412 talált cikk a fizetés nélküli szabadság kifejezésre

Kérdés: Kollégánk 2020-ban szerzett felsőfokú iskolai végzettséget. Szakvizsga-kötelezettségét azóta sem teljesítette. Hogyan tud érvényesülni az ő esetében az előmenetelhez kötött szakvizsga-kötelezettség? Hivatalunknál minden köztisztviselő személyi illetményben részesül, befolyásolja-e ez a személyi illetményt, vagy nem?

Kérdés: A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a törvényi feltételek teljesülnek, a munkáltató mégsem ad illetményemelést a visszatérő anyukának?

Kérdés: Megtagadhatja-e a munkáltató a visszafoglalkoztatást a gyermek gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetében arra hivatkozva, hogy a munkakört több személy helyett már csak egy munkavállaló látja el, így abban a munkakörben a munkájára nincs már szükség?

Kérdés: Szükséges-e kérvényezni a szülési szabadság második felére fizetés nélküli szabadságot, tekintettel arra, hogy a harmadik hónaptól már a CSED ideje alatt is lehet munkát végezni?

Kérdés: Amennyiben anyuka fizetés nélküli szabadságon van GYED folyósítása mellett a gyermekével, és érkezik a kistestvér, de az anyuka nem tért vissza a fizetés nélküli szabadságról, akkor kell-e a CSED igénylésekor fizetés nélküli szabadságot megszüntető kérvényt leadni? Van-e ennek gyakorlati jelentősége, elvárhatja-e a munkáltató, hogy ebben az esetben is 30 nappal korábban tegye meg az anyuka a jognyilatkozatot?

Kérdés: Korábban a Kjt. hatálya alatt 60 nappal korábban volt szükséges bejelenteni a fizetés nélküli szabadság megszüntetését. Ez kikerült a törvényből? Itt is a 30 nap lett az irányadó?

Kérdés: A munkáltató felmondást közölt a munkavállalóval, aki táppénzen tartózkodott, majd később várandós lett. Ebben az esetben a felmondási idő csak a felmondási tilalom megszűnésével indul el, jelen esetben a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság után? Ilyenkor a végkielégítés mértékét meghatározó időbe beleszámítanak a felmondás közlését követő évek?

Kérdés: A Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján szabadság jár a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után is. A gyermek anyja igénybe vette a gyermek után a szülési szabadságot, majd a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra ment. Amikor az anyának e szabadságából már letelt egy év, a kormányzati igazgatási szervnél dolgozó apa is fizetés nélküli szabadságot igényelt a gyermek gondozása céljából. A két szülő tehát párhuzamosan volt fizetés nélküli szabadságon. Álláspontunk szerint a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után járó szabadság az apát is megilleti, függetlenül attól, hogy az anya volt-e fizetés nélküli szabadságon, és ha igen, mennyi ideig. Tehát ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságra megy gyermek gondozása céljából, akkor mind a kettőt megilleti ezen időszak után a Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szabadság?

Kérdés: Kikötheti-e egy társaság a kollektív szerződésében, hogy a tanulmányi szerződés alapján a munkáltatónál a munkaviszony-fenntartási idő számításánál az Mt. 115. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, munkában töltött időnek minősülő időtartamokat nem kell figyelembe venni? Azaz, ha valaki a kikötött fenntartási idő alatt például szülési szabadságra megy, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vesz fizetés nélküli szabadságot, és ez alatt az idő alatt letelne a fenntartási idő, akkor a munkáltató a kollektív szerződés fenti pontja alapján dönthet úgy, hogy ezeket az időtartamokat nem veszi figyelembe a fenntartási idő viszonylatában, és akkortól számítja a fenntartási időt, amikor a munkavállaló újból munkába áll? Fentiek nem ütköznek az Mt. 229. §-ának (1) és 115. §-ának (2) bekezdésével, valamint a 229/A. § (2) bekezdésének b) pontjával?

Kérdés: Az Mt. 59. §-a alapján, amennyiben a munkavállaló minimálbérre van bejelentve, akkor is köteles korrigálni a bért a munkáltató a minimálbér növekedése miatt automatikusan, ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van? Vagy ez a kötelezettség kizárólag a szabadság megszűnése után terheli a munkáltatót?