7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Jubileumi jutalom – nem számít a banki munkaviszony
Kérdés: Közszolgálati jogviszonyba beleszámít-e a 2000. január 1-jétől 2021. december 31-ig az OTP Banknál töltött munkaviszony időszaka?
2. cikk / 7 Pótszabadság gyermek után köztisztviselőknek – igazolás és adatkezelés
Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?
3. cikk / 7 Hozzátartozó – fogalommeghatározások
Kérdés: A Kttv. 6. §-ának 11. pontja tartalmazza a hozzátartozó fogalmát. Mit értünk nevelőszülő, nevelt gyermek és mostohaszülő, mostohagyermek fogalmak alatt? Mi a különbség közöttük?
4. cikk / 7 Személyi illetmény visszavonhatósága
Kérdés: Városunkhoz 2013. január 1-jén csatlakozott két község, közös hivatal létrehozására került sor. A korábbi körjegyzőségtől a dolgozókat átvettük. Egy személy 2011. november 10. napjától szülési szabadságot vett igénybe, és az átvételkor gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon volt. Részére a korábbi munkáltató 2008. február 1. napjától a Ktv. 44/B. §-a alapján személyi illetményt állapított meg. Kérdésünk, hogy a személyi illetmény jogszabályváltozásra való hivatkozással visszavonható-e, vagy csak a teljesítményértékelés után kerülhet sor az esetleges visszavonásra?
5. cikk / 7 Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén
Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
6. cikk / 7 Részmunkaidő és rendkívüli munkavégzés
Kérdés: GYES-en lévő férfi kormánytisztviselőnk a GYES lejárta előtt szeretne részmunkaidőben visszatérni a munkahelyére, amit írásban jelzett is. Kérdésünk, hogy részmunkaidős foglalkoztatása mellett vállalhat-e túlórát, ha munkájának jellege azt megkívánja?
7. cikk / 7 Közszolgálati tisztviselők jogviszonyban töltött ideje
Kérdés: A besorolás alapjául szolgáló közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál, a munkavégzéssel nem járó időszakokból mely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban töltött időt kell beszámítani (pl. felsőfokú tanulmányok, munkanélküli-ellátás, gyermeknevelési támogatás, külföldi munkavégzés miatti fizetés nélküli szabadság időtartama)? Ezen időszakok beszámításánál mit kell érteni a 6 hónapnyi idő beszámítását előíró szabályon? Beszámíthatók-e a 6 hónapnál rövidebb idők?