Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...– február 7. napján – küldte meg Önnek a megszüntetéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott igazolások egy részét (e körben a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványra utal a kérdés). Az igazolásokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Közegészségügyi eltiltás esetén a keresőképtelenség első 15 napjára járó díjazás kötelezettsége

Kérdés: Az elmúlt időszakban 24 napot voltam táppénzen "7-es kóddal", vagyis közegészségügyi eltiltáson. A munkáltatóm azt a tájékoztatást adta, hogy a közegészségügyi eltiltásra figyelemmel nem neki kell az első 15 napra fizetnie járandóságomat, mert táppénz illet meg. Társadalombiztosítási ellátásból azonban végül járandóságomnak csak egy részét kaptam meg. Helyesen járt el a munkáltatóm, vagy ilyen esetben is ő köteles fizetni a táppénzem első 15 napját?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésérekötelezett, az táppénzre jogosult [Ebtv. 43. § (1) bek.].Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebbazonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át[Ebtv. 46. § (1) bek. a) pont]. Ha a keresőképtelenség azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...megkötését követő munkanapon), biztosításának kezdete az a naplesz, amelyen ténylegesen munkába lép. Mivel ez a rendelkezés csak abiztosítási jogviszonyra hat ki, de munkajogi szempontból nincs relevanciája, amunkaviszony kezdetének az Mt.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Keresőképtelen betegség – a szabadságok kiadása

Kérdés: Munkavállalónk lassan egy éve betegeskedik. Keresőképtelenségének időtartama hamarosan meghaladja a táppénzre jogosító időt. Azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy anyagi nehézségeire tekintettel adjuk ki számára a betegség miatt eddig ki nem vett 30 nap rendes szabadságát (fizetve a távolléti díjat), valamint biztosítsuk neki az idei, 2009-re járó 15 munkanap betegszabadságát (távolléti díjának 80%-ának megfizetése mellett). Ilyen kéréssel eddig nem találkoztunk, mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] ...betegszabadság. Az Ebtv. 46. § (1)bekezdésének a) pontja értelmében táppénz a keresőképtelenség tartamára jár,legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egyéven át. Amennyiben a munkavállaló kimeríti a táppénzre jogosító időt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
Részlet a válaszából: […] ...a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosításijogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszonymegszűnését követően pedig 45 napon át. Ha azonban a biztosított részére különtörvény rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.