Felmondás jogszabályi hivatkozás nélkül

Kérdés: Négyéves határozott idejű munkaviszonyomat vétkes kötelezettségszegés és a munkáltató gazdaságos és eredményes működésére hivatkozással szüntették meg. Az indokolás alapján ez azonnali hatályú felmondásnak hat, mégis felmondási idővel és végkielégítéssel mondtak fel nekem. A felmondás nem tartalmaz egyetlenegy jogszabályi hivatkozást sem arra nézve, hogy az "sima" vagy azonnali hatályú-e, illetve a felmondási idő, valamint az utolsó munkában töltött nap sem szerepel benne, csak annyi, hogy felmentenek a munkavégzés alól a felmondási idő felére, a másik felére meg beszámítják a "bent ragadt" nagyszámú szabadnapjaimat a megkérdezésem nélkül. Eséllyel támadhatom-e meg jogellenességre hivatkozással a felmondást, amely mellett egyebekben versenytilalmi ellenértéket is követelnék munkáltatómtól, illetve hogyan szólíthatom fel a munkáltatót, hogy a felmondási időm felére önkényesen kiadott szabadságom ellenértékét adja ki?
Részlet a válaszából: […] ...meghallgatni, ennek elmaradása ebben a helyzetben azonban nem teszi jogellenessé a munkáltató intézkedését [Mt. 122. § (1) bek.]. A szabadság kiadásának időpontját ugyanakkor a munkáltatónak a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – az ügyelet mellett – a rendes munkaidőn kívüli rendelkezésre állást jelenti. Ügyelet esetén a munkáltató, készenlét esetén a munkavállaló határozza meg a tartózkodás helyét. Az ügyelet otthonról nem teljesíthető, a lényege éppen az, hogy a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály a régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdésében volt található, és ilyen tartalmú rendelkezés az új törvényben valóban nem szerepel. Az Mt. 125. §-a csak annyit mond, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

"Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai

Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] ...lennelehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellettismernie, vagy azt maga idézte elő [új Mt. 164. §]. A szabadság kiadásakorazonban egyik körülmény sem állt fenn, hiszen a kifizetés csak utóbb, amunkaviszony év közbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?
Részlet a válaszából: […]  A közalkalmazottakra a jogokról való lemondás tekintetébenaz Mt. szabályait kell alkalmazni. Az Mt. 8. §-ának (2) bekezdése szerint "amunkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előrenem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
Részlet a válaszából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül a törvény szerinti ellenérték illeti meg, ami – attól függően,hogy a rendkívüli munkavégzés munkanapon vagy pihenőnapon/pihenőidőben történt- pótlék és/vagy szabadidő [Mt. 147. § (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Rendes szabadság megváltása pénzben

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
Részlet a válaszából: […] ...rendes szabadság kiadásának kötelezettsége a munkáltatótterheli, éppen ezért azt valójában nem a munkavállaló "veszi ki", hanem amunkáltató adja ki. A munkáltató számára a rendes szabadság törvénybenrögzített szabályok szerint történő kiadása tehát nem csupán jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

"Szabadnap" – a munkajogi megítélés

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzést a munkáltató, akkor nem apihenőnapon történt munkavégzés ellenértékére vonatkozó szabályok az irányadók.Másrészt a szabadság kiadása szempontjából is jelentősége van ezeknek az ún.szabadnapoknak: az Mt. 135. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Munkabér visszafizetése – az időarányosnál több szabadság igénybevételekor

Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. a naptári évre határozza meg a rendes szabadságmértékét. Ahogyan az év közben kezdődő jogviszony esetében a szabadság arányosrésze illeti meg a közalkalmazottat, úgy a jogviszony év közbenimegszüntetésekor is a szabadság arányos része jár. Az arányosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknekvasárnapra kell esnie. Azt nem írja elő az Mt., hogy a két pihenőnap közül amásiknak szombatra kell-e esnie, sőt arra sem köteles a munkáltató, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
2