Keresőképtelenség felmondási idő alatt – mintha "mi sem" történt volna

Kérdés: Ha a felmondási időmet töltöm, ezalatt előfordulhat-e, hogy ha keresőképtelen beteg leszek, betegállományba menjek, akár csak egy részében a felmondási időnek? Ha igen, meghosszabbodik-e azzal a felmondási időm?
Részlet a válaszából: […] Ön keresőképtelensége esetén mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont], a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként általános szabály szerint tizenöt munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjnak megfelelő összeg illeti meg. Ha azonban a felmentés tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (ilyen a keresőképtelen betegség időtartama is), akkor ez az összeg nem terheli a munkáltatót [Mt. 63. § (2) bek.]. Ezen túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején

Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszából: […] ...időpontban, a felmondási idő a felmondás közlését követő napon már elkezdődött. Függetlenül attól, hogy Ön a felmondását a keresőképtelen betegsége (táppénzes állománya) idején közölte a munkáltatójával. A felmondási idő ebből következően már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Munkavállalói felmondás munkaadói nyomás hatására

Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik – utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?
Részlet a válaszából: […] Az Ön által leírt helyzet emberileg valóban nem egyszerű, megjegyzendő azonban, hogy annak nem minden eleme minősül munkajogi szempontból releváns kérdésnek. Az intézményben lakók és a munkavállalók közötti sajátos helyzetnek lehet munkajogi vonatkozása. Így a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás keresőképtelen betegség idején

Kérdés: Munkavállalónk próbaidő alatt betegszabadságra ment, a keresőképtelensége előreláthatóan hat hétig tart. Megszüntethető-e a munkaviszonya a próbaidő szabályai szerint azonnali hatállyal indoklás nélkül? Hat hét múlva járna le a próbaideje, vagyis ha megvárjuk a keresőképtelenség végét, akkor már próbaidőre hivatkozva nem, csupán felmondási idő mellett szüntethetjük meg a munkaviszonyát.
Részlet a válaszából: […] Próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül megszüntethető [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. A próbaidő alatti megszüntetésnek az sem lehet akadálya, ha a munkavállaló keresőképtelen beteg, vagy esetleg felmondási tilalom, illetve felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Határozott idejű munkaviszony megszűnése betegség miatti keresőképtelenség alatt

Kérdés: 2016. november 21-én létrejött köztem és egy közvetítő cég között egy határozott idejű munkaszerződés, mely december 15-ig szólt. Táppénzre kényszerültem menni, mert nagyon nagy a fizikai megterhelés, amiről előtte nem tájékoztattak. Próbáltam helytállni, de az egészségem nem bírta. 2016. december 15-ével így is megszűnt a munkaviszonyom, vagy csak a táppénz leteltével?
Részlet a válaszából: […] ...részesül. A munkaviszony nem hosszabbodik meg a betegség miatti keresőképtelenség tartamával. A munkaviszony megszűnésének időpontját keresőképtelen betegsége csak abban az esetben befolyásolná, ha a munkaviszony munkáltató általi felmondás folytán szűnne meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Felmondás betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés: Három éve lettem Parkinson-beteg, az üzemorvos nemrég megvizsgált, és semmilyen munkavégzésre nem tart alkalmasnak. Most táppénzen vagyok. Kinek kell kezdeményeznie a felmondást, illetve felmondhat-e a cégem?
Részlet a válaszából: […] ...a 2675. szám alatti cikkünket, amely egy, a korábbi Mt.-hez kapcsolódó ítéletet idéz, ami szerint az egészségügyi alkalmatlanságot a keresőképtelen betegség tartama alatt nem lehet megállapítani) vagy más jogszerű indokkal [Mt. 66. § (2) bek.], de a felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően

Kérdés: Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónkat tovább foglalkoztattuk. 2016. január 1-jétől betegség miatt keresőképtelen. A munkahelyén az 1608-as bevallásban pénzbeli ellátás nélküli napként tartjuk nyilván a távollétet. Ez az állapot mennyi ideig állhat fenn? A munkáltatónak kell-e – ha igen, mikortól – kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését? Jár-e erre az időre szabadság, azt mikor kell kiadni, illetve megváltani?
Részlet a válaszából: […] Az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, az Mt. értelmében nyugdíjas munkavállalónak minősül [Mt. 294. § (1) bek. ga) alpont], ezért rá a nyugdíjas munkavállalóra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. §. (1) bek.]. Amennyiben a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt, akkor a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal szüntethette meg jogszerűen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.
1
2