Szakszervezet joga a munkavállalók tájékoztatásához

Kérdés: Nem vagyunk reprezentatív szakszervezet kollektív szerződés megkötése szempontjából, de a tárgyalásokon részt vettünk, és a végül kialakult egyezséggel magunk is egyetértettünk. Erről szerettük volna tájékoztatni a munkavállalókat is, de akkor a másik szakszervezet a munkáltatóval egyetértve kijelentette, hogy ezt nem tehetjük, mivel nem vagyunk szerződéskötésre jogosultak, ezért a megállapodás nem a mi érdemünk, ne akarjuk annak feltüntetni. Jól gondoljuk, hogy erre nincs joguk?
Részlet a válaszából: […] ...részt vett szakszervezet egyetértett, akkor a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elvébe ütközik az, ha valamelyik érdekképviseleti szerv kizárólag azért nem hajlandó a kollektív szerződés körébe tartozó és általa egyébként elfogadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szakszervezetnek nyújtott munkáltatói támogatás

Kérdés: Több szakszervezet is működik nálunk, de csak kettő olyan van, amely eléri a kollektív szerződés kötéséhez szükséges munkavállalói taglétszámot, és velük is kötöttük meg azt. Ebben úgy állapodtunk meg, hogy e szakszervezetek részére a munkáltató működési támogatást nyújt, olyan módon, hogy finanszíroz a munkavállalók tájékoztatásához kapcsolódó adminisztratív költségeket (nyomtatás stb.), valamint ingyenesen használhatják a munkáltató meghatározott helyiségeit a tevékenységükhöz. A többi szakszervezet számára ezeket a feltételeket nem biztosítjuk. Egyikük képviselője a napokban sérelmezte ezt, mivel az ő tagdíjaikból erre is fordítani kell, viszont a két kollektív szerződést kötő szakszervezet többet költhet a tagoknak adott juttatásokra – ezzel pedig azok vonzóbbá válnak a munkavállalók számára. Kell ezzel a kérdéssel foglalkoznunk, lehet-e ennek jogi következménye?
Részlet a válaszából: […] ...hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely érdekképviselethez való tartozása okán egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Fizetés nélküli szabadság házastárs külszolgálata idejére

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő férje külföldön kapott munkát, ezért ő fizetés nélküli szabadságot kért, hogy a család együtt maradhasson. A Kjt. szerint van-e lehetőség arra, hogy a kolléganőnek fizetés nélküli szabadságot engedélyezzünk addig, amíg a férje külföldön dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...54/A. §-ának (1) bekezdése hatalmazza fel a külgazdaságért felelős minisztert, hogy a minisztériumnál foglalkoztatott diplomatákat külképviseleten teljesített közszolgálatra – tartós külszolgálatra – helyezze ki. Csak abban az esetben köteles tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Szakszervezetitagdíj-levonásról szóló tájékoztatás

Kérdés: Cégünk munkavállalói közül többen is szakszervezeti tagok. A szakszervezet a közelmúltban kérte, hogy minden hónapban adjunk kimutatást arról, melyik munkavállaló esetében teljesítette a tagdíjlevonást. Feltétlenül meg kell ezt tennünk?
Részlet a válaszából: […] ...amennyiben a munkavállaló írásbeli kérelme alapján a munkáltató a munkavállaló munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíjat levonja, és a szakszervezetnek átutalja, akkor a szakszervezet kérésére évenként egy alkalommal kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Próbaidő tartama és a kollektív szerződés

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...van lehetőség. Kollektív szerződést ugyanis munkáltatói oldalról a munkáltató és a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet köthet, míg munkavállalói oldalról a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség [Mt. 276. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének jogalapja

Kérdés: A munkáltató az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak alapján kérte, hogy a szakszervezet adja meg a munkajogi védelemben részesülő választott tisztségviselők neveit. A társaságcsoport egyik legnagyobb szervezeti egységén belül az évtizedes gyakorlat alapján a bonyolult struktúra és az átlagosnál nagyobb mértékű munkavállalói létszám miatt belső szervezeti egységek is működnek, amelyeknél külön-külön üzemi tanácsok és szakszervezeti bizottságok is működnek. A munkáltató ezt a speciális szakszervezeti és üzemitanács-szervezeti felépítést soha nem vitatta. Az egyik kisebb szervezeti egység szakszervezeti elnöke a munkáltató oldaláról felmerült szervezeti változás miatt – átszervezés –, a munkáltatón belül ugyanazon munkakörben, ugyanazon feladatvégzés mellett egy másik szervezeti egységbe került át. A tisztségviselő ennek ellenére elnöki feladatait ellátja, és helyette az általa "elhagyott" szervezeti egységben nem kívánnak a szakszervezeti tagok másik elnököt választani. A szakszervezet ezt a személyt az Mt. 273. §-ának (4) bekezdése alapján munkajogilag védett tisztségviselőként jelölte meg. A munkáltató az Mt. előírásaira hivatkozva ezt kifogásolta, és ellenvéleményét azzal indokolta, hogy mivel a munkavállaló másik kisebb egységbe került, megítélése szerint a korábbi szervezeti egységben már nem jelölhető munkajogilag védett tisztségviselőnek. Joga van-e a szakszervezetnek ebben a speciális esetben a munkajogi védelem lehetőségét fenntartani? Jól értelmezte a szakszervezet azt a jogalkotói akaratot, hogy az Mt. 273. §-ának (3) és (4) bekezdései ténylegesen eltérő eseteket szabályoznak? Megítélésünk szerint az Mt. 273. §-ának (3) bekezdése a telephelyhez való kötöttséget jelenti, míg a jogszabályhely (4) bekezdése ilyen előírást nem tartalmaz.
Részlet a válaszából: […] ...alapján 1-5 főt jelölhet meg védett tisztviselőként [Mt. 273. § (3) bek.]. Ezen túlmenően védelem illeti meg a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet alapszabály szerinti legfelsőbb szerve által megjelölt egy tisztségviselőt [Mt. 273. § (4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szakszervezeti tisztviselő védettségének megszüntetése

