Keresőképtelen betegség alatti kötelezettségek

Kérdés: Beteg lettem, főnököm a betegségem idejére visszakéri a céges eszközöket, mint telefon, banki hozzáférés és bankkártya (nevemre szóló céges), pénztári elszámolás (pénztárkönyv és kassza) – menjek be és adjam le. Közben fenyeget, ha ellenőrzést kapnak, rám terheli a büntetést, valamint olyan jegyzőkönyvet készített, hogy megtagadtam a bankkártya átadását. Kötelezhet erre?
Részlet a válaszából: […] A céges eszközök a munkavégzést, a munkakör ellátásátszolgálják, tehát a munkáltató által visszakérhetők. Ugyanakkor a következőketszem előtt kell tartani: Ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, ennek folytánnem tud a munkahelyén megjelenni. A munkáltatót is terheli az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (1) bekezdése értemében a jogok gyakorlása és akötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösenegyüttműködve kötelesek eljárni. E kötelezettség alapján a munkáltató és amunkavállaló kötelesek egymást tájékoztatni minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Álláskeresési járadék elévülése

Kérdés: Álláskeresési járadékra voltam jogosult, de jelenleg már munkaviszonyban állok. A munkaügyi központ megkezdte a támogatás folyósítását, de külföldi tartózkodásom miatt nem tudtam felvenni az álláskeresési járadék folyósítási idejéből fennmaradó háromhavi összeget. Meddig vehetem fel az álláskeresőként engem megillető járadék elmaradt összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 54/A. §-ának (2) bekezdése alapján az esedékessévált és fel nem vett ellátást – így az álláskeresési járadékot is – azesedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni. Természetesen ez azegyéves elévülési idő csak a már esedékessé vált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Rendes felmondás – a keresőképtelenség időtartama alatt I.

Kérdés: Az egyik munkavállalótól rendes felmondás keretében kívántunk megválni. A felmondás átadására reggel került sor, ő hazament, és másnap elment orvoshoz, aki előző nappal (a felmondás napja) táppénzre vette. Most arra hivatkozik a munkavállaló, hogy felmondási tilalom alatt nem szüntethetem meg a munkaviszonyát, perrel fenyegetőzik. Kérdésem: a rendes felmondásunk tényleg tilalomba ütközik-e ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...melyek egyébként a felmondásivédelmet meg­alapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez.A munkavállalónak – együttműködési kötelezettsége alapján -a tudomására jutást követően haladéktalanul tájékoztatnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Rendes felmondás – a keresőképtelen betegség időtartama alatt II.

Kérdés: Különböző szervezeti átalakítások folytán több egység összevonására került sor, amelynek következtében azt rebesgették, hogy az én munkaköröm is megszűnik. A múlt hónapban munkaidő alatt a főnököm engedélye alapján gyógyszerfelírás céljából felkerestem a háziorvosomat, aki – tekintettel egy kisebb vírusos fertőzésre – e napon betegállományba is vett. Ezt követően visszatértem munkahelyemre, ahol még aznap a főnököm közölte velem a rendes felmondást. Az irodájában – mivel a felmondási idő kérdésében közöttünk vita támadt – a felmondásról szóló iratot nem vettem át, s kértem annak kijavítását. Ezt követően – tekintettel a betegségemre – hazamentem, s egy hétig otthon lábadoztam. Természetesen a betegségemről már aznap értesítettem a főnökömet. Betegállományom ideje alatt azonban postai úton kézhez kaptam a felmondási idő tekintetében kijavított rendes felmondást. Ha jól tudom, a munkáltató nem mondhatja fel a munkaviszonyt betegszabadság alatt. Tehetek-e valamit vagy bele kell nyugodnom a felmondásba?
Részlet a válaszából: […] ...azonban mégispostára adta a felmondási idő tekintetében immáron kijavított felmondást. Ezzelösszefüggésben megjegyezzük, hogy Ön az együttműködési kötelezettségéből [Mt.3. § (1) bekezdés] következően is helyesen járt el, amikor tájékoztatta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Keresőképtelenséget okozó betegség az első munkanapon – létrejön-e a munkaviszony?

Kérdés: Januárban munkaszerződést kötöttem, amelyben a munkába lépés napjaként március 1-jét jelöltük meg. Február végén kórházba kerültem, és csak március 6-án engedtek ki. Ezt követően az orvosi papírokkal jelentkeztem a munkáltatónál, hogy szeretnék munkába állni a szerződésnek megfelelően. Azt mondták, hogy mivel március 1-jén nem léptem munkába, így a munkaviszony nem jött létre, és nem fognak foglalkoztatni. Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] ...munkába lépési időponthoz (Legf. Bír. Mfv/K. III.10.239/2005/6. sz.). Mivel a munkavállaló a tájékoztatások megadásával elegettett együttműködési kötelezettségének [Mt. 3. § (1)-(3) bekezdés], a munkáltatóa foglalkoztatást nem tagadhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 30.

"Elhallgatás" – mint az együttműködési kötelezettség megsértése a felmondási tilalom kérdésében

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát az ügyfelekkel szemben több ízben tanúsított agresszív és durva magatartása miatt rendes felmondással megszüntettük. Az illető a rendes felmondás ellen keresettel él, arra hivatkozik, hogy a felmondás közlésekor felmondási tilalom alatt állt. Miután az érintett megelőzőleg többször beteg volt, a felmondás átadásakor külön megkérdeztük, tud-e olyan okról, amely a felmondás jogszerűségét kizárná, így nincs-e még hivatalosan betegállományban. A válasza nemleges volt, ezt egyébként még a keresetlevelébe is beírta. Hamarosan meglesz a perben az első tárgyalás, a minap kaptunk a munkavállalótól egy levelet a táppénzes igazolás másolatával, mégiscsak keresőképtelen volt a felmondás közlésekor. Ezek szerint elveszíthetjük pert, miután megsértettük a felmondási tilalmat?
Részlet a válaszából: […] ...keresőképtelenségét előidéző betegségével kapcsolatban amunkáltató jogsértő magatartásának előidézésben?A munkavállaló együttműködési kötelezettségéből következik,hogy az akadályoztatását, különösen a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 9.