Helytelen besorolás – pótlék visszamenőleges kifizetése, késedelmi kamattal

Kérdés: Önkormányzatunk intézményénél dolgozó közalkalmazottunk jogviszonya 2024. október 15. napján jött létre, felsőfokú végzettséghez nem kötött munkakörbe terápiás munkatársként került kinevezésre. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi szint szerint történt a besorolása „E” fizetési osztályba. A közalkalmazott legmagasabb iskolai végzettsége főiskolán szerzett ápoló szakképzettség. A 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet I. számú táblázat 1. és 2. pontja szerint a terápiás munkatárs munkakör középfokú és felsőfokú végzettséghez egyaránt köthető feladatellátás alapján. Az irányadó jogszabállyal (Kjt.) ellentétben a 257/2000. Korm. rendelet 2. számú melléklet V. pontja alatt található megjegyzés rovatának tartalma szerint a terápiás munkatárs munkakörben foglalkoztatottakat a szakképzettségi szintjüknek megfelelően kell besorolni, ugyanis a hivatkozott előírás szerint azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségi szintnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni. A közalkalmazott 2026. január 1. napjától „F” fizetési osztályba került átsorolásra a fenti jogszabály alapján. A helytelenül történt besorolása miatt 2024. október 15. napjától 2025. december 31. napjáig terjedő időszakra szociális ágazati összevont pótlékkülönbözet illeti meg jogszabály-értelmezésünk alapján. A közalkalmazott munkakörében ellátott feladatok nem igényelnek felsőfokú szakképesítést. Jól jártunk el, amikor átsoroltuk a közalkalmazottat „E” fizetési osztályból „F” fizetési osztályba? Ha igen, milyen jogcímen jogosult a közalkalmazott az elmaradt pótlék összegére?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak [Kjt. 61. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 13.

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Kérdés: Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben kérelmezte nyugdíjba vonulását, így munkaviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre 2026. szeptember 28-ával. Megállapodás útján marad év végéig állományban. Ezt milyen formában teheti meg 2026. december 31-ig? Az Mt. szerinti munkaviszonyban is, vagy csak megbízási szerződéssel foglalkoztathatjuk tovább a művelődési ház és könyvtárnál, melyikkel jár jobban nyugdíj mellett? Szabadság adható-e neki?
Részlet a válaszából: […] Nem állapítható meg a kérdésből, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodást megkötötték-e a felek vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert amint az az alábbiakban olvasható, amennyiben a felek szándéka az, hogy valamilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 13.

Teljesből részmunkaidőbe és a munkaidő beosztása

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó terápiás munkatárs kérte munkaidejének heti 40 óráról heti 30 órára történő módosítását, amelyet a munkáltató elfogadott. A szóbeli megállapodásuk része volt, hogy heti négy napon át látja el a munkáját. A munkáltató most mégis szeretné, ha heti öt napon át történne a munkavégzés, mert a lakók számára a három nap szünet túl soknak bizonyult. Megítélésünk szerint ezt a körülményt a kolléga előre láthatta volna. Elrendelheti-e a munkáltató, elfogadva a heti 30 órát, úgy, hogy a héten egyenletesen elosztva, a korábbi munkanapoknak megfelelően hétfőtől péntekig történjen a munkavégzés? Mi történik, ha ezt a közalkalmazott nem fogadja el? Van-e jogorvoslati lehetősége, és mit tehet a munkáltató ebben az esetben? A kinevezésben és a munkaköri leírásban nem szerepel, hogy mely napokon kell a terápiás munkatársnak dolgoznia. A kinevezés módosításában szerepel, hogy csökkentett a munkaidő, de új munkaköri leírást nem kapott (a régiben heti 40 óra szerepel). Súlyos problémának tekinthető-e ez, és hogyan lehet korrigálni? A munkaköri leírásnak kötelező eleme kell, hogy legyen, ki mennyi órában látja el a feladatot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. – Kjt. tekintetében is alkalmazandó – 58. §-a értelmében a felek a kinevezést közös megegyezéssel módosíthatják. A kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, így egyebek mellett a módosítást is írásba kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 13.

Felmentési idő számítása egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 295. számában az 5876. számú kérdésre válaszul kaptuk, hogy a 2012 óta intézményünkben dolgozó egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló iskolaorvosunknak 55 nap felmondási idő járna, mert a nők kedvezményes öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni, és ezért kérelmezi a munkaviszonyának megszüntetését. Iskolaorvosunk is szakértőhöz fordult, akinek a válasza arra hivatkozott, hogy az egészségügyi intézményekre 2021. február 28-ig irányadó Kjt. a felmentési idő tartamát a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időhöz kötötte, és nem csak az utolsó munkáltatónál eltöltött időhöz. Márpedig a szóban forgó iskolaorvos a jelenlegi munkáltatójához történt belépése időpontjában 20 évet meghaladó közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezett a felmentési idő számítása szempontjából. Álláspontja szerint ez egy olyan „szerzett jognak” minősült, ami nem enyészhetett el azáltal, hogy a közalkalmazotti jogviszonya másnap egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. Tényleg figyelembe kell vennünk az összes közalkalmazotti jogviszonyát, vagy csak a nálunk eltöltött időt számítsuk be a felmentési időbe? Illetve mely jogszabályi háttért kell figyelembe vennünk a felmondási idő kiszámításához?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. átmeneti rendelkezései szerint, a törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyára 2021. február 28. napjáig a Kjt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. 2021. március 1. napján az érintett jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 13.

