1403 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Felnőttképzési intézményként a munkaügyi központ által támogatott, hozzánk beiskolázott álláskeresők képzésével is foglalkozunk. A képzéseinkben részt vevő álláskeresők egy része a képzési idő tartamára keresetpótló juttatásban részesült, más részüknek pedig álláskeresési járadékot folyósítottak. Többen közülük hozzánk fordultak tájékoztatásért, hogy ez hogyan lehetséges?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak ikrei születtek. Most kéri a munkaidő-kedvezményt, ami neki mint apának jár. Azonban szerinte 10 munkanap jár számára, mert ikrek után kétszeresen illeti meg a munkaidő-kedvezmény, hiszen a feladatok is megsokszorozódnak, szerintünk pedig csak 5 nap illeti meg. Kérdésünk, hogy hány nap szabadidőt kell számára biztosítanunk, és hogyan számoljuk a távolléti díj összegét?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak tartós fogászati kezelésre van szüksége, és munkaideje alatt kíván eljárni az orvoshoz. Arra hivatkozással kéri a munkavégzés alóli mentesülést, továbbá erre az időszakra távolléti díj fizetését, hogy ő "kötelező orvosi vizsgálat alatt áll". Problémánk, hogy a Munka Törvénykönyve nem határozza meg konkrétan, hogy mely kezelések, vizsgálatok minősülnek kötelező orvosi vizsgálatnak. Jogos a munkavállaló igénye?

Kérdés: 2007-ben a fenntartó önkormányzatunk döntése alapján átszervezést kellett végrehajtanunk, melynek során egyik közalkalmazottunk a prémiumévek programban való részvétel mellett döntött. Kérdésünk, hogy amennyiben a volt közalkalmazottunk kilép a programból, és munkaviszonyt létesít, a programban való részvétel megszűnésekor megilleti-e végkielégítés, illetve a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára jár-e számára díjazás?

Kérdés: Új munkavállalót vennénk fel, az egyik esélyes jelentkező megváltozott munkaképességű személy (az egészsége 60%-ban károsodott). Eddig is 8 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott cégünk támogatással, kérdésünk: az új kolléga felvételéhez kapcsolódóan milyen feltételekkel vehető igénybe bértámogatás?

Kérdés: Települési önkormányzat által szervezett közmunkaprogram keretében foglalkoztatott álláskeresők munkabéréből levonhatjuk-e az álláskeresési járadéknak a közmunkaprogram keretében ledolgozott napjaira folyósított részét?

Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: Cégünk új vezetése a fizetésemelés feltételeit és a bónuszt újra kívánja szabályozni. Ennek során a fizetést, illetve emelést kizáró tényezőként kívánják rögzíteni a tárgyévben 10 munkanapot meghaladó betegszabadság időtartamát. Munkaügyesként kétségeim vannak azzal kapcsolatosan, hogy ez jogszerű-e?