15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása
Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?
2. cikk / 15 Betegszabadság munkaszüneti napon
Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
3. cikk / 15 Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
4. cikk / 15 Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság
Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
5. cikk / 15 Keresőképtelenség elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalóink munkaidőkeretben dolgoznak. Az augusztusi törvénymódosítás alapján a betegszabadság nem órában, hanem munkanapban lesz kiadva részükre. Mi a helyzet a betegszabadság kiadását követő keresőképtelenséggel? Ilyenkor ezeket a távolléteket is napban kell figyelembe vennünk és elszámolnunk?
6. cikk / 15 Betegszabadság elszámolása
Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
7. cikk / 15 Munkaszüneti napi díjazás külföldi kiküldetés esetén
Kérdés: Kell-e mindenképpen távolléti díjat fizetni kiküldetésben lévő munkavállalónak arra a napra, ha Magyarországon munkaszüneti vagy pihenőnap volt, a fogadó országban viszont munkanap, és ő dolgozott azon a napon? Vagy ez csak akkor fizetendő, ha a magyarországi munkaszüneti vagy pihenőnapon, külföldön történő munkavégzésével átlépte a havi munkaidőkeretét? Előfordulhat ugyanis olyan eset, hogy adott hónapban a fogadó országban is van munkaszüneti nap, ami Magyarországon munkanap, illetve fordítva, és így a két nap kiegyenlíti egymást, nem lépi túl a havi munkaidőkeretet. Viszont a munkavállaló azzal érvel, hogy ő akkor is magyar munkaszüneti napon dolgozott, tehát jár neki a távolléti díj.
8. cikk / 15 Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben
Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
9. cikk / 15 Munkaszüneti napi munka – elszámolás munkaidőkeretben
Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat biztonsági őröket, akik állandó felügyeletet tartanak az épületekben, még munkaszüneti napokon is. Négyhavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Ilyen esetben a munkaidőkeretben hogyan kell figyelembe venni a munkaszüneti napokat? Le kell vonni a felosztható rendes munkaórákból a munkaszüneti napra eső teljes munkaidőt, vagy – éppen azért, mert munkaszüneti napon is foglalkoztathatóak a munkavállalók – nem?
10. cikk / 15 Távolléti díj számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!
