156 talált cikk a képviselet kifejezésre

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy a főnököm és a szakszervezeti bizalmi egy és ugyanazon személy?

Kérdés: Újonnan alakult munkáltató vagyunk, ahol már működik szakszervezet is, melynek vezetősége azt kérte, hogy 2019-től a tagjaik munkabéréből a szakszervezeti tagdíjakat a munkáltató vonja le és utalja át az ő számlájukra. Tudtommal a munkáltató csak a saját követelését vonhatja le a munkabérből, másnak a javára nem élhet levonással. Hogyan járhatunk el szabályosan?

Kérdés: A munkavállaló szakszervezeti tisztségviselő. A munkáltató a munkaidő-beosztását egy hónapra előre közli. A szakszervezet rendezvényt tart, melyre a tisztségviselőt is meghívja, egyúttal jelzi a munkáltatónak a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, az Mt. 274. §-ának (3) bekezdése szerint, legalább öt nappal korábban, de rendszerint 10-15 nappal előbb. Ugyanakkor a tisztségviselő munkaidő-beosztása a jelzett napra pihenőnap. Ilyen helyzet az egyenlőtlen munkaidő-beosztással dolgozó munkavállalóknál (tisztségviselőknél) gyakran felmerül, mert a pihenőnapokat is egyenlőtlenül osztja be a munkáltató. A munkáltató köteles-e a munkaidő-beosztását munkanappá változtatni, vagy a pihenőnapon munkát nem végző tisztségviselő részére távolléti díjat elszámolni?

Kérdés: Kollektív szerződést kötöttünk pár évvel ezelőtt a szakszervezettel. Ezt követően alakult egy újabb, és a korábbi szakszervezet kezdte elveszíteni a népszerűségét, tagjait. Mi történik a kollektív szerződésünkkel, ha leesik a taglétszám 10% alá?

Kérdés: Két éve dolgozom egy gyárban. Felvételkor a munkaügyis hölgy azt ígérte nekem (szóbeli megállapodás volt), hogy a végzettségemhez mérten ugyan most nem tud munkát adni, de ha lesz ilyen üres munkakör, akkor áttesznek. A személyi anyagomhoz bekérték a felsőfokú végzettségem másolatát is. Az elmúlt másfél évben többféle munkakörben dolgoztam (összeszerelő, takarító, irodai segéd), végig csak a minimálbért kaptam meg. Kérdésem az lenne, hogy felsőfokú végzettséggel is ugyanúgy csak minimálbérre vagyok jogosult? Követelhetem-e a szakmai munkakört a kezdeti ígéretre tekintettel? Mindeközben januárban államvizsgázom, mert el fogok végezni egy új iskolát is.

Kérdés: Munkavállalónk engedély nélkül "elvitte egy körre" a céges autót, és ittas állapotban közúti balesetet okozott. Már másnap azonnali hatállyal felmondtunk neki, most azonban azzal fenyegetőzik, hogy jogellenes volt a megszüntetés, mivel nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a közvetlen felettese írta alá. Ez ténylegesen így volt, mivel az ügyvezető külföldön tartózkodott, és nem volt lehetősége aláírni, ugyanakkor a tudtával történt a megszüntetés. Szeretnénk megtudni, lehet-e esélye a munkavállalónak a munkaügyi per során annak ellenére, hogy a tette szerintünk egyértelműen maga után vonhatja az azonnali hatályú felmondást.

Kérdés: Az 1980-as években a KIOSZ- (Kisiparosok Országos Szövetsége) munkahelyen eltöltött idő beszámítható-e a közalkalmazotti jubileumi jutalomra jogosító időbe? Úgy tudjuk, akkor a vállalkozások adómegállapításáért ők feleltek, tehát a mostani NAV jogelődjének is megfelelhet a munkahely, a NAV pedig jelenleg beszámít a jubileumi jutalmakra jogosító időbe.

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?

Kérdés: Társaságunknál nemrégen alakult szakszervezet, és az elnöke (aki maga is munkavállalónk) azzal fordult az ügyvezetéshez, hogy a tagok utáni munkaidő-kedvezményt egyedül fogja igénybe venni. Ennek viszont az az eredménye, hogy a munkavállaló teljes mértékben mentesül a munkavégzés alól, és többet nem fog dolgozni (legalábbis ilyen taglétszám mellett). Ez lehetséges?