85 talált cikk a közszolgálati tisztviselő kifejezésre

Kérdés: A Kttv. 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester tekintetében – az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével – a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a Mötv. 71. §-a (1)–(4b) bekezdéseinek megfelelően a jegyző állapítja meg. Önkormányzatunk főállású polgármestere idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. E pótlék esetében a képviselő-testület marad a megállapító szerv, vagy az illetmény részeként a jegyző határozza azt meg?

Kérdés: Polgármesterünk nemsokára betölti a hatvanötödik életévét. A születésnapja után két hónappal lenne meg az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő kerek egész éve. Ebben az esetben alkalmazni kell-e rá a köztisztviselőkre irányadó szabályokat, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő hatvanötödik évének betöltésekor, a születésnapján nyugdíjasnak minősül-e, és ennélfogva nem is dolgozhat tovább? Vagy ettől eltérően, mivel a tisztsége választással keletkezett, semmi nem tiltja azt, hogy továbbra is folytassa a polgármesteri munkát, és a hatvanötödik életévének betöltése után két hónappal ugyanúgy kérheti az öregségi nyugdíjat, kihasználva azt a lehetőséget, hogy akkor meglegyen a szolgálati idő kerek egész éve, ami 2 százalékkal magasabb nyugdíjat jelent számára?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnek jár-e az 5 munkanap nagyszülői szabadság unoka születésekor?

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (4b) bekezdése alapján a polgármester illetményének/tiszteletdíjának összegét az (1)–(4a) bekezdések alapján a jegyző állapítja meg. A fentieken túl a polgármester az illetményen/tiszteletdíjon felül költségtérítésre (15%), valamint a Kttv. vonatkozó rendelkezései alapján idegennyelv-tudási pótlékra is jogosult. Mivel a Mötv. csak az illetmény/tiszteletdíj esetében telepíti a hatáskört a jegyzőre, a költségtérítés, valamint az idegennyelv-tudási pótlék – mely nem része az illetménynek – megállapítására továbbra is a képviselő-testület jogosult? Ez az osztott hatáskör nem tűnik életszerűnek.

Kérdés: Kollégánk 1986. július 1. napjától 1992. szeptember 30. napjáig általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetnél dolgozott munkaviszonyban. Továbbá 2003. március 16. napjától 2008. december 31. napjáig az önkormányzat egyik osztályán állt közszolgálati jogviszonyban, amelyet közös megegyezéssel megszüntettek, és ezt követően az osztály egy új intézményként az Mt. hatálya alatt foglalkoztatta 2009. január 1. napjától 2015. március 31. napjáig. Ez az intézmény közszolgálati feladatokat látott el, a munkavállalók egy részét közalkalmazottként, másik részét az Mt. hatálya alatt álló munkavállalóként foglalkoztatták. Ezek a foglalkoztatási jogviszonyok a jubileumi jutalomba beszámítandó jogviszonyok közzé beszámítanak-e a Kjt. 87/A. §-ában foglaltak szerint?

Kérdés: 1. A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a 2007. évi CLII. törvény értelmében milyen munkakörökre terjed ki, és milyen gyakorisággal kell a nyilatkozatot megtenniük? Például jegyző, aljegyző, szervezési osztályvezető, műszaki osztályvezető, hatósági osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, személyzeti ügyintéző, munkaügyi ügyintéző, hatósági ügyintéző, anyakönyvvezető, építéshatósági ügyintéző, adóügyi ügyintéző, pénzügyi ügyintéző, számviteli ügyintéző, szociális ügyintéző, szervezési ügyintéző, műszaki ügyintéző, vagyongazdálkodási ügyintéző, pályázati és közbeszerzési referens, informatikus, közszolgálati ügykezelő munkakörök esetén.
2. Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek [járóbeteg-szakellátó (Eszjtv.)], óvoda (Púétv.), gyermekjóléti és városgazdálkodási intézmény (Kjt.), művelődési ház könyvtára (Mt.) kell-e, és ha igen, milyen időközönként kell vagyonnyilatkozatot tenni?
3. Az egészségügyi alapellátás önkormányzati kormányzati funkción működik, ott egy házi gyermekorvos és egy házi gyermekorvosi asszisztens dolgozik, rájuk vonatkozik-e a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselő általa sem vitatottan és dokumentumokkal is bizonyítottan sorozatosan olyan magatartást tanúsított, amely a közigazgatási szerv és a közszolgálati tisztviselő szerint is alkalmas arra, hogy a jogviszonya a Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján felmentéssel megszüntetésre kerüljön. A közszolgálati tisztviselő egyébként olyan munkakört lát el, amely egyedi projektmunkákat is tartalmaz. Ezekben egyébként lényeges hibákat nem vétett, kimagasló teljesítményt nyújt. Tekintve, hogy a Kttv. a bizalomvesztésen alapuló felmentés közlésére nem ír elő konkrét határidőt, van-e lehetőség arra, hogy a bizalomvesztést megalapozó tényeket és bizonyítékokat a felek írásban rögzítsék azzal a kikötéssel, hogy a közigazgatási szerv egy konkrétan meghatározott későbbi időpontban (négy hónap) dönt a bizalomvesztésen alapuló felmentésről (ezzel egyúttal esélyt adva a közszolgálati tisztviselőnek arra, hogy a vezetője bizalmát esetleg helyreállítsa)?

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők cafeteriajuttatásban részesülnek a jogszabály alapján. A SZÉP-kártyára utalandó éves cafeteriaösszeget az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetés alapján teljes összegben kapják azok, akiknek teljes évben fennáll a jogviszonya. Ezt az összeget arányosítani kell a rövidebb ideig tartó jogviszonyok esetén. A közszolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén időarányosan jogosult az ellátásra. Amennyiben a jogviszony hamarabb megszűnik, mint a hivatalnál történő cafeteriaigénylés és -kiutalás, kell-e a már elment, volt köztisztviselőket megkeresni, nyilatkoztatni és utalni részükre (a megszűnt jogviszonyuk időtartamának megfelelő) cafeteriaösszeget?

Kérdés: A Kttv. alá tartozó köztisztviselő 1983-tól 1989-ig terjedő időtartamban a tb-igazolvány bejegyzése alapján a Magyar Államvasutak Körzeti Üzemfőnökségén munkaviszonyban állt. Ezen időszaka a Ktv. és a Kttv. váltás időpontjában (2012) nem került elfogadásra a jubileumi jutalomra jogosító időszakokból. Figyelembe vehető-e ezen időszak a 25 éves jubileumi jutalomhoz, amennyiben igen, akkor ezzel a plusz 6 évvel, már a 30 éves jubileumi jutalomra is jogosult lenne? Ebben az esetben, ha mindkét jubileumi jutalom járna, kifizethető a részére?

Kérdés: A Kttv. 143. §-ának (2) bekezdése rendelkezik a bankszámla-hozzájárulásról. A törvény szerint a fizetési számlához kapcsolódóan a közszolgálati tisztviselők részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható. A Költség-tv. az előző éviekkel ellentétben nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést. Adható-e a közszolgálati tisztviselőknek bankszámla-hozzájárulás 2026. évben? Ha igen, milyen mértékben és milyen feltételekkel, így, hogy a Költség-tv. nem határozza meg a mértékét?