156 talált cikk a képviselet kifejezésre

Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?

Kérdés: Egészségügyi intézményben dolgozom titkárnőként, nem belgyógyászaton és nem is sebészeten, de még a műtéti részlegen sem. Tudomásunkra jutott, hogy a munkáltató szeptember 1-jétől bevezeti a műköröm, lakkozott köröm és gyűrű viselésének tilalmát. Nem gondolom, hogy a jegygyűrű viselését megtilthatja. De egyébként is az ápolt és jól kinéző köröm megtiltásával korlátozza személyiségi jogainkat. A műköröm tiltását értem, de a többit nem. A nővéreknek talán elfogadható a korlátozás. Viszont a nővérek és az orvosok a betegekkel gumikesztyű használatával érintkeznek.

Kérdés: Kollektív szerződéssel és szakszervezettel rendelkező nagyvállalat vagyunk. A szakszervezet a kollektív szerződés módosításához és a bértárgyaláshoz évekre visszamenően különböző adatokat kért, amelyek részben rendelkezésre állnak, azonban részben külön adatgyűjtést, illetve feldolgozást igényelnének. Milyen adatokat kell megadnunk neki? Azt mondhatjuk, hogy üzleti titok miatt nem akarunk kiadni bizonyos információkat?

Kérdés: Nem vagyunk reprezentatív szakszervezet kollektív szerződés megkötése szempontjából, de a tárgyalásokon részt vettünk, és a végül kialakult egyezséggel magunk is egyetértettünk. Erről szerettük volna tájékoztatni a munkavállalókat is, de akkor a másik szakszervezet a munkáltatóval egyetértve kijelentette, hogy ezt nem tehetjük, mivel nem vagyunk szerződéskötésre jogosultak, ezért a megállapodás nem a mi érdemünk, ne akarjuk annak feltüntetni. Jól gondoljuk, hogy erre nincs joguk?

Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő férje külföldön kapott munkát, ezért ő fizetés nélküli szabadságot kért, hogy a család együtt maradhasson. A Kjt. szerint van-e lehetőség arra, hogy a kolléganőnek fizetés nélküli szabadságot engedélyezzünk addig, amíg a férje külföldön dolgozik?

Kérdés: Cégünk munkavállalói közül többen is szakszervezeti tagok. A szakszervezet a közelmúltban kérte, hogy minden hónapban adjunk kimutatást arról, melyik munkavállaló esetében teljesítette a tagdíjlevonást. Feltétlenül meg kell ezt tennünk?

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?