14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Jogellenes munkavállalói munkaviszony-megszüntetés – a lehetséges jogkövetkezmények
Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?
2. cikk / 14 Munkabérelemek téves megjelölése a bérjegyzékben
Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésével összefüggő perben szembesültem azzal a ténnyel, hogy a munkáltatóm a túlmunkadíj, a különféle pótlékok és a teljesítménybér egy részét jutalomként tüntette fel bérlapon, és ezen a jogcímen fizette ki részemre. Követelhetem-e ezen összegek munkabérként történő megfizetését a perben?
3. cikk / 14 Elmaradt jövedelem iránti igény érvényesítése jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén
Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?
4. cikk / 14 Munkavállaló jogellenes azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Mit tehetünk, ha az évek óta nálunk dolgozó munkavállalónk arra hivatkozva mondta fel azonnali hatállyal a határozatlan idejű munkaviszonyát, hogy egy jobban fizető állást ajánlottak neki másutt, amit nem utasíthatott vissza? Mivel nem szeretnénk, hogy az ilyen típusú felmondások rendszeresek legyenek cégünknél, szeretnénk a munkavállaló – megítélésünk szerint jogellenes – kilépését szankcionálni.
5. cikk / 14 Távolléti díj számítása
Kérdés: Egy gépkezelőként foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkabére teljesítménybérből (az adott gépen legyártott termékek darabszáma és az egy darabra megállapított bér szorzata), a darabbérrel nem elszámolható munkaidőre vonatkozóan pedig 1200 Ft/óra időbérből áll. A bruttó bér nagyobb részét a teljesítménybér teszi ki, ez átlagban havonta kb. 70%. Ebben az esetben a távolléti díjat hogyan kell megállapítani? A munkáltató az 1200 Ft-os órabér alapján tette (9600 Ft/nap), ezért a szabadság és betegszabadság idejére ez került kifizetésre. Jól járt el, vagy a teljesítménybér alapján kellett volna, vagy a teljesítmény és órabér együttes összege alapján? Órabért tehát arra az időre kap a munkavállaló, amely teljesítménybérrel nem érintett (ez általában 12-90 óra között alakul egy hónapban). Ha a munkáltató helytelenül állapította meg a távolléti díjat, akkor a különbözet visszamenőleg milyen időszakra követelhető a munkavállaló által?
6. cikk / 14 Munkaszüneti napra járó távolléti díj
Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben dolgozom, órabért kapok napi nyolc órára. A március 15., április 14. és 17-i ünnepnapokon nem dolgoztam, de a munkáltatóm nem fizetett ezekre a napokra távolléti díjat, pedig úgy tudom, kellene neki. Az indoka az volt, hogy a ledolgozandó munkám nem csökkent, mert volt 32 óra túlórám is ebben a két hónapban. Jogos ez így, vagy próbáljam tovább követelni a távolléti díjat?
7. cikk / 14 Jogalap nélkül felvett végkielégítés visszakövetelése
Kérdés: Egy munkavállalónknak tévedésből egy hónappal elszámoltuk a végkielégítése mértékét, és így 3 havi helyett 4 havi távolléti díjat, azaz 350 000 Ft-tal többet fizettünk ki neki tavaly. Ha vissza akarjuk követelni tőle, akkor azt milyen határidőben és formában tehetjük meg?
8. cikk / 14 Azonnali hatályú felmondás – a kétszeres alkalmazás tilalma
Kérdés: Sok munkavállalót foglalkoztató cég vagyunk, és a tevékenységünk jellegéből adódóan nagyon nagy nálunk a fluktuáció. A nyár folyamán egy alkalommal sajnos csak szóban közöltük egyik munkavállalónkkal, hogy azonnali hatállyal megválunk tőle. Ez a munkavállaló most pert indított jogellenes munkaviszony-megszüntetésre hivatkozva. Tudjuk-e esetleg orvosolni a korábbi mulasztást, ha mostani dátummal kiküldjük neki az indokolt, írásbeli azonnali hatályú felmondást?
9. cikk / 14 Közalkalmazott rendkívüli lemondása – ha jogellenes lenne
Kérdés: Közalkalmazottunk azonnali hatállyal kérte közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Kijelentette nyilatkozatában, hogy a beadás napjától nem végez munkát. A Kjt. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak nem felel meg a közalkalmazott indoklása. Milyen intézkedést kell tennie a munkáltatónak a közalkalmazott felé ilyen esetben?
10. cikk / 14 Határozott idejű vezetői munkaviszony felmondásának indoka
Kérdés: Társaságunk marketingigazgatóját 2011 novemberében létesített négyéves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A munkaszerződése szerint vezető állású munkavