Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
Részlet a válaszából: […] ...jutalom valamely fokozatára való jogosultságot, azt az a munkáltató köteles számára kifizetni, amellyel az adott fokozat kifizetésének esedékessége időpontjában fennáll a jogviszonya. Ha pedig több, a Púétv. hatálya alá tartozó munkáltatója van, mindegyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadságkiadás - fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Anyuka GYED mellett vissza szeretne jönni dolgozni. Ebben az esetben is a felgyülemlett szabadság kiadásával kell kezdeni a foglalkoztatást? A szabadságot azonnal, egyszerre, megszakítás nélkül kell kiadni, vagy később több részletben is ki lehet adni, ha az anyuka úgy kéri?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot - az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve - az esedékességének évében kell kiadni. Azonban, ha azt a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a tárgyévben kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Gyermekgondozási szabadság után részmunkaidőben

Kérdés: Két munkatársunk 2021. január 1-jétől visszajött dolgozni gyermekgondozási szabadságról. Az egyik a szülés előtt 8 órás, a másik 6 órás napi munkaidőben volt foglalkoztatva. Visszatérésükkel, megállapodás szerint, napi 4, illetve 2 órás munkaidőben történik alkalmazásuk. Mind a két dolgozó elszámolása havibéres. Munkába állásuk előtt a ki nem vett fizetett szabadságukat, amely még a 8, illetve 6 óra/nap munkaviszonyukra való tekintettel keletkezett, melyik alapbérrel kell számfejteni, 8 vagy 4 óra, illetve 6 vagy 2 óra?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót a szabadsága idejére a távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A távolléti díj számításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapbért kell figyelembe venni [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. Annak van tehát jelentősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente – július folyamán – megváltásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...Küt. 64. §-a határozza meg a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket. A 64. § (1) bekezdése szerint a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni. A munkáltató szolgálati érdek eseténa) az alapszabadságot az esedékesség évét követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Nevelő-oktató munkáért járó pótszabadság – nem vonható vissza

Kérdés: A közalkalmazottként dolgozó óvodapedagógusok esetében a Kjt. alapján általában 21 alap- és 25 munkanap pótszabadság megállapítására került sor. Kérdésünk, hogy a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján hogyan járjunk el? A törvényszöveg szerint a nevelőmunkát végző közalkalmazottakat évi 25 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 munkanapot a munkáltató nevelő-, nevelő-oktató, oktató-, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet. Az eddigi gyakorlat szerint az intézmény a szülési és gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság idejére visszavonja a 15 munkanap szabadságot, mert ilyenkor nem végez nevelő-oktató munkakörbe tartozó tevékenységet a szülési szabadságon/fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó. Helyes-e az intézmény azon gyakorlata, hogy a szülési és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozók részére a felhalmozódott szabadság kiadásakor nem számítja hozzá a szabadsághoz a 15 munkanap pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...kötöttség). Másfelől a szabadság kiadásának az Mt. szerinti rendelkezéseire, miszerint: a szabadságot általános szabályként az esedékességének évében kell kiadni; ha erre a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem kerülhetett sor, az ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Szabadságkiadás – gyermekgondozási szabadságáról visszatérő anya

Kérdés: GYES-en lévő anyuka a második gyermek után azonnal visszajönne hozzánk dolgozni. Ilyenkor a szabadságot milyen összeggel kell neki kifizetni? Ki lehet fizetni egyben a felgyülemlő szabadságot, vagy ki kell adni, és addig nem jöhet dolgozni? A bérét a szabadságmegváltással már emelnem kell, ha nem éri el a garantált bérminimumot, vagy a három évvel ezelőtti bérével kell azt kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nincs helye, kizárólag a munkaviszony megszűnésekor [Mt. 123. § (3) bek., 125. §]. A szabadságra járó távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes – illetve az ezen időpontot megelőző irányadó időszakra járó – bérelemek alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...a számításánál, amely a munkahelyre való visszatérést követően válik esedékessé. Az Mt. 148. §-ának (2) bekezdése szerint az esedékesség időpontja a távollét kezdő időpontja, illetve a munkáltatói felmondáshoz kötődő juttatások esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Szabadságkiadás elhalasztása a tárgyév utánra

Kérdés: Fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló szabadságát a munkáltatónak van-e lehetősége későbbi időpontban kiadni, mint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követő naptól kezdődő időszak? Munkavállalónk jelenleg szeretne részmunkaidőben ismét dolgozni a GYED mellett, viszont szabadságát nem szeretné kivenni. Kérése a munkáltató irányába az, hogy a fizetés nélküli szabadság első fél éve alatt összegyűlt szabadságát majd csak gyermeke harmadik életévének betöltését követően vehesse ki, mert ekkor volna szüksége rá gyermeke óvodába történő beszoktatása miatt, és ezt követően szeretne ismét teljes munkaidőben dolgozni. Kiadható kérésének megfelelően az általa megjelölt időpontban a szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodása alapján mód van arra, hogy a felek a naptári évre megállapodjanak, hogy az életkori pótszabadságot a munkavállaló csak az esedékesség évét követő év végéig adja ki [Mt. 123. § (6) bek.]. Az életkori pótszabadságnak megfelelő szabadságot tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Szabadság kiadása tárgyévet követően

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint a tárgyévi szabadságot az esedékesség évében ki kell adnia a munkáltatónak. Ettől néhány esetben el lehet térni, ha:– a decemberi szabadságkiadás megszakítás nélkül legfeljebb 5 munkanapnyi tartamban átnyúlik a következő évre;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után – változik a távolléti díj összege

Kérdés: Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
Részlet a válaszából: […] ...a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a munkavállaló oldalán felmerült okból nem lehetett az esedékesség évében kiadni – a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.
1
2
3