Csoportos létszámcsökkentés – a munkavállalók kiválasztásának kérdései

Kérdés: Amennyiben a munkáltató gazdasági okokból úgy dönt, hogy jelentősebb mennyiségű munkavállalót kíván elküldeni, és ezzel a döntéssel egyértelműen beleesik a csoportos létszámcsökkentésbe, akkor az érintett munkavállalók kiválasztásánál mire kell figyelni? Arra gondolunk, hogy általános követelményeken (pl. felmondási védelmek figyelembevétele, egyenlő bánásmód követelménye) túl érdemes-e kidolgozni egyéb szempontrendszert, és ha igen, milyen logika mentén? A felmondásokba bele kell fogalmazni, hogy milyen elvek mentén jutott arra a munkáltató, hogy megszünteti a jogviszonyt? Sajnos nem arról van szó, hogy bizonyos tevékenységeket leállít a cég, egyszerűen minden szektorból el kell küldeni kollégákat, az általános létszámot kell csökkenteni, ezért vagyunk bajban az érintettek kiválasztásával.
Részlet a válaszából: […] ...12. §], illetve arra, hogy annak során ne következzék be olyan helyzet, ami felvetné, hogy a munkáltatói munkaviszony-megszüntetés a joggal való visszaélés szabályaiba [Mt. 7. §] ütközik.Ha a munkáltató és az üzemi tanács a fentiekben említett tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Patthelyzet – az egészségi okból alkalmatlan munkavállaló "sorsa"

Kérdés: Az Mt. 146. §-a alapján nem jár távolléti díj a munkavállalónak munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén. Ilyen esetben a módosult Mt. nem írja elő a munkáltatónak az egészségi alkalmatlansággal indokolt felmondást. A munkáltatónak nem is fűződik érdeke ahhoz, hogy felmondással megszüntesse a munkaviszonyt (pl. a végkielégítés miatt). Jól gondoljuk azonban, hogy ilyen esetben az alapelvekből (jóhiszemű, tisztességes joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma stb.) következően ez lenne a méltányos döntés?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezés (sem a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás, sem az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye, sem a joggal való visszaélés tilalma), amelyből ez a következtetés alappal levezethető lenne. Megjegyzendő, hogy nem vonatkozik erre az esetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Pihenőnapi túlórák és díjazás

Kérdés: A pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatos felvetésre szeretnénk választ kapni, esetleges bírósági határozat(ok) tükrében. Az Mt. 143. §-ának (1)-(4) bekezdései rendelkeznek a díjazásról. Az Mth. 85. §-ának (14) bekezdése indokolásából kitűnik, hogy az általános szabály a pénzbeli ellenérték megfizetése. Amennyiben a felek megállapodása alapján a 100% pótlék helyett 50% pótlék és másik pihenőnap alkalmazása lenne a díjazás, akkor – számításunk szerint – igen eltérő bér illetné meg a munkavállalót. A pihenőnappal való kompenzálásról ugyanakkor sok esetben a munkaszerződés megkötésekor kell döntenie a munkavállalónak, ezt a lehetőséget ugyanis a munkáltató a munkaszerződésben köti ki. Álláspontunk szerint az ilyen munkáltatói gyakorlat joggal való visszaélést jelent, mert effektíve kizárja az elsődleges díjazást, figyelmen kívül hagyva az Mt. 1. §-ában foglalt tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítását.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Részmunkaidő kötelező kikötése és az utóhatások

