Foglalkoztatás közérdekű nyugdíjas-szövetkezetben

Kérdés: Közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tagot milyen feltételekkel lehet alkalmazni, és milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a feleket? Mik a szövetkezet alapítási feltételei, hogyan kell eljárni stb.?
Részlet a válaszából: […] ...létrehozásával – az iskolaszövetkezetek mintájára – az öregségi nyugdíjban részesülők kedvező adó- és járulékfizetési feltételek mellett foglalkoztathatók, és csak néhány munkajogi szabály vonatkozik rájuk. Az alapítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...venni, és 365 naptári napot kell egy évnek tekinteni [Tny. 43. § (1) bek.]. Ezért a nyugdíjjogosultság megállapításánál minden egyes járulékfizetéssel nem fedezett napot külön figyelembe kell venni, és azokat szolgálati időként nem lehet elismerni. A leírtakhoz képest,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Egyszerűsített foglalkoztatás bére – a végrehajtás hatálya alá tartozás

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.
Részlet a válaszából: […] ...személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az egyszerűsített foglalkoztatás esetén az Szja-tv.-t az Eft. szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltérések között szerepel, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra megállapított napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Szakmai gyakorlatát töltő hallgató jogviszonya

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 10T1041 számú nyomtatványon azt a nappali tagozatos főiskolai hallgatót, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett, öt hónapos, nyolcszáz órás szakmai gyakorlatát külső képzőhelyen, egy kft.-nél tölti együttműködési megállapodás alapján, mely a főiskola és a kft. között jött létre? Milyen közterhet kell megfizetni a részére fizetett díjazás után a munkáltatónak (kft.-nek), és a hallgatótól kell-e vonni járulékot és adót?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. rendelkezései alapján nem minősül biztosítottnak (Tbj-tv. 5. §). Biztosítási jogviszony hiányában pedig nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége sem a gyakorlatot szervező kft.-nek (Tbj-tv. 18. §). A hallgatók egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Hallgatói munkaviszony

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül, amelyhez akkor kapcsolódik biztosítotti státusz (és ezzel összefüggésben járulékfizetési kötelezettség), ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Diákok díjazása szakmai gyakorlaton

Kérdés: Az Ftv. 48. §-ának (3) bekezdése alapján a hat hétnél hosszabb összefüggő szakmai gyakorlaton részt vevő egyetemi, főiskolai hallgatók számára milyen díjazást, munkabért kell fizetni (mi a jogcím)? A heti, illetve havi díjazás kötelező mértékének mi a minimum- és maximumösszege 2012-ben, valamint milyen járulék- és adójogszabály vonatkozik rájuk?
Részlet a válaszából: […] ...ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszonynak minősül, amelyhez akkor kapcsolódik biztosítotti státusz (ésezzel összefüggésben járulékfizetési kötelezettség), ha az e tevékenységbőlszármazó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Ki nem fizetett munkabérek

Kérdés: Az elmúlt hónapban cégünknek komoly fizetési nehézségei voltak, ebben a hónapban nem fogjuk tudni kifizetni a munkabéreket. Ilyen sajnálatos helyzetbe még nem kerültünk, ezért nem tudjuk, hogy a járulékokat hogyan kell megfizetni, illetve bevallani, valamint hogyan kell nyilvántartanunk a ki nem fizetett összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, a munkavállalónak ki nem fizetettmunkabért nem. Tehát a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem után nem történikadó- és járulékfizetés, és bevallani is mindig csak azt a jövedelmet kell,amelyet a magánszemély az adóelőleg befizetésére nyitva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Biztosítási jogviszony a fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Fennáll-e a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ha a munkáltató 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot engedélyez számára?
Részlet a válaszából: […] ...vesziigénybe a munkavállaló [Tbj-tv. 8. § aa)-ab) pont]. Megjegyezzük, hogy aTbj-tv. 34-35. §-ai alapján lehetőség van arra, hogy a járulékfizetés vállalásamellett az érintett – egyébként átmenetileg nem biztosított személy -megállapodást kössön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Vállalkozási tevékenység prémiumévek programban – a heti munkaidő mértéke

Kérdés: A prémiumévek programban foglalkoztatott egyik közalkalmazottunk bejelentette, hogy a tavalyi év óta vállalkozási tevékenységet folytat. Az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettségének nemteljesítése miatt megbírságolta őt, ám a közalkalmazottunk véleménye szerint az adóhatóság téves jogértelmezés útján jutott arra a következtetésre, hogy ő nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hiszen a prémiumévek program adta kereteken belül, a programban részt vevőkre irányadó korlátokra figyelemmel ő "teljes munkaidőben" dolgozott. Mindezek miatt munkáltatói igazolás kiállítását kéri arról, hogy rendelkezett és rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonnyal. Kérem szíves véleményüket!
Részlet a válaszából: […] ...és 2010. január 1-jétől a munkaerő-piacijárulékot is [Tbj-tv. 31. § (1) bek.]. A Tbj-tv. szabályai akkor biztosítanakkedvezőbb járulékfizetési kötelezettséget a több biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszony egyidejű fennállása esetén, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Részmunkaidő – a nyugdíjra jogosító szolgálati idő szempontjából

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?
Részlet a válaszából: […] ...összegének kiszámításához a szolgálatiidő szerinti mértéket kell meghatározni.Amikor legalább a minimálbér alapján történt ajárulékfizetés, nem kell arányosítani, egy nap egy nap szolgálati időt jelent amérték szempontjából is. Ha a minimálbérnél kevesebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
2