Szabadságkiadás – eltérés megállapodással a legrövidebb egybefüggő időtartamtól

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.
Részlet a válaszából: […] ...célszerű lehet ahhoz, hogy az eltérő megállapodás tényét utóbb, vita esetén bizonyítani lehessen. Ahogy azonban a kérdés is utal rá, a munkaviszony létesítésekor adandó tájékoztató nem megállapodás, az a munkáltató egyoldalú tájékoztatása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Közvállalat – a korábbi munkaviszonyban töltött idő elismerése

Kérdés:

Egy munkavállalónk korábban egy másik, szintén állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál dolgozott, de "átkértük"; így ott március 31-ével közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát, és áprilisban már nálunk kezdett dolgozni. Ezt viszont csak azzal a feltétellel volt hajlandó megtenni, ha a munkaszerződésébe beleírjuk, hogy elismerjük az előző munkaviszonyában eltöltött időt a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából, ha itt megszűnne a munkaviszonya. Egyébként ezt jogszerűen megtehettük?

Részlet a válaszából: […] ...közös megegyezéssel került sor,b) a korábbi munkáltató a munkaviszony megszűnésekor köztulajdonban állónak minősült, ésc) a munkaviszony létesítésére közvetlenül a jogviszony megszüntetését követően került sor [Mt. 205. § (2a) pont].Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkaidőkeret tartama és a veszélyhelyzet megszűnése

Kérdés: A vírusválság alatt egyik üzemünkben bevezettük a 24 havi munkaidőkeretet, az átmeneti rendeleti szabályok alapján. A veszélyhelyzet megszűnésével most ugyanebben az üzemben létszámbővítést hajtunk végre. A most felvett új kollégákat is alkalmazhatjuk olyan munkaidőkeretben, amely a többiek 24 havi keretének végével (2022. május 31.) fog lejárni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret komoly segítséget jelenthetett a járványveszély miatti foglalkoztatási nehézségek áthidalásában. Ezt észlelve a jogalkotó a 104/2020. Korm. rendeletben elrendelte, hogy a munkáltató egyoldalúan dönthetett 24 havi munkaidőkeret alkalmazásáról, illetve legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Fizetés nélküli szabadság mérlegelés alapján

Kérdés: Egyik munkavállalónk jelezte, hogy fizetés nélküli szabadságra kíván menni, mivel a felesége külföldre megy dolgozni egy évre. Kötelesek vagyunk engedélyezni ezt az általa megjelölt időre? Ha ezt engedélyezzük, akkor a munkavállaló minden kötelezettsége alól mentesül ez időre?
Részlet a válaszából: […] ...a felek kötelesek egymást ilyenkor is minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Munkaviszony-létesítés fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Fizetés nélküli szabadság idején létesíthető új munkaviszony külföldön vagy belföldön?
Részlet a válaszából: […] ...képez, ha a fizetés nélküli szabadság nem a törvényen alapul, hanem a felek megállapodásán, és a munkáltató a munkavállaló új munkaviszony létesítésére irányuló szándéka ismeretében engedélyezi a fizetés nélküli szabadságot (pl. éppen azért, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Bontó feltétel vezetői munkaszerződésben

Kérdés: Eddig az ügyvezetőket megbízási szerződéssel alkalmaztuk a cégünknél, de az új ügyvezetővel munkaviszonyt szeretnénk létesíteni. A munkaszerződésben ki szeretnénk kötni, hogy a munkaviszony automatikusan megszűnik, ha a cég árbevétele az adott évben nem éri el tárgyév márciusáig a taggyűlés által meghatározott mértéket. Úgy tudjuk, hogy vezető esetén szabadon megállapodhatunk ilyen kérdésekben is. Jogszerű ez a kikötés az ügyvezető munkaszerződésében?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetőre, mint a munkáltató vezetőjére az Mt. vezetőkre vonatkozó rendelkezései irányadók. Valóban helytálló az a megállapítás, hogy vezető állású munkavállaló esetén az Mt. széles teret ad a felek megállapodásának és a törvénytől való eltérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Költségtérítés tartalmának rögzítése

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?
Részlet a válaszából: […] ...is – legalább példálózó, orientáló jelleggel – rendelkezzenek. Ennek a munkáltató részéről a legmegfelelőbb módja, ha a munkaviszony létesítésekor a munkáltatói tájékoztatóban rögzíti, hogy milyen költségeit vállalja megtéríteni a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Vezető tisztség ellátása – megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségből fakadóan [Mt. 6. § (4) bek.] az igazgatósági tagok kötelesek a munkáltatójukat tájékoztatni az új munkaviszony létesítéséről. Ha például a másik munkáltatóval kötött munkaszerződés kizárja új munkaviszony létesítését, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaviszony létesítése és bejelentése

Kérdés: Több témában merültek fel kérdéseink. Van-e elévülési ideje a T1041 számú nyomtatványnak? Teljes napi munkaidőre szóló munkaszerződés mellett ugyanazon munkavállalóval létesíthető-e mellékfoglalkozás vagy megbízásos jogviszony? Vezető állású munkabére, ami a minimálbér hétszerese és jelenleg 651 000 Ft, függ-e a munkáltató nagyságától?
Részlet a válaszából: […] A T1041 számú nyomtatvány hivatott arra, hogy a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatai, illetve az adatokban bekövetkező változásokat bejelentsék az adóhatósághoz. A felmerült kérdés feltételezhetően arra vonatkozik, hogy meddig kell eleget tenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései (egyes különös kárfelelősségi szabályok)alkalmazásában vezetőnek minősül. Erről a körülményről a munkavállalót amunkaviszony létesítésekor írásban tájékoztatni kellett. A munkakör előbbemlített vezetői minősítése a korábbi szabályozás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
1
2