318 cikk rendezése:
1. cikk / 318 Felmondás bizalomvesztés miatt
Kérdés: A munkavállaló közvetlen felettese a vezérigazgató-helyettes. Jogszerű-e a munkáltató felmondása arra hivatkozva, hogy a munkavállaló és a vezérigazgató között bizalomvesztés történt? Ha nem jogszerű a felmondás, és a munkavállaló keresetet indít, milyen ítéletre számíthat (pénzbeli kártérítés vagy munkaviszony helyreállítása)?
2. cikk / 318 Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban
Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
3. cikk / 318 Nyugdíjazás - munkaviszony-megszüntetés közös megegyezéssel
Kérdés: Nyugdíjazás címén, közös megegyezéssel kéri a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését. Köteles-e a munkáltató vizsgálni a nyugdíjazás feltételeinek meglétét, mielőtt a munkavállaló munkaviszonyát megszüntetné?
4. cikk / 318 Bérfizetési határidő megváltoztatása
Kérdés: A munkaszerződéseink szerint a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap nyolcadik napja. A bérszámfejtési rendszerünk átalakításának részeként szeretnénk ezt a határidőt az Mt.-nek megfelelően a tárgyhónapot követő 10. napra módosítani. Ezt a munkáltató egyoldalúan eldöntheti – a munkavállalók megfelelő tájékoztatása mellett –, vagy a munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges hozzá?
5. cikk / 318 Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései
Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
6. cikk / 318 Szabadság megváltása a munkaviszony végén
Kérdés: 2018-tól fennálló munkaviszonya a nyugdíjas munkavállalónak 2023. 11. 17. napjával közös megegyezéssel megszűnik. A megállapodásba a munkáltató beleírta, hogy a 2023. évi ki nem adott szabadságot kifizeti. A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodást mindkét fél aláírta. Köteles a munkáltató az előző évről áthúzódó szabadságot kifizetni a munkavállalónak, vagy a megállapodásban aláírtak szerint járhat el a szabadság megváltásával?
7. cikk / 318 Téves besorolás következményei egészségügyi szolgálati jogviszonyban
Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló iskolaorvosunkat tévesen egy évvel előbb soroltuk át, mint ahogy a 256/2013. Korm. rendelet 7. melléklete szerint szükségszerű lett volna. Jól gondoljuk, hogy amennyiben a hibás besorolás feltárásra került, a jogszabályi előírásnak megfelelő besorolást elvégezzük, a munkavállaló illetményét összességében nem csökkentjük, "helyben topogás" valósul meg, mindaddig, amíg az illetménye el nem éri a jogszerű besorolásnak megfelelő összeget? Továbbá, ebben az esetben a munkáltató visszakövetelheti-e a jogalap nélkül kifizetett összeget? Amennyiben igen, mik a formai követelményei?
8. cikk / 318 Heti egy nap otthoni munkavégzés
Kérdés: Egy új szabályzatunkban lehetővé tennénk, hogy az irodai munkatársak hetente egy napot otthonról dolgozzanak. Ez a munkáltató engedélye alapján történne, eseti jelleggel. Ezt kötelező-e, illetve, ha nem, akkor érdemes-e távmunkának minősíteni? Szükséges-e a heti egy otthoni munkanaphoz a munkavállaló beleegyezése?
9. cikk / 318 Óvodapedagógus rokkantsága
Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
10. cikk / 318 Egészségileg alkalmatlan munkavállaló munkaviszonya
Kérdés: Egyik munkavállalónk a tartós betegsége után már valószínűleg nem lesz alkalmas a munkakörére. Ha nem adja meg az üzemorvos az alkalmasságot, mit kell tennünk munkáltatóként? Igazolt vagy igazolatlan nem fizetett távolléten kell tartanunk a munkavállalót?