15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Új év - új pedagógusbérekkel
Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?
2. cikk / 15 Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
3. cikk / 15 Home office közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Lehet-e a közalkalmazottaknál – függetlenül a járványhelyzettől – home office-t alkalmazni? Ha igen, kell-e ehhez a kinevezést módosítani?
4. cikk / 15 Szabadság – kiadás vagy megváltás
Kérdés: Egy állami iskolában dolgozom iskolapszichológusként, határozott időre szóló kinevezéssel, amely július 20-án lejárt. Idénre 21 nap szabadság jár nekem, amelynek a munkáltatóm kiadta már kb. felét a veszélyhelyzet miatt, és tartok attól, hogy az egészet ki kívánja adni. Mivel határozott időre alkalmaznak évek óta, az eddigi gyakorlat az volt, hogy a nyári szünet kezdetén megkaptam a ki nem adott szabadságom megváltását pénzben, ami segített átvészelni a nyári hónapokat. Félek, hogy az idén elesek ettől az összegtől. Tehetek-e valamit ennek megakadályozására?
5. cikk / 15 Elutasított pályázat – a jogorvoslat lehetősége
Kérdés: Pályázatot adtam be egy állami szerv által közzétett álláshirdetésre. Amikor érdeklődtem a cégnél, azt a választ kaptam, hogy a pályázatomat elutasították. Többször kértem, hogy indokolják meg a döntést egy személyes találkozón, de választ nem kaptam, noha véleményem szerint a pályázati feltételeknek megfelelek. Az állást azóta sem töltötték be, a pályázat fenn van a honlapjukon. Ha van legalább egy olyan pályázat, amely megfelel a kiírt feltételeknek, köteles a munkáltató az állást odaítélni? Megteheti egy állami szerv, hogy indoklás nélkül utasít el egy pályázatot, miközben nem hirdet nyertest, az állás továbbra is betöltetlen? Tehetek-e bármit az állás elnyeréséért?
6. cikk / 15 Határozott idejű foglalkoztatás – közalkalmazottból megbízott zenetanár
Kérdés: Hegedűtanárként foglalkoztatnak egy alapfokú művészeti iskolában. Egy külföldi zenekarban dolgozó, fizetés nélküli szabadságon lévő kollégát helyettesítek már több mint hat éve. Öt évig határozott időre szóló kinevezéssel alkalmaztak, egy éve óraadóként, megbízással. Meddig tarthat még ez a helyzet? Nincs olyan szabály, amely alapján a sok éve életvitelszerűen külföldön tartózkodó személyt el kell bocsátani, és helyére mást kell felvenni? Remélhetem, hogy valaha véglegesítenek?
7. cikk / 15 Határozott idejű jogviszony megszüntetése a munkavállaló vagy közalkalmazott által
Kérdés: Határozott idejű közalkalmazott vagyok, a szerződésem öt évre szól, illetve az EU-s projekt lezárásáig. A béremet 100%-ban a projekt terhére kapom. Az öt év 2020 novemberében fog lejárni. Állást szeretnék változtatni, a kérdésem, hogy ha meg kívánom szüntetni ezt a munkaviszonyt, mennyi felmondási idővel kell számolnom?
8. cikk / 15 Köztisztviselői illetményalap és alapilletmény – a változásuk közti különbség
Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?
9. cikk / 15 Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felére mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
10. cikk / 15 Óvodapszichológus foglalkoztatása megfelelő végzettség hiányában
Kérdés: Jelentkeztem egy óvodapszichológusi állásra, a pályázatban feltételként egyetemi pszichológusi végzettség szerepelt, amelynek meg is feleltem. Határozatlan időre neveztek ki. Most az óvodavezető talált egy jogszabályt, ami szerint kellett volna egy pluszképzést is előírniuk. Ezért utólag át akarják írni a kinevezést 5 éves határozott idejűre, továbbá kötelezettséget kell vállalnom a 2 éves pedagógusitanácsadó-képzés elvégzésére. Szóban ígérik, hogy minimum 50%-át fizetik a képzésnek. Mit tegyek?
