretében foglalkoztatja asszisztensnőjét. Az asszisztensnő 2021. március 31-ig a helyi önkormányzattól havi bruttó 75 000 Ft megbízási díjban is részesült ugyanazon munkavégzési helyen, ugyanabban a rendelőben, ugyanazon fogorvos asszisztenseként, egy másik körzet ellátásáért. 2021. április 1-jével az önkormányzattal kötött megbízási szerződés megszűnik, és a fogorvosi kft. kíván változatlan feltételek mellett havi bruttó 75 000 Ft-ért megbízási szerződést kötni. Az asszisztensnő megbízási díjával (75 000 Ft) emelt összeget utal ezt követően a kft.-nek az önkormányzat.
1. Ugyanazon foglalkoztató, ugyanazon magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén a már fennálló munkaviszony mellett létesíthet megbízási szerződést is?
2. Ha létrejöhet a kétféle biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál, akkor ezt újra be kell jelenteni a T1041-es bejelentőlapon a megbízási díj összege miatt, tekintettel arra, hogy meghaladja a minimálbér 30%-át?
3. Amennyiben megköthető a megbízási szerződés a fennálló munkaviszony mellett, mit tartalmazzon a szerződés? Mik azok a lényeges elemek, melyekre feltétlen figyelnünk kell?
1. Ugyanazon foglalkoztató, ugyanazon magánszeméllyel azonos munkavégzési helyen, azonos munkakörben történő foglalkoztatás esetén a már fennálló munkaviszony mellett létesíthet megbízási szerződést is?
2. Ha létrejöhet a kétféle biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál, akkor ezt újra be kell jelenteni a T1041-es bejelentőlapon a megbízási díj összege miatt, tekintettel arra, hogy meghaladja a minimálbér 30%-át?
3. Amennyiben megköthető a megbízási szerződés a fennálló munkaviszony mellett, mit tartalmazzon a szerződés? Mik azok a lényeges elemek, melyekre feltétlen figyelnünk kell?
56. cikk / 200 Nyugdíjas pedagógus – besorolás és követelmények
Kérdés: Egy, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó iskolapszichológus jelenleg egy alapítványi fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, Pedagógus I. fokozatban. 2021 szeptemberében igénybe fogja venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját, azonban a jogviszony megszakítása nélkül továbbra is folytatni fogja tevékenységét. Megtarthatja-e a besorolását? Rá, mint nyugdíj mellett pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik-e a 2023-ig teljesítendő kötelező Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás?
57. cikk / 200 Pedagógusbesorolás legalább hat év jogviszonyban töltött idővel
Kérdés: Egy óvodapedagógus 2020 nyarán szerezte meg a diplomáját, azt követően 4 hónapot dolgozott óvodapedagógusként. Ezt megelőzően, 2010-ben szerzett nem szakirányú alapfokozatú diplomát, majd három évig óvodában, két évig családi napköziben pedagógiai asszisztensként dolgozott. Közben végezte az óvodapedagógusi tanulmányait. Nyelvvizsgája megszerzéséig abszolutórium alapján, diploma nélkül két évig óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatták. Ezek mind közalkalmazotti jogviszonyok voltak. Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba, hiszen rendelkezik hat év bármilyen munkakörben eltöltött jogviszonnyal?
58. cikk / 200 Pótszabadság nyugdíjasoknak a megváltozott munkaképességre tekintettel
Kérdés: A munkavállaló, aki megváltozott munkaképessége miatt pótszabadságban részesül, betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjasként dolgozik tovább. Ebben az esetben is jár-e neki ez a pótszabadság?
59. cikk / 200 Munkaviszony megszűnése munkaidőkeretben – a napok minősítése
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 209. számában a 4090. számú kérdéssel kapcsolatban kérdezzük, hogy a járvány miatt nem ledolgozott, de kifizetett napok a visszavonás miatt visszamenőlegesen igazolt, nem fizetett napok lesznek? Vagy fizetés nélküli szabadság? A járvány idején pihenőnapként adtuk ki őket a munkaidőkereten belül. Ebben az esetben, ha valakinek ez folyamatosan akár több mint 30 nap volt, annak a folyamatos biztosítása is megszakad?
60. cikk / 200 Személyi illetmény sorsa – a jogosultság kérdései
Kérdés: GYED-ről visszatérő jegyzőnk a gyermek születése előtt személyi illetményben részesült. Miután szabadságát kivéve visszatér dolgozni (márciusban), szeretné, ha személyi illetménye megemelésre kerülne. (Szerintünk nem lehet azonnali személyiilletmény-emelés, esetleg a következő évtől teljesítményértékelés/minősítés alapján, vagy a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése figyelembevételével 45-60 nap elteltével.) Mikor van erre legkorábban lehetőség? Kérése esetén kivehető-e a személyi illetményből a Kttv. 255. §-a szerinti illetménybe? Mikortól? Ez esetben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján mikortól téríthető el? Esetében a személyi illetmény vagy a besorolási illetmény esetén alkalmazható-e a Kttv. 133. §-ának (10) bekezdése?