7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 gyermekgondozási, fizetés nélküli szabadságon
Kérdés: A lányom és a vejem neveli a két unokámat, akik 2,5 és 1 évesek. A koronavírus-járvány miatt a vejem munkahelye megszűnt, csak egy jóval szerényebb fizetésért tudott elhelyezkedni, emiatt a nyár végétől a lányomnak is újra munkába kell állnia. Ezért is merült fel, hogy a gyermekekkel én maradnék otthon, míg a szülők dolgoznak. Egy éve öregségi nyugdíjat kapok, de mellette most még dolgozom. Milyen lehetőségeim vannak, hogy a munkahelyemen fizetés nélküli szabadságot kérjek az unokákra tekintettel?
2. cikk / 7 Alapbéremelés elutasítása
Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
3. cikk / 7 Utazási költségtérítés a gépjármű-üzembentartónak
Kérdés: Védőnő vagyok, és a két csatolt községben végzett munkámat csak személygépkocsival tudom ellátni. A jármű üzembentartójaként (a tulajdonos a bátyám) jár-e a kiküldetés költségtérítése? Illetve jár-e munkába járás költségtérítése (9 Ft/km)?
4. cikk / 7 Rugalmas munkaidő-beosztás engedélyezése
Kérdés: Két gyermekem van. 8 éves kisfiam tartósan beteg, emelt családi pótlékot is kapok utána. Betegsége miatt nem tudom egyedül elengedni busszal az iskolába. Előző főnököm három éven át engedélyezte számomra a rugalmas munkaidőt. Munkahelyemen a munkaidő 7.45-kor kezdődik, a gyermekeim iskolája viszont 7.30-kor nyitja ki kapuit a diákok előtt, s nekem legalább háromnegyed órára van szükségem, hogy a gyermekeim iskolájából a munkahelyemre beérjek. Idén szeptembertől új főnököm van, aki nem akarja megengedi, hogy későbbi időpontban kezdjem a munkát. Ha mégis megengedné, akkor valamilyen pluszfeladatot kellene vállalnom cserébe. Mondtam neki, hogy a munkámat elvégeztem ugyanúgy, mint bárki más, tovább bent maradtam a munkaidő végén, tehát időben sem dolgoztam kevesebbet. Van-e lehetőségem, jogom rugalmas munkaidő-beosztással dolgozni, vagy az új főnököm megtagadhatja ezt?
5. cikk / 7 Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben
Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
6. cikk / 7 Munkáltatói kölcsön lakás- korszerűsítéshez
Kérdés: Munkahelyemen lehetőség van kamatmentes lakáscélú hitel felvételére. Ha férjemnek már van egy lakása, a közös lakásunk (Budapesten, 2,5 szoba, 26,5 M Ft, tulajdonjoga fele-fele arányban oszlik meg közöttünk, és nekem ez az első lakásom) korszerűsítéséhez igénybe vehetem-e a kamatmentes lakáscélú munkahelyi hitelt? A "méltányolható lakásméretet" akkor is figyelembe veszik, ha csak korszerűsítünk? Ha nem vehetem fel kamatmentesen a hitelt – egymillió forint kellene –, igénybe vehető-e úgy, hogy kamatot fizetek utána? Esetleg igénybe vehetem-e ezt a kamatmentes lakáscélú munkáltatói hitelt a férjem lakásának korszerűsítésére is? Jelenleg ott élünk. Ha kamatmentesen kapnám, akkor bizonylatokkal kell alátámasztanom a felhasználást. Ha nem kamatmentes, akkor is kellenek-e a számlák? Jól értelmezem-e, hogy nincs meghatározva, mennyi idő alatt kell törlesztenem, hanem a munkáltatómmal kell megegyezni?
7. cikk / 7 13. havi illetmény – jogszerző-e a szülési szabadság és GYED ideje?
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?