1. cikk / 83 Készenlét alatti munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben
2. cikk / 83 Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása
3. cikk / 83 Készenlét alatti munkavégzés díjazása
4. cikk / 83 Napi munkaidő számítása részmunkaidőben
5. cikk / 83 Heti egy nap otthoni munkavégzés
6. cikk / 83 Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása
Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?
7. cikk / 83 Osztott munkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
8. cikk / 83 Osztott munkaidő részmunkaidőben
9. cikk / 83 Rövidebb teljes munkaidő kikötése a munkaszerződésben
10. cikk / 83 Beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő
A munkavállaló rendes beosztása hétfőtől péntekig reggel 6 órától délután 2 óráig tart. A munkavállaló munkaköre csoportvezető, feladata, hogy munkaidején kívül, az őáltala meghatározott időpontban ellenőrizze a beosztottjai munkáját. Ezt az ellenőrzést este 8-tól este 10 óráig végzi. Helyesen járunk-e el, ha az ellenőrzéssel töltött munkát 50%-os túlóraként számoljuk el? Ha ez az ellenőrzés például este 10 órától éjfélig tart, akkor a következő napon, reggel 6 órától törvényesen munkába állhat-e?