Közös megegyezés és utólagos igényérvényesítés

Kérdés:

A munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette a munkaviszonyt. A megállapodás tartalmazza, hogy nincs a továbbiakban követelésük egymással szemben. A munkaviszony megszüntetése után pár nappal a volt munkavállaló visszamenőlegesen több hónapra érvényes, a munkáltató nevére szóló számlát és jegyet adott le a munkába járás költségének elszámolása céljából. Köteles-e a munkáltató ebben a helyzetben megtéríteni a munkába járás költségét?

Részlet a válaszából: […] ...ismertek voltak a munkába járással kapcsolatos lehetséges követelések, álláspontunk szerint a munkáltató nem köteles megtéríteni ezek ellenértékét. Azt feltételezzük, hogy ez volt a helyzet, hiszen a munkavállaló egyfelől rendelkezhetett a korábbi hónapokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet a válaszából: […] ...függvényében jogszerű lehet. Erre tekintettel csak általánosságban tudunk állást foglalni.A kérdésben említett rendkívüli munkaidő ellenértéke iránti igény, csakúgy, mint a munkajogi igények jelentős része, annak esedékessé válásától kezdődő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében

Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkavállalót a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékeként 50% vagy 100% bérpótlék illeti meg, a rendes munkaidőre járó munkabérén felül [Mt. 143. § (1)-(5) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.

Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszából: […] ...bért, ha a munkavállaló pihenőnapot kap. Például, a munkaszerződésben kikötött havibér úgy értendő, hogy az egyhavi munkavégzés ellenértéke, azzal, hogy természetesen az adott hónapot nem kell teljes egészében munkában tölteni, hanem a törvény által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.