Közös megegyezés – korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek – eddig is egy jelentős részét képező – adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel – azaz kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal – bármilyen időpontban megszüntethetik [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. Lehetőség van arra is, hogy a munkaviszony ne azonnali hatállyal, hanem csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: A munkavállalónkról kiderült, hogy egy ideje van egy másik állása is. Az ezt követő időszakban többször került keresőképtelen állományba, mi pedig kezdeményeztük a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. A közös megegyezésbe belement, de azt követően egy héttel levélben jelentkezett, és tévedésre hivatkozva megtámadta a közös megegyezést, mivel időközben kiderült, hogy várandós, és ha ezt tudta volna, akkor nem ment volna bele a közös megegyezésbe. Valóban sikeresen megtámadhatja a közös megegyezést?
Részlet a válaszából: […] A megállapodás megtámadható többek között akkor, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Közös megegyezés – a foglalkoztató nyomására

Kérdés: A foglalkoztató nyomására közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom. A kifizetés csak a havi fix bérrel, nem a jövedelem alapján történt, noha a jövedelmem kétszerese volt az alapbéremnek. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz elég adatot a pontos válaszadáshoz. Ezért általánosságban írva: amennyiben a munkaviszony közös megegyezéssel került megszüntetésre, az erről szóló megállapodásban a megszűnéshez kapcsolódó kifizetésekről a felek rendelkezhetnek. Ilyen esetben nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés – az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet a válaszából: […] A közös megegyezés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre (Mt. 14. §), feltételezi mindkét fél egybehangzó akaratát. A közös megegyezés ebből kifolyólag csak mindkét fél egyetértésével módosítható. A munkavállaló egyoldalúan nem "vonhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszából: […] A női munkavállalók az öregségi nyugdíjkorhatár elérése mellett, életkoruktól függetlenül jogosultak öregségi teljes nyugdíjra, amennyiben legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Felmondás visszamenőleges ledátumozása

Kérdés: A munkáltatóm visszamenőlegesen akarja kitölteni a felmondási dátumot. Mit tehetek ilyen esetben, illetve mik lesznek a következményei egy ilyen munkáltatói intézkedésnek?
Részlet a válaszából: […] ...fenyegetésselvették rá, vagy az aláírásakor téves feltevésben volt [Mt. 7. § (2) bek.]. A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. értelmében amegállapodás megtámadására már az is jogosult lesz, akit a megállapodás aláírásárakényszerítettek [új Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.