5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Jogalap nélkül kifizetett cafeteria – a visszafizetése iránti igény érvényesítése
Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál dolgozó köztisztviselő jogviszonya év közben megszűnt. Cafeteriajuttatásként a SZÉP-kártyájára utalt összegből visszatérítés-hátraléka van. Amennyiben díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére sem rendezi, milyen mód áll rendelkezésre a tartozás behajtására?
2. cikk / 5 Béren kívüli juttatások egységessége
Kérdés: Van-e lehetősége a munkáltatónak arra, hogy az adott béren kívüli juttatás (pl. egészségpénztári hozzájárulás, SZÉP-kártya) tekintetében ne egységes szabályt alkalmazzon a kifizetést illetően? A munkáltató minden munkavállalónak ugyanazt az összeget biztosítja, de egyéni munkavállalói nyilatkozat alapján a kifizetés kétféle módon történne, mégpedig aszerint, melyik módot választja a munkavállaló: egy összegben előre az egész éves juttatás kifizetése januárban, vagy havonkénti elosztásban az év során. Aki az előre egy összegben való kifizetést választja, attól egy esetleges kilépés esetén bérben visszakövetelhető az őt időarányosan nem megillető juttatási rész?
3. cikk / 5 Cafeteria-túlfizetés visszakövetelése
Kérdés: A munkavállaló Mt. hatálya alá tartozó munkajogviszonyban állt. A munkajogviszony fennállása alatt önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulásban részesült. Egy meghatározott időszakban a munkavállaló részére nagyobb összegű hozzájárulás került befizetésre, mint amire jogosult lett volna. A jogalap nélkül kifizetett juttatás az Mt. jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére vonatkozó rendelkezései alapján visszakövetelhető? A juttatás e rendelkezés alkalmazásában munkabérnek minősül?
4. cikk / 5 Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése
Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.
5. cikk / 5 Többletszabadság visszafizetése
Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?