13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés
Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
2. cikk / 13 Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen
Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
3. cikk / 13 Jubileumi jutalom nyugdíjjogosult kormánytisztviselőnek
Kérdés: 41 év szolgálati idővel rendelkezem, kormánytisztviselői jogviszonyom felmentéssel való megszüntetését kértem 2011. május 4-én, arra való hivatkozással, hogy megillet a nőknek 40 éves szolgálati idővel járó nyugdíj. A hivatalnál 1996-tól dolgoztam. Felmentési kérelmem az igazgató személyesen vette át, hozzájárult, és – a két hónap felmondási idő leteltével – 2011. július 5-én meg is szűnt a kormánytisztviselői jogviszonyom. Miután nyugdíjba mentem, kértem a 40 év után járó jubileumi jutalmam kifizetését (1999-ben a 25, 2004-ben a 30 és 2009-ben a 35 éves jubileumi jutalmamat egyébként megkaptam), de elutasították. Indoklásuk: a 2011. április 2-től 2011. május 30-ig hatályos kormánytisztviselői törvény 23. §-ának (6) bekezdése szerint az a kormánytisztviselő, akinek a Ktjv. 8. §-ának (2) vagy (3) bekezdése alapján szűnik meg a jogviszonya, nem jogosult jubileumi jutalomra. A felmentési okiratom szerint a jogviszonyom a Ktjv. 8. § (3) bekezdése alapján szűnt meg. Én azonban a 2011. január 1-jei törvényre hivatkozással kértem a jogviszonyom megszüntetését, miszerint az a nő, aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, kérheti a nyugdíjazását. Mivel az a szabály, amelyre hivatkozással szüntették meg a jogviszonyomat, annak megszűnésekor, 2011. július 5-én már hatályon kívül volt, úgy gondolom, tévedtek. Milyen jogszabályra hivatkozással kérhetem a 40 év után járó jubileumi jutalmat?
4. cikk / 13 Felmentésre tekintettel kapott juttatások visszafizetése
Kérdés: Létszámleépítésre hivatkozva 36 éves közalkalmazotti jogviszonyomat megszüntették. Munkaügyi bírósághoz fordultam rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. Ha visszahelyeznek az állásomba, megtarthatom-e a végkielégítést és a felmentési időre járó átlagkeresetemet? Milyen követeléseim lehetnek?
5. cikk / 13 Végkielégítés – nem jár az Mt. alapján a kölcsönzött munkavállalónak
Kérdés: Három év és egy hónap után egyik kölcsönzött munkavállalónk foglalkoztatását megszüntettük. A kölcsönzést megelőzően közvetlenül alkalmazott, belsős kollégánk volt 4 évig. A munkaerő-kölcsönző cég elkezdte intézni a munkavállaló kiléptetését, mert másutt sem tudják foglalkoztatni. A munkavállaló hozzánk fordult, mert a felmondólevélben tájékoztatást kapott arról, hogy végkielégítés nem jár neki. Gyakorlatilag megszakítás nélkül dolgozott nálunk valamivel több mint 7 évig. Kérem, erősítsék meg, hogy ennek ellenére nem jár részére végkielégítés, és a kölcsönbe adó partnerünk szabályosan járt el!
6. cikk / 13 Közalkalmazotti jogviszony időtartama – a felmentési idő beszámítása
Kérdés: Intézményünkben az egyik tanító munkakörben 7 éve foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntettük, és a felmentési idő teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Ennek megfelelően el is számoltunk vele, és megfizettünk részére az utolsó munkában töltött napon többek között 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. A tanítónő azonban keresetet indított intézményünk ellen, mert szerinte összesen 3 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, mivel a felmentési idő lejártakor már 8 éve állt fenn a jogviszonya. Megalapozott a közalkalmazott velünk szemben benyújtott keresete?
7. cikk / 13 Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
8. cikk / 13 Kormánytisztviselő halála a felmentési idő lejárta előtt
Kérdés: Megváltozhat-e a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének jogcíme, ha a kormánytisztviselő a munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a felmentési idő lejárta előtt meghal? Megilleti-e ilyenkor a felmentésről szóló jognyilatkozatban megállapított végkielégítés az elhunyt kormánytisztviselő örököseit?
9. cikk / 13 Egy munkavállaló – több részmunkaidőben?
Kérdés: Van annak bármilyen akadálya, hogy két különböző céghez jelentsünk be egy olyan dolgozót titkárnői, illetőleg személyi asszisztens munkakörbe 4, valamint 5 órára (vagyis részmunkaidőbe), aki emellett megbízási szerződés alapján más rendszeres munkát is ellát? Lehetséges mindkét munkahelyen próbaidőt kikötni, illetve határozatlan idejű szerződést kötni?
10. cikk / 13 Végkielégítés a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor
Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?