Kinevezésmódosítás elutasítása miatti rendkívüli felmentés jogellenessége

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?
Részlet a válaszából: […] ...jöhetett létre, azaz a korábbi hónapokra is teljes munkaidőre járó illetményre jogosult a közalkalmazott (Mt. 58. §), a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége a nyolcórás munkaidőre állt fenn, és e szerint is kellett illetményt fizetnie [Mt. 146. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Elvágyódó munkaerő – munkavállalói felmondás külföldi munkavégzés reményében

Kérdés: Társaságunk "8+4-es konstrukcióban" (8 hónap támogatás, 4 hónap tovább foglalkoztatás) foglalkoztatási támogatással alkalmaz egy munkavállalót oly módon, hogy a jelzett időtartam alatt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással és közös megegyezéssel a munkaviszonyt. A munkavállaló a foglalkoztatási kötelezettség négy hónapos időszaka alatt azonban szeretné felmondani a munkaviszonyát, lehetőleg úgy, hogy azonnal el tudjon menni. Mivel közös megegyezéssel nem lehetséges megszüntetni a munkaviszonyt, elegendő indok-e számára a "külföldi munkavállalás" és a "jobb fizetés" a felmondáshoz? Ha igen, akkor elfogadható-e a felmondás, illetve elengedhető-e a munkavállaló felmondási idő nélkül? Esetleg, ha az indok elfogadható, akkor mennyi a felmondási idő (30 nap, vagy a határozott időből még hátralévő idő)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló határozott idejű munkaviszonyban áll, ezért a munkaviszonyát csak abban az esetben szüntetheti meg felmondással, ha annak indokául olyan okot jelöl meg, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Változás a CSED alapjának számításánál

Kérdés: Nemrég bejelentettem a munkáltatómnak, hogy másfél éves gyermekem mellett szeptember 1-jétől újra szeretnék dolgozni. Korábban már beszéltünk róla, hogy két gyermeket szeretnénk, de az ellátás összege miatt valamennyi időre vissza kell majd mennem, mert különben sokkal kevesebb lenne a CSED-em, mint az első gyerek után. A munkáltatóm most azzal hárított, hogy nincs értelme visszamennem, mert változott a jogszabály, és megkapnám ugyanazt az összeget, mint az első gyereknél, anélkül hogy visszamennék dolgozni. Valóban változott a jogszabály? Ha nem, akkor megtagadhatja, hogy visszavegyen?
Részlet a válaszából: […] ...jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik [Mt. 133. § (2) bek.]. Ezt követően pedig a munkáltatónak fennáll a foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 51. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Behívás – idő- és bérelszámolás

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonynál a napi hatórás szerződés szerinti munkaidőt is lehetővé teszi (Mt. 107. §). Nem egyértelmű az állásidő és a foglalkoztatási kötelezettség megítélése behívásos munkaviszony esetén. A törvény szerint e speciális munkaviszonyban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Felmondási idő – végigdolgozható-e munkavállalói kérésre a 98%-os adó elkerülése miatt?

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezőintézkedés), hiszen a joggyakorlat szerint a kötelező mértéket meghaladófelmentés nem eredményezi a munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettség[Mt. 102. § (1) bek.] megsértését.Ugyan a felmondási idő legalább felére a munkáltató az Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása

Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályon kívülhelyezte az e kérdést szabályozó EüM-PM rendeletet, és éppen ezért nincsenolyan jogszabály, amely a továbbfoglalkoztatási kötelezettség tartalmát közelebbrőlmeghatározná, mégis arra a következtetésre kell jutnunk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.