Egyéni vállalkozóként az egészségügyi szolgálati jogviszony mellett

Kérdés: Az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését tervezi, ingatlannal kapcsolatos tevékenységi körben. A jogviszonyából fakadó kötelezettségek miatt a tevékenység megkezdéséhez előzetesengedély-kéréssel fordult a fenntartóhoz. A fenntartó jogosult-e az engedély megadására, ha ez a munkavállaló munkaidejét nem befolyásolja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt – ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – általános szabály szerint csak az erre jogszabályban kijelölt szerv előzetes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Pályázatbenyújtási határidő vezető állásra

Kérdés: Részben vagy teljesen önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság (kft., nonprofit kft.) ügyvezetői (magasabb vezető) álláshelyére, a vezetői megbízásra vonatkozó pályázat benyújtásának határidejét milyen hosszú időtartamban lehet megszabni (van-e minimum, illetve maximum pályázati határidő)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A kérdés megválaszolása során egyfelől abból indulunk ki, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kjt. értelmében a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a Kjt. 30/A–30/D. §-ban és a 32. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált [Kjt. 30. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 4.

„Nők40” – a jogviszony megszüntetése

Kérdés: A kolléga óvodában konyhai dolgozó, így a 2024. január 1-jével hatályba lépett Púétv. értelmében közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. 2025-ben jogosulttá válik a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjára. Ebben az esetben milyen jogcímen lehet megszüntetni a jogviszonyát? Ez esetben, hogy nem közalkalmazott, jogosult-e a közalkalmazotti jogviszonya után felmentési időre, illetve fele időre a munkavégzés alóli mentesítésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. 132. §-ának (1) bekezdése kimondja: a nevelési-oktatási intézményben munkaviszonyban foglalkoztatott köznevelési dolgozókra az Mt. szabályait a (2)–(7) bekezdésekben, valamint a 17. alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Vagyis a konyhai dolgozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Cafeteriajogosultság és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Jogszerű-e a munkáltató cafeteriaszabályzatában az a kikötés (és e kikötésre hivatkozással a tárgyévi cafeteriajuttatás teljes megvonása), miszerint a munkavállaló nem jogosult a szabályzat szerinti juttatások igénybevételére, „ha a munkavállaló munkaviszonya a kifizetés napján megszüntetés alatt áll, azaz a munkavállaló munkaviszonyának felmondással vagy közös megegyezéssel való megszüntetéséről a felek a kifizetés napját megelőzően döntöttek”?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató az egyoldalú kötelezettségvállalást általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (azaz munkáltatói szabályzatban) is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.].A szabályzat a munkáltató mérlegelési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 22.
Kapcsolódó címkék:  

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk? Az utazási költségtérítést külön nyilatkozatba kell foglalnunk, vagy fel kell tüntetnünk a munkaszerződésen? Az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell, hogy hány kilométer után veszik igénybe a költségtérítést?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amely részletszabályait külön kormányrendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles megtéríteni a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 3.

Véradás – a kieső munkaidő és a díjazás

Kérdés: A véradáson való részvételért egynapi távolléti díjat fizetünk. Helyesen járunk-e el, ha az adott hónapra kötelező munkanapok számának megfelelő munkavégzés esetén a mellette kifizetett egy nap véradást már nem számítjuk be a munkanapokba, nem növeli a teljesített órák számát, nem fizetünk túlóradíjazást a plusz egy nap miatt? Úgy vesszük, hogy a véradást a pihenőnapján teljesítette, de ennek ellenére távolléti díjat fizetünk rá. Vagy abban az esetben, ha távolléti díjat fizetünk a véradás napjára, akkor már beszámít a teljesített napokba, illetve túlmunkája lesz az adott hónapban a dolgozónak, és túlórapótlékot kell fizetnünk? A véradás napjával teljesíteni lehet az adott hónapra kötelező munkanapok számát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőt a munkáltató köteles beosztani [Mt. 97. § (1) bek.]; a munkavállaló pedig mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – egyebek mellett – a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra [Mt. 55. § (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 13.

Munkába járás költségtérítése bérlet mellett

Kérdés: Munkavállalóink éves bérletet kapnak munkavégzés céljából, amit év elején vehetnek át, és használják egész évben. Ezzel párhuzamosan munkába járási utazási költségtérítést is elszámoltunk és számfejtettünk, kifizettünk részükre munkában töltött napokra (a kisgyermekesek munkába járására vonatkozó szabályok szerint). A munkatársak munkavégzéshez kötötten kapnak Budapest-bérletet. Adható-e a kettő egyszerre? Amennyiben nem, visszakövetelhető-e, szükséges-e a visszakövetelés, vagy a visszaköveteléstől el lehet-e tekinteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkaviszony teljesítésével felmerült szükséges és indokolt költséget megtéríteni, amelynek részletszabályait a 39/2010. Korm. rendelet állapítja meg [Mt. 51. § (2) bek. a) pont, (6) bek.]. A munkáltató köteles...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Személyi illetmény – a megállapítás korlátjai

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal egy megüresedő munkakörbe keres köztisztviselőt. Amennyiben olyan személy kerül kinevezésre, aki versenyszférából jön át (az Mt. hatálya alá tartozik), van-e lehetőség személyi illetményt vagy illetményeltérítést adni a számára, ha a korábbi munkáltatója állít ki értékelést [Mt. 81. § (1) bek.]?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 235. §-a értelmében a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 17.

Iskolakezdési támogatás – pedagógus szülőnek

Kérdés: A 401/2023. Korm. rendelet szerinti iskolakezdési támogatással [106. §] kapcsolatosan kérdezném, hogy ez mérlegelés alapján jár-e a munkavállalónak, vagy a kérésére kötelező-e megadni? A 106. § (1) bekezdése – különös tekintettel a 105. § (2) bekezdés rendelkezéseivel összevetve, ahol a mérlegelést a jogalkotó külön is kiemeli – mindazonáltal ettől eltérő megoldást sugall.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Púétv. a végrehajtási rendeletre utalja a kötelezőség kérdését, mivel a törvény 110. §-ának (1) és (2) bekezdése azt tartalmazza, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy részére a kormány rendeletében meghatározott pénzbeli és természetbeni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 5.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
13