Bérkorrekció és távollétidíj-számítás

Kérdés: A munkaszerződés alapján a munkavállaló személyi alapbére bruttó 500.000 Ft/hó, valamint abban egy havi átalány formájában történő bérpótlék-kifizetés is szerepel, bruttó 50.000 Ft összegben. Ez az Mt. 140–144. §-a szerinti bérpótlékokra vonatkozik, nem tételes elszámolás alapján, hanem fix havi díjazással, amely az alapbérrel együtt kerül kifizetésre. Az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióval kapcsolatban ilyen esetben a korrekció kizárólag az alapbérre vonatkozik, vagy a havi átalány formájában fizetett bérpótlékra is kiterjed? Ha a munkáltató a GYED-ről vagy GYES-ről – a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról – visszatérő munkavállalót nem tudja foglalkoztatni, és a munkaviszonya olyan jogcímmel kerül megszüntetésre, amelynek értelmében végkielégítés jár részére, a végkielégítés alapját milyen módon lehet megállapítani abban az esetben, ha az elmúlt hat hónapban nem történt tényleges munkavégzés? Ilyen esetben mire alapozható a távolléti díj helyes megállapítása?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban felhívjuk a figyelmet, a hatályos Mt. a „személyi alapbér” kifejezés helyett az „alapbér” fogalmát használja, ettől függetlenül a kérdésben említett „személyi alapbér” tartalmi szempontból az Mt. 45. §-ának (1) bekezdése szerinti „alapbérnek”...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – ha felszámolás alatt áll a cég

Kérdés: Felszámolás alatt álló cég esetén GYES-ről visszatérő édesanyánál ugyanúgy el kell-e végezni az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekciót?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A munkáltató e távollét megszűnését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Köztisztviselői fizetés nélküli szabadság és a helyettesítés díja

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselő (egy háromfős csapat csoportvezetője is egyben) rövidebb-hosszabb időre (kb. egy–hat hónapra) fizetés nélküli szabadságra kíván menni, hogy egy másik, nem közszférába tartozó munkáltató számára külföldön végezzen munkát. A Kttv. alapján a jegyző engedélyezheti-e a köztisztviselő kérését? Erre az időre járhat-e helyettesítési díj a munkakörét helyettesítő köztisztviselőnek, illetve a csoportvezetői megbízását kell-e módosítani és a helyettesítő részére átadni?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján lehetőség van arra, hogy a köztisztviselő a munkáltató engedélye alapján mentesüljön a rendelkezésre állási, illetőleg munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ez lehet a jogalapja annak, hogy számára a munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság – igénybevétel megszakítással

Kérdés: Köztisztviselő kollégánk a gyermeke kétéves koráig kérte a fizetés nélküli szabadságát, mely 2025. szeptember 15-én járt le. Jelenleg a felhalmozott 58 munkanap szabadságát tölti, mely december 5-ig tart, és december 8-án állna újra munkába. Kérelmet írt a munkáltatónak, hogy egyéb okokból mégsem tud munkába állni, és folytatná a fizetés nélküli szabadságot tovább a gyermeke hároméves koráig, azaz december 8-tól 2026. szeptember 15-ig. Bár az eset vélhetően nem szokványos, nem látjuk, hogy tiltaná bármi. Ha a kollégának ismételten rögzítjük a fizetés nélküli szabadságot a felhalmozott szabadsága kivétele után, ütközik-e az eljárásunk valamilyen szabályba?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselő a gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Kttv. 111. § (1) bek.]. Ugyanakkor a köztisztviselőnek a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Illetmény összegének meghatározása szabadság idejére

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség időtartamára, a szülési szabadság tartamára, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának tartamára szabadság jár [Kttv. 79. § a) pont, 100. § (2) bek. b), e) és h) pont]. A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Szabadságra való jogosultság – az elévülés nyugvása 11 gyermek születése esetén

