1. cikk / 29 Be nem oltás – a jogviszony-megszüntetés oka
A Vmtv. 11. §-ának (2) bekezdése alapján a szociális intézményben foglalkoztatott közalkalmazott tekintetében a munkáltató az oltatlanság miatti fizetés nélküli szabadság tartamát meghosszabbította 2023. február 5-ig. A Vmtv. 11. §-ának (4) bekezdése szerint a munkáltató a jogviszonyt felmentéssel, felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti, ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől egy év eltelt, és a foglalkoztatott az oltást nem vette fel. Ez esetben a jogviszony megszüntetésének módja a közalkalmazott esetében rendkívüli felmentés lesz-e a jogszabály értelmében, és annak időpontja 2023. február 5. napja? Mikor kell közölni a közalkalmazottal a megszüntetést, indokolásképpen pedig elegendő-e a védőoltás felvételének elmaradása?
2. cikk / 29 Hosszú betegállomány és jogviszony-megszüntetés
3. cikk / 29 Szabadságmegváltás – a Kttv.-ből a Kit. hatálya alá kerülő tisztviselőnél
4. cikk / 29 Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények
5. cikk / 29 Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés
6. cikk / 29 Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése
7. cikk / 29 Rokkantsági ellátásban részesülés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
8. cikk / 29 Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére
9. cikk / 29 Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása
Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás – tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás – tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.