Lőfegyvertartási engedély – a pszichológiai feltétel

Kérdés: A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. NM rendelet alapján a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen jár-e el akkor, ha az I. alkalmassági csoportba sorolt munkavállalótól kizárólag a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi orvosi beutalón feltüntetett (tehát általa meghatározott) pszichológus szakember vagy egészségügyi szolgáltató pszichológiai alkalmassági szakvéleményét fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...orvos a beutalót, a jogszabály nem részletezi. Adhatja tehát olyan orvoshoz is, akinek személyével a munkáltató egyetért.Ha a fentiek alapján elvégzett vizsgálat eredményével a munkavállaló nem ért egyet, a 22/1991. NM rendelet szerint lehetősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Döntőbizottságról a bíróságra – eljárási szabályok

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
Részlet a válaszából: […] A 69/2019. Korm. rendelet 25. §-ának (1) bekezdése alapján a Döntőbizottság határozata a jogorvoslati határidő leteltét követő naptól kezdve végleges, ha egyik fél sem terjeszt elő keresetet. Ennél korábbi időpontban is véglegessé válhat a határozat, ha a fél lemond a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Bírság levonása a munkabérből

Kérdés: Német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsit vezettem Hollandiában, és egy alkalommal, amikor a kötelező pihenőidőt töltöttem, szabálytalan parkolás miatt bírságot szabtak ki. A bírságot a cégcsoport német tagvállalata kapta, mivel ő a gépjármű tulajdonosa. Az esetet bejelentettem a magyar munkáltatómnak, azzal, hogy nem értek egyet a bírsággal, mert szabályosan parkoltam. Ennek ellenére a bírsággal szemben nem éltek jogorvoslattal, hanem a munkáltatóm a következő fizetéseimből levonta annak összegét. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak kizárólag az alábbi esetekben lehet helye:a) jogszabály alapján,b) a levonásmentes munkabérrészig végrehajtható határozat alapján,c) a munkáltató saját követelése kielégítése érdekében,ca) a levonásmentes munkabérrészig – a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkaidejét munkavégzéssel vagy arra történő készen állással letölteni. Amennyiben – családi vagy egyéb okból – a munkahelyéről a munkaidő leteltét megelőzően szükséges eltávoznia, ehhez a munkáltatói jogkörgyakorló engedélyét kell kérnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Munkaügyi felügyeleti hatáskörök

Kérdés: Súlyos munkaadói visszaélések után a problémáimat jeleztem a Munkaügyi Főfelügyelőségnek. Hét hónap után kaptam tőlük egy semmitmondó választ, melyből világosan kiderül számomra egy vezetői szintű, korrupciógyanús ügyintézés. Amennyiben nem akarom az ügyet szó nélkül hagyni, melyik az a felettes szerv, amelyikhez fordulhatok a bizonyítékaimmal a korrekt ügyintézés érdekében? Természetesen az OMMF nem jöhet szóba ezek után.
Részlet a válaszából: […] ...A munkaügyi felügyelőségeket ilyen esetbeneljárási kötelezettség terheli, a közigazgatási eljárás általános szabályaiszerint az ügyet elsőfokú határozattal zárják le, amelyet az ügyfél a feletteshatóságnál – az NMH-nál – megfellebbezhet. Ha első fokon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Tanulmányi szerződés megszegése

Kérdés: Egy régóta húzódó végrehajtási ügyünk lezárásához kérem segítségüket. Egyik munkavállalónk tanulmányi szerződés megszegése miatt kb. másfél millió forint visszafizetésével tartozik. A tartozás kiegyenlítésére két alkalommal írásbeli felszólítást küldtünk, mellyel szemben a munkavállaló jogorvoslattal nem élt, így az közvetlenül végrehajthatóvá vált. Ennek megfelelően kérésünkre a városi bíróság a felszólítást végrehajtási záradékkal látta el, amely alapján az önálló bírósági végrehajtó azonnali fizetésre szólította fel az adóst, majd annak eredménytelensége okán idén szeptemberben végrehajtási jogot jegyeztetett be az adós tulajdonában lévő két ingatlanra. Az ingatlanok árverezésére még nem került sor. Milyen teendőink vannak, hogy hozzájussunk a követelésünkhöz? Hozzáteszem, nem célunk, hogy az adósunk elveszítse ingatlanait, de szeretnénk már rendezni ezt az ügyet.
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből megállapíthatóan a munkavállaló tartozásánakjogcíme a munkáltatójával kötött tanulmányi szerződés megszegése miattvisszafizetendő támogatás. A törvény szerint, ha a támogatásban részesülőtanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Levonás a munkabérből – magáncélú telefonköltségek

Kérdés: Cégünk a munkavállalók által folytatott vezetékes telefonbeszélgetések korlátozása érdekében egy meghatározott összegű limitet vezetett be. Ha a munkavállaló túllépi a limitet, az azon felüli összeget ki kell fizetnie. Levonhatjuk-e a tartozást a havonta esedékes munkabéréből, ha a munkavállaló nem fizeti meg azt önszántából?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban, hanem saját érdekkörükben, magáncélzattal folytatnak le.Az ezekkel kapcsolatos költségek megtérítésére a munkáltatót egyetlenjogszabály sem kötelezi, noha az Mt. 13. §-a értelmében dönthet akként, hogyazokat teljes egészében vagy egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Bírság levonása a munkabérből

Kérdés: Egy üzemi étkezdében dolgozom szakácsként, két társammal. A legutóbbi ÁNTSZ-ellenőrzés alkalmával a lejárt szavatosságú fűszerek miatt bírságot szabtak ki. A munkáltatónk a bírság összegét hármunktól egyenlő arányban egyszerűen levonta, mondván, hogy nekünk kellett volna figyelni a dátumokra. Erre tényleg joga van?
Részlet a válaszából: […] ...átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérükarányában felelnek. Amennyiben a kárt többen szándékosan okozták, egyetemlegeskötelezésnek van helye [Mt. 171. § (1)-(2) bekezdés]. Jelen esetben tehát azelsődleges kérdés az, hogy melyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.