218 cikk rendezése:
211. cikk / 218 Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén
Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
212. cikk / 218 Tandíj-finanszírozás – a szakképzési hozzájárulás terhére?
Kérdés: Ha egy dolgozónkat felsőfokú oktatási intézményben szeretnénk tovább képezni, akkor van-e lehetőségünk arra, hogy a szakképzési hozzájárulás terhére finanszírozzuk a tandíját? Ha van rá mód, akkor hol tudhatjuk meg, milyen konkrét lépéseket kell tenni ennek érdekében?
213. cikk / 218 Első fizetés
Kérdés: Pályakezdő vagyok, idén tavasszal fejeztem be tanulmányaimat egy érettségi utáni szakképzésen. Aláírtam egy munkaszerződést, mely szerint a vállalathoz való belépésem dátuma 2008. szeptember 25. A vállalat a munkabéreket minden hónap 10-ig utaltatja a bankszámlámra, a kérdésem az lenne, hogy ha 25-én beléptem a céghez, akkor mikor kapom meg az első fizetésemet?
214. cikk / 218 Munkavállalási engedély – megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Cégünk megbízási szerződéssel szeretne egy külföldi, nem EGT-állam polgárát (ukrán) foglalkoztatni Magyarországon, fordítási, tolmácsolási munkákra. Kérdésünk az lenne, hogy abban az esetben is szükséges-e a munkavállalási engedély ehhez, ha nem munkaviszonyban kívánjuk alkalmazni?
215. cikk / 218 Átlagjövedelem vagy átlagkereset?
Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?
216. cikk / 218 Munkabér vagy versenytilalmi ellenérték?
Kérdés: Egy informatikai cégnél szeretnék elhelyezkedni, de a munkaszerződés egyik passzusát aggályosnak tartom. Eszerint, ha megszűnne a munkaviszonyom, öt évig nem mehetnék el másik ilyen céghez dolgozni, és ezért a havi munkabérem egy részét tekinti fizetségnek a munkáltató. Én úgy tudtam, ilyet csak külön pénzért írhat elő. Aláírhatom-e így a szerződést?
217. cikk / 218 Szombati munkavégzés
Kérdés: Két hónapos munkaidőkeret esetén, szombaton is nyitva tartó gyógyszertárnál a szombati munkavégzés rendkívüli vagy rendes munkavégzés? Kell-e a szombat helyett másik pihenőnapot biztosítani a dolgozónak?
218. cikk / 218 Rendkívüli munkavégzés – munkaidőkeret alkalmazásakor is jár az ellenérték
Kérdés: Több munkavállalónk esetében havi 172 óra munkaidőkeretről rendelkeztünk, egyben azt is kikötve, hogy amennyiben a munka a havi munkaidőkereten belül nem végezhető el, erről kötelesek haladéktalanul a rugalmas munkaidő-beosztást engedélyező vezetőt tájékoztatni, aki rendelkezik a túlmunka elrendeléséről vagy a feladatok átcsoportosításáról. Az érintettek munkaszerződése szerint a munkavállalót csak a tájékoztatási kötelezettsége és a túlmunka szabályszerű elrendelése esetén illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Helyesen járunk-e el?