Kérdés: Az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése a munkaszerződés kötelező módosításának esetét nevesíti. Eszerint, ha az ott leírt feltételek fennállnak, a munkáltató hozzájárulása nélkül is, a munkaszerződés 4 órás részmunkaidőre módosul. Amennyiben a munkáltató a munkaszerződés szerinti munkakörben részmunkaidőben nem tudja a munkavállalót foglalkoztatni, mivel a munkavállaló vezetőként egyedül tölti be az adott munkakört, amelynek feladatait (mennyisége, sajátossága miatt) nem lehetséges részmunkaidőben ellátni, a munkát pedig másként nem tudja megszervezni, hiszen más munkavállaló ugyanezt a munkakör nem tölti be, tehát a feladatokat nem lehet szétosztani, felmondással [az Mt. 66. § (6) bekezdésének megtartásával] megszüntethető-e a munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, akkor a végkielégítés alapjául szolgáló távolléti díjnál a részmunkaidőre megállapított alapbérrel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...[Ebktv. 8. § l) pont]. Amennyiben a felmondás indoka okszerű és nem diszkriminatív, úgy elviekben az sem lenne kizárt, hogy a felmondás joggal való visszaélést valósítana meg [Mt. 7. § (1) bek.]. Ha nem tudják módosítani a munkavállaló munkaidejét a napi 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] ...a korábban létszámcsökkentéssel érintett munkakörben foglalkoztatottak számát. Erre tekintettel – ugyanezen okfejtés alapján – a joggal való visszaélés bizonyításának sikere is meglehetősen nehezen képzelhető el, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Azonnali hatályú felmondás telefonszám megadásának megtagadása miatt

Kérdés: A napokban elkérték az egyik kollégám magántelefonszámát. Ő nem adta meg, ezt követően azonnali hatállyal felmondtak neki. Ezután végigjárták az egész csarnokot, hogy elkérjék a többi munkavállaló magánszámát. Mivel tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy tisztogatás része, szeretném tudni, hogy mit tegyek? (Egyébként nem adtam meg a telefonszámomat.)
Részlet a válaszából: […] ...egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjat megfizette. Ha mégis ez volt a megszüntetés jogcíme, az jó eséllyel a joggal való visszaélés tilalmába ütközhetett, mivel úgy tűnik, a munkáltató a munkaviszony megszüntetését az adatközlést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A gazdasági csoportvezetőm vezetői megbízása 2017. december 31-ig szól vagy visszavonásig. A munkájával nem vagyok megelégedve. Visszavonhatom-e vezetői megbízását? Ha igen, mi ennek a formája?
Részlet a válaszából: […] ...valós, világos és okszerű indoknak kell lennie, amely nem lehet visszaélésszerű. Az Mt. 7. §-ának (1) bekezdése szerint a joggal való visszaélés akkor állapítható meg, ha a formálisan egyébként jogszerű intézkedés más jogos érdekeinek csorbítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Iskolaigazgató leváltása

Kérdés: Új iskolaigazgatót választ a fenntartó. Hogyan lehet leváltani vagy felmenteni az igazgatóhelyetteseket 5 év előtt?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkez ő hibák. A megbízás visszavonásakor továbbá figyelemmel kell lenni bizonyos általános magatartási követelményekre (pl. a joggal való visszaélés tilalmára). A megbízás visszavonása után a közalkalmazottat a kinevezése szerinti munkakörében kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Próbaidő kikötése munkaerő-kölcsönzést követően

Kérdés: Jogszerű a munkaszerződésben próbaidő kikötése olyan munkavállaló esetében, aki a munkaviszony létesítését megelőzően, a munkáltató mint kölcsönvevő részére munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkát? Ilyen esetben a próbaidő kikötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...állapodjon meg olyan munkavállalóval, aki korábban nála dolgozott mint kölcsönzött munkavállaló. Ez az eljárás azonban valóban a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet [Mt. 7. § (1) bek.]. A próbaidő rendeltetése ugyanis az, hogy az egymás számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Bölcsődei foglalkoztatás

Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben azonban, ha bizonyítható, hogy erre azért került sor, hogy a fenti jogi előírásokat a munkáltató megkerülje, eljárása joggal való visszaélésnek fog számítani. Joggal való visszaélés ugyanis különösen az a – formálisan bár jogszerű – joggyakorlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.
1
2