8 talált cikk a minősítés , naptári nap kifejezésre

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen több műszakos munkarendben dolgoztam idáig, amit most megszakítás nélkülire változtattak. Ezzel a változtatással éves szinten 25 nap vasárnapi pótléktól esek el, és az ünnepnapokon is be kell mennem dolgozni, hogy a fizetésem ne csökkenjen. A munkaidőnk nem változott: 3 nap 6-18-ig, 3 nap pihenő, 3 nap 18-6 óráig tart. Autóipari beszállítók vagyunk, és a gyártási technológia sem változott. Az én meglátásom szerint csak gazdasági oka van a váltásnak. Ebben az esetben jogszerűen jár el a munkáltató?

Kérdés: Kérhetek-e kártérítést a munkaügyi bíróságon, ha az elsőfokú bizottság kevesebb százalékot állapított meg ugyanazon időben, mint az igazságügyi orvosszakértő? Már két éve tart az ügy.

Kérdés: Zenekarunknál szokásos a zenekari tagok időről időre való meghallgatása, ami alapján a Kjt. szerinti minősítés készül. Az alkalmatlan minősítést kapó tagoktól felmentéssel meg kívánunk válni. Kérdésünk, hogy hogyan kell úgy közölni a minősítést és a felmentést, hogy az lehetőleg támadhatatlan legyen, mire kell figyelnünk?

Kérdés: A törvény szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli lehet, ha a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen az adott tevékenység másként nem folytatható. Elegendő-e ehhez, ha ezt a munkáltató egy felkért mérnök szakértő nyilatkozatával igazolja?

Kérdés: A vasárnapi pótlék megítélése kapcsán a megszakítás nélküli tevékenység értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Mi minősül a termelési technológiából fakadó objektív gazdaságossági szempontoknak megfelelő és rendeltetésszerű, másként nem folytatható tevékenységnek? Ha például egy termelő- vagy gyártóüzemnek a megrendelések teljesítéséhez folyamatos, három-négy műszakban, pár órás, maximum 4-5 órás karbantartási szünettel kell üzemelnie, akkor az minősülhet rendeltetésszerűen másként nem folytatható tevékenységnek? Értelmezhető az gazdaságossági szempontnak, hogy a kisebb kapacitás (mely a termelési technológiával összefüggésben állhat) miatt szükséges a megszakítás nélküli üzemelés, míg egy kisebb megrendelésállomány esetén a termelés megoldható napi két műszak alkalmazásával is?

Kérdés: Cégünk fő partnere úgy döntött, hogy a jövőben termelését megszakítás nélküli tevékenységben folytatja. Ennek keretében elvárja, hogy társaságunk is ugyanabban a munkaidő-beosztásban foglalkoztassa a munkavállalóit, mivel a partnerünk termeléséhez közvetlenül kapcsolódik cégünk kiszolgálótevékenysége. Ilyen esetben mi is foglalkoztathatjuk a munkavállalóinkat megszakítás nélküli munkarendben?

Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?