Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

Kérdés: 32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24 óra. Általában egy hónapban 7-8 napot dolgoznak. A munkaidő általában 7:30-tól másnap 7:30-ig tart. A 24 munkaórából 8 órát éjszakai pótlékkal számolunk el, az esetleges túlóra-elszámolás legkésőbb a munkaidőkeret végén történik, és biztosítjuk a legalább 48 óra pihenőidőt is. A 24 órából a konkrét munkavégzés legfeljebb 16-18 óra, a fennmaradó részben nem csinálnak semmit, csak ott vannak az egységben. Ez így továbbra is szabályos? Lehet-e a nonstop vendéglátóegység készenléti jellegű, így napi legfeljebb 24 óra, heti legfeljebb 48 óra a munkaidő? Alkalmi munkavállalót csak naponta maximum 12 órát lehet dolgoztatni, ami lehet éjszaka is? (A 8 órán felüli részt pótlékoljuk.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt 24/48 órás munkarend hosszabb teljes munkaidő mellett lehetséges, feltéve, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört tölt be [Mt. 92. § (2) bek.]. Ilyenkor a felek megállapodása alapján a beosztás szerinti munkaidő legfeljebb napi 24 óra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Napi munkaidő számítása részmunkaidőben

Kérdés: A munkavállalót részmunkaidőben, havi 60 órában foglalkoztatják. A havi munkaidő elszámolásakor, ha az adott hónapban a munkavállaló részére szabadságot is adtak ki, esetében a szabadsággal érintett napokra mennyi munkaidőt vegyünk figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...a felek úgy állapodtak meg, hogy a teljesítendő munkaidő minden hónapban 60 óra, függetlenül attól, hogy az adott hónapban az általános munkarend szerint hány munkanap van. Ezért – az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése szerinti számítás analógiájára – a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Rendkívüli munkavégzés díjazása – az alapbérrész számítása

Kérdés:

Az Mt. szabályozza, hogy a rendkívüli munkavégzés után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Jár az időarányos munkabér és a túlórapótlék is. Ez esetben az egy órára járó alapbért – havibérben meghatározott alapbér esetén – úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Van-e arra lehetőség, hogy a rendkívüli munkára járó alapbér, azaz a túlmunka alapdíjának kiszámításakor az általános munkarend szerinti óráktól eltérő óraszámot alkalmazzunk:
a) 174-es osztószámot (a túlórapótlék kiszámításakor alkalmazott óraszám),
b) a munkavállaló munkarendje alapján a beosztott órák számát (pl. 16 nap×12 óra = 192 óra)?
A törvény tartalmaz az osztószám kapcsán korlátozó szabályozást?

Részlet a válaszából: […] ...havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával [Mt. 136....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkaszerződés szerinti munkaidő és a "túlórák"

Kérdés:

A munkaszerződésben heti 40 óra szerepel a munkavállaló munkaidejénél. Ez milyen munkarendnek felel meg: általános teljes munkaidő (kötött), kötetlen, esetleg rugalmas? Ebben az esetben mikor kell túlórát fizetni?

Részlet a válaszából: […] ...egyoldalúan is meghatározhatná a munkaidőkeretet.A kérdésben jelzett heti 40 órás munkaidő-meghatározás nem utal kötetlen vagy rugalmas munkarendre. A kötetlen munkarendnél ugyanis a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Osztott munkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Teljes munkaidős, négyhavi munkaidőkeretes kollégát szeretnénk osztott műszakban foglalkoztatni (egyenlőtlenül is beosztható munkaidő). Lehetőség van-e olyan beosztásra, hogy a napi munkaidőt, ami adott napon 4 óra, délelőtt és délután is 2-2 órára osztjuk meg, a köztes, legalább 2 órás szünet megtartásával? Illetve napi 8 óra megosztható-e reggel 2 és délután 6 óra munkaidőre (köztes 2 óra szünet megtartásával)?
Részlet a válaszából: […] ...két részletben teljesíti a munkaidejét, úgy, hogy a két munkaidőrész között legalább két óra pihenőidőt kell biztosítani. Ez a munkarend csak a felek megállapodása alapján alkalmazható [Mt. 100. §]. Nincs akadálya, hogy az osztott munka­idő-beosztást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Osztott munkaidő részmunkaidőben

Kérdés: Osztott munkaidő alkalmazható-e részmunkaidőben, négyórás mértékű munkaidő megosztható-e délelőtt két óra, este két óra időintervallumban?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg egyoldalúan [Mt. 96. § (1) bek.]. Kivételt képez ez alól az osztott munkaidő-beosztás, amely esetben a munkavállaló egy munkanapon belül két részletben teljesíti a munkaidejét úgy, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Órabér vagy havibér alkalmazásának előnyei

Kérdés: Múzeumi dolgozók felvételét tervezzük. Elsősorban havibéres, pótlékátalányos konstrukcióban gondolkodunk, és egyenlőtlen munkaidő-beosztásban háromhavi munkaidőkeretben. Felmerült, hogy ha a ledolgozott órák alapján fizetnénk a munkabért, akkor a munkáltató számára kedvezőbb lenne a konstrukció, bár, ha jól gondoljuk, a munkavállalónak ingadozóbb lenne a havibére, kevésbé lenne kiszámítható a keresete. A munkáltató szabadon választhatja meg, hogy órabéres vagy havibéres konstrukciót alkalmaz? Órabér alkalmazása esetén is lehet pótlékátalányos formában foglalkoztatni a leendő munkavállalókat, vagy a pótlékátalány csak havibéres konstrukciónál működik?
Részlet a válaszából: […] ...díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki; és mindkét esetben elszámolnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...vette, az rendkívüli munkaidőnek minősül.A törvény szerint a munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Ha az elszámolás alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Bérpótlékszámítás – a törvénytől eltérő kalkuláció

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).
Részlet a válaszából: […] ...általánosságban csak pozitív irányú eltérést eredményez a munkavállaló számára. Egyrészt az az érv, hogy az általános munkarend szerinti teljesítendő órák száma mint osztószám egyszerűbb megoldás, mivel a munkavállalók könnyen ellenőrizni tudják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával

Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a munkaidő-beosztást legalább egy hétre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.
1
2
3
7