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cégként egyik partnerünkhöz nagy létszámú munkavállalót kölcsönöztünk ki, közöttük több szakszervezeti tisztviselő is volt. A kölcsönzési projekt megszűnt, a foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonya is megszüntetésre került, kivéve az övéket. A tisztségviselők már hónapok óta otthon vannak, nem tudjuk őket foglalkoztatni. Hogyan tudunk eljárni, ha a szakszervezet nem járul hozzá a munkaviszonyuk felmondásához?
Részlet a válaszából: […] ...egyetért.E szabály célja, hogy a szakszervezeti tisztségviselő ne legyen "kiszakítható" abból a munkavállalói körből, amelynek az érdekképviseletét ellátja. Amennyiben azonban ez a munkavállalói kör már nem létezik – mivel megszűnt az e körbe tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 16.

Bértarifa-szerződés módosításához való jog

Kérdés: A munkáltatónál jogutódlás következtében megváltoztak az "erőviszonyok" a szakszervezetek között. A beolvadt cég kollektív szerződése megszűnt, mert az átvevő munkáltatónak volt saját kollektív szerződése, már 9 év óta. A beolvadt munkáltatónál egy másik szakszervezet rendelkezett jelentős képviselettel, olyannyira, hogy az egyesült (átvevő, jogutód) munkáltatónál is eléri a tagjai száma a 10%-ot (korábban az átvevő munkáltatónál nem volt ennyi e szakszervezet taglétszámának az aránya). Készülve a jövő évi bértárgyalásokra, ez a szakszervezet szeretne részt venni a kollektív szerződés bértarifa-mellékletének meghatározására irányuló tárgyalásokban. Ha jól olvassuk az Mt.-t, akkor erre nincs lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...szóló részét (mellékletét), erre a kollektív szerződés módosításának szabályait kell alkalmazni.A munkavállalói érdekképviseletek közötti erőviszonyok időközbeni megváltozása esetén az Mt. 276. §-ának (8) bekezdését kell alkalmazni. E szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet fogalma

Kérdés: A képviseleti jogosultság igazolásaként a munkáltató bekérte a szakszervezet alapszabályát, amelyet a munkáltató nem tart megfelelőnek a képviseleti jogosultság igazolására, ugyanis egyáltalán nem tartalmaz a munkáltatóra vonatkozó rendelkezést, bárminemű utalást. Továbbá a szakszervezet nem jelölt meg olyan, a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagot, aki az alapszabály szerint képviseleti joggal lenne felruházva, és ilyen tagot az alapszabály sem nevez meg. A szakszervezet arra hivatkozik, hogy elegendő azon rendelkezése az alapszabálynak, miszerint a szakszervezet működési területe Magyarország, illetve a szakszervezet céljaként a munkáltatóéval azonos ágazatba tartozó ágazat megjelölése, ahol az érdekvédelmi szervezetek tevékenységének összefogását és összehangolását végzi. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az alapszabály fenti rendelkezéseit nem tartja elegendőnek a képviseleti jogosultság igazolására? Esetlegesen elfogadható-e egyéb dokumentum, például a szakszervezet kongresszusának döntése arról, hogy az adott munkáltatónál a szakszervezet tagszervezetet létesített? Jogszerűen zárkózik el a képviseleti jogosultságát nem igazoló szakszervezet Mt.-ben biztosított szakszervezeti jogosultságainak (pl. tájékoztatás közzététele, helyiséghasználat, munkaidő-kedvezmény) biztosításától a munkáltató? A szakszervezet tagjai részére egyébként tagdíjlevonást már teljesít a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...Mt.-ben a szakszervezet számára biztosított jogok a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek minősül az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Hivatásos szolgálati viszony idejének beszámítása

Kérdés: Köztisztviselőnk hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel is rendelkezik. A Hszt. hatálya alá tartozó korábbi munkáltatója által kiállított szolgálati idő igazolása 1977. december 5-től 2007. augusztus 5-ig terjedő időszakot szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából tényleges szolgálati időként igazolja. Az igazolás kitér arra, hogy a fenti szolgálati időből 1982. október 27-től 2007. augusztus 5-ig hivatásos állományban teljesített szolgálatot. A hivatásos szolgálati jogviszonyt teljesített dolgozóknál miként kell értelmezni a hivatásos szolgálati jogviszonyt, a teljes szolgálati időt vagy csak a ténylegesen hivatásos állományban teljesített szolgálatot kell rajta érteni? Válaszukat kérem mind a köztisztviselő besorolására, mind a jubileumi jutalomra jogosító idő kiszámítására vonatkozóan megadni szíveskedjenek.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A Hszt. 36. §-ának (1) bekezdése szerint a szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja. Vagyis a szolgálati viszony időtartama és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.
1
7
8
9
16