Találati lista:
91. cikk / 160 Kollektív szerződés és a megkötésre nem jogosult szakszervezet
Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk a munkahelyen. Az egyik megfelel a 10%-os szabálynak, a másik nem. Tervezzük a kollektív szerződésünk módosítását. Kérdésünk, hogy a kisebb súlyú szakszervezetet mikor kell értesíteni erről? Beleszólásuk a módosításba nincs, de nem szeretném, ha utóbb azt támadnák, hogy még csak nem is értesültek arról, hogy kollektívszerződés-módosítást tervezünk, illetve hajtunk végre.
92. cikk / 160 Közalkalmazottból munkavállaló – a jogviszonyváltás szabályai
Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy településünk önkormányzata a művelődési házban dolgozó közalkalmazottakat 2014-től egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-ben, munkaviszonyban szeretné tovább foglalkoztatni. A művelődési ház működtetését ez a nonprofit kft. fogja megkapni. Szeretnénk tudni, hogy alkalmazottainkat miről kell hivatalosan tájékoztatni, vagy mihez kell a hozzájárulásukat kérni az új munkaviszony létesítésével kapcsolatban?
93. cikk / 160 Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása
Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
94. cikk / 160 Munkavédelmi képviselők munkajogi védettsége
Kérdés: A 2012. évi CCXVI. törvény 18. §-ának (2) bekezdése 2013. január 1-jétől hatálytalanította a 2012. évi LXXXVI. törvény 13. §-ának (1) és 14. §-ának (1) bekezdéseit. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatosan csak a 2012. évi I. törvény 273. §-ában foglaltak az irányadóak. Ezt szövetségünk tudja értelmezni, azonban a munkavédelmi képviselők munkajogi védettségére vonatkozó 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 76. §-a (3) bekezdésének értelmezése tárgyában bizonytalanságok mutatkoznak, tekintettel arra, hogy különböző állami szervek, hatóságok szakmai értekezleteken egymásnak ellentmondó álláspontokat közölnek. Kérem, szíveskedjenek egyértelműen, jogszabályi háttérrel alátámasztva tájékoztatni, hogy a munkavédelmi képviselők tekintetében minden korábban megválasztott munkavédelmi képviselő munkajogi védettsége fennáll-e, vagy csak a szakszervezetekre érvényes új Mt. 273. §-ának létszámkorlátos előírásai az irányadóak!
95. cikk / 160 Szakszervezeti tagok átlépése – kollektív szerződés megszűnése
Kérdés: Az egyik szakszervezetben a tagság nagyon elégedetlen, és gyakorlatilag a teljes alapszervezetük egy másik, nemrég alakult szakszervezetbe kíván átlépni. A régebbi szakszervezettel kötöttünk kollektív szerződést, de ha az alapszervezet tagsága onnan átlép az új szakszervezetbe, akkor nem lesz meg a 10%-os létszámarányuk – az új szakszervezetnek viszont már igen. Sem mi, sem a munkavállalók nem szeretnénk, hogy ez a változás érintse a kollektív szerződést. Mit lehet tenni, hogy változatlan formában fennmaradjon?
96. cikk / 160 Kollektív szerződés megszűnése
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezettel szeretnénk kollektív szerződést kötni. A taglétszámuk alapján reprezentatívak, bár nem sokkal vannak 10% felett. Mi történik akkor, ha a taglétszám 10% alá kerül? Megszűnik a kollektív szerződés? Ha igen, mikor?
97. cikk / 160 Több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés megkötése
Kérdés: A cégcsoportunkon belül több munkáltató és azoknál több szakszervezet is működik, de nem minden szakszervezet reprezentatív az összes munkáltatónál. Szeretnénk kollektív szerződést kötni, amely a cégcsoporton belül minden munkáltatóra kiterjedő hatályú. Ha többmunkáltatós kollektív szerződést kötünk, akkor elegendő azt figyelni, hogy az összes szakszervezet összes munkáltatónál fennálló taglétszáma 10% legyen?
98. cikk / 160 Védelemre megjelölt szakszervezeti tisztviselő bejelentése
Kérdés: A napokban az egyik szakszervezet bejelentette a tisztségviselőit, de nem jelölte meg, hogy kik minősülnek védett tisztviselőknek. Kérdésem, hogy a munkáltatónak ilyen esetben hogyan kell eljárnia, ha az egyik tisztviselő munkaviszonyát kívánja felmondani?
99. cikk / 160 Felmondás követségi alkalmazottnak
Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
100. cikk / 160 Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás
Kérdés: Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munkabérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?