Kérdés: Az egyik dolgozónk 2018. 10. 15. óta a mai napig is CSED- és GYED-időszakokat tölt. Az ezen időszakokra járó szabadságának van-e elévülési ideje, és amennyiben van, akkor pontosan mi annak az ideje? A munkavállaló 2007 és 2025 között 11 gyermeket szült. A legkisebb most féléves, és szeretne visszatérni a munkába, majd kivenni a neki járó szabadságokat. 2018-ban egyszer már visszatért, akkor 76 munkanapot adtak ki részére, majd újra szülni ment. Most úgy számol, kb. másfél év szabadság jár a részére, az erre való jogosultságát szeretnénk körüljárni. A 2018-ig felhalmozódott és akkor ki nem adott szabadságok elévülnek? A munkavállaló szerint nem. Amikor a munkavállaló szabadságra szerez jogot, ám azt nem tudja igénybe venni, mivel egyéb jogcímen mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, ezzel az esettel állunk szemben. A Ptk. 6:24. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Illetve ami 60 nap alatt nem adható ki, az sem évül el, hanem felhalmozódik? A munkavállalónak valóban akár másfél év szabadsága is felhalmozódhat ilyen módon?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi igény három év alatt évül el, ám tekintettel kell lenni az elévülés nyugvásának polgári jogi szabályaira is [Mt. 286. § (1) és (4) bek.]. Eszerint, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik [Ptk. 6:24. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Óvónő jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban, jelenleg GYES-en lévő óvónő a 2022. évi 46 munkanap szabadságát igénybe vette, 2022. 09. 23. – 2022. 12. 07-ig táppénzen volt, 2022. 12. 08-án megszületett a gyermeke, 2022. 12. 08. – 2023. 05. 24-ig 168 nap szülési szabadságon volt, majd 2023. 05. 25. – 2024. 12. 08-ig GYED-en, és 2024. 12. 09. – 2025. 12. 08-ig GYES-en. Az óvónő telefonon jelezte az intézmény felé, hogy a GYES után nem tud visszajönni dolgozni a családi körülményeiben bekövetkezett változások miatt. Ebben az esetben ezt írásban kell jeleznie a munkáltató felé? 2025. 12. 08-án vagy 2025. 12. 09-én kell megszüntetni a jogviszonyát? Közös megegyezéssel megfelelő? Időarányosan 1 évre járó szabadságot számolunk (46+2 munkanap), amit szabadságmegváltásként ki kell fizetnünk az utolsó napon?
Részlet a válaszából: […] Az óvodapedagógusnak a gyermek gondozása, ápolása céljára kapott fizetés nélküli szabadsága (amelynek idejére állami ellátásként GYED-et, majd GYES-t kap) lejárta utáni napon feléled a munkavégzési kötelezettsége. A munkáltató ez alapján őt ettől a naptól kezdődően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Munkaviszony tartama és a táppénzfolyósítás

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló veszélyeztetett terhesség miatt táppénzre került. A munkáltató a munkaszerződés lejárta ellenére is folyósította neki a táppénzt, majd csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat is. Írásban nem történt munkaszerződés-módosítás, sem -hosszabbítás. Ebben az esetben a feleknek milyen jogaik és kötelezettségeik vannak, miután a gyermek betölti a harmadik életévét? A munkavállaló hivatkozhat arra, hogy a munkáltató ráutaló magatartásával elfogadta a munkaviszony fenntartását, ami emiatt határozatlan idejűvé módosult?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony a munkaszerződésben foglalt határozott idő lejártával a törvény erejénél fogva – a felek erre irányuló jognyilatkozata nélkül mintegy automatikusan – megszűnik. A felek ugyanakkor megakadályozhatják a megszűnést, ha a munkaviszonyt annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 4.

Üres vezetői státusz – betöltési megoldások

Kérdés: Lehetséges-e a Kttv. 129. §-ának (5) bekezdése alapján egy betöltetlen vezetői álláshelyre helyettesítés céljából határozott időtartamra kinevezni egy köztisztviselőt?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 38. §-ának (1) bekezdése értelmében, eltérő rendelkezés hiányában a közszolgálati jogviszony határozatlan időre jön létre. Ezzel a szabállyal áll összhangban a Kttv. 129. §-ának (4) bekezdése, mely kimondja, hogy törvény eltérő rendelkezése hiányában a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Szabadságelszámolás – fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Hogyan járjunk el a gyermekvállalás miatt fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében, aki a továbbiakban teljes munkaidő helyett részmunkaidőben szeretne dolgozni? Egyrészt kap bérfejlesztést, azonban a felgyülemlett szabadság kiadásánál már a részmunkaidőre vonatkozó távolléti díjjal kell számolni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.
1
2
3
38