Intézményvezető-helyettesi megbízás – a képesítési előfeltételek

Kérdés: Óvodánk többcélú intézmény, óvoda és minibölcsőde. Az óvodai csoportok száma 4, a minibölcsődei csoportok száma 2. Intézményvezető-helyettes csak óvodapedagógus lehet, vagy esetleg lehet kisgyermeknevelő is, vagy szakmai vezető?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 7. §-ának (2) bekezdése kimondja: a köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. október 13.

Fizetés nélküli szabadság megszüntetésének bejelentése

Kérdés: Korábban a Kjt. hatálya alatt 60 nappal korábban volt szükséges bejelenteni a fizetés nélküli szabadság megszüntetését. Ez kikerült a törvényből? Itt is a 30 nap lett az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályai szerint, a közalkalmazott a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a közalkalmazott által megjelölt időpontban, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

„Dohányozni tilos” – a tilalom megsértésének munkajogi szankciói

Kérdés: Idősek otthonában dolgozó közalkalmazottak rendszeresen nem a kijelölt helyen dohányoznak. Értekezleten elhangzottak az erre vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályok, de a rossz szokás többekben megmaradt. Mit tehet a munkáltató? Az írásbeli figyelmeztetés eredménytelen. Milyen szankciók, eszközök állnak rendelkezésére a munkáltatónak? Milyen sorrendben használhatók? A közalkalmazottak a munkájukat ellátják, de ebben a kérdésben többen nem működnek együtt.
Részlet a válaszából: […] Az Ndtv. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a dohányzásra kijelölt helyek kivételével általános szabály szerint nem szabad dohányozni, elektronikus cigarettát, dohányzást imitáló elektronikus eszközt vagy vízipipát használni. Egyebek mellett a munkahelyen sem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Öregségi nyugdíjra jogosultság és a jogviszony megszüntethetősége

Kérdés: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott gondozónő 2025. április 16. napjától jogosulttá vált a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára, melyet a közalkalmazotti jogviszonya mellett igénybe is vett, így változatlanul dolgozik tovább, miközben nyugdíjat is kap. A közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében 2022. szeptember 1-jétől a 269/2022. Korm. rendelet 1. §-a lehetőséget ad a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben dolgozók részére a nyugdíj melletti munkavégzésre. A gondozónő határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel (felmentési idővel) történő megszüntetése esetén mi a helyzet? Ledolgozott közalkalmazotti jogviszonya alapján hat hónap felmentési idő illeti meg. A közalkalmazott attól tart, hogy a három hónap munkavégzés alóli mentesítését elveszíti. Hogyan szüntethető meg a jogviszonya, ha majd ténylegesen nyugdíjba szeretne menni?
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A Tny. 83/C. §-ának (1) bekezdése általános szabály szerint előírja, hogy az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Nyugdíjfolyósítás szünetelésének megszüntetése – a lehetséges alternatívák

Kérdés: Van egy kollégánk, aki határozattal rendelkezik az öregségi nyugellátása 2024. augusztus 31-től való folyósításának szüneteltetéséről arra tekintettel, hogy velünk mint munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll. A kolléga szeretné megszüntetni a jogviszonyát. Lehet-e az esetében a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontját alkalmazni, azaz felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint a munkáltató felmentéssel akkor is megszüntetheti a közalkalmazotti jogviszonyt, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.

Munkáltatói teendők – ha a közalkalmazott „eltűnik”

Kérdés: Idősek otthonában közalkalmazotti jogviszonyban, gondozó munkakörben, több mint egy éve nálunk dolgozó munkatárs nem jelent meg munkaidőben, telefonhívásra nem reagált. Tértivevényes levélben megkerestük. Eddig arra sem érkezett válasz. Más közalkalmazottunkkal kapcsolatba lépett, és azt mondta, nem kíván többet bejönni dolgozni. Melyek a következő lépések a munkáltató részéről, milyen határidők vonatkoznak ránk? Nálunk is nagy a munkaerőhiány, ezért ez a magatartás a kollégáit hozta még nehezebb helyzetbe a szabadságolási időszak alatt.
Részlet a válaszából: […] Az egyik lehetőség az, hogy az eltűnő közalkalmazottal szemben a munkáltató a jogellenes jogviszony-megszüntetés szankcióit érvényesíti, munkaügyi perben. Ez elsődlegesen a közalkalmazott által a jogellenes megszüntetéssel okozott károk megtérítését jelenti [Mt. 84. §]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. szeptember 22.
1
2
3
…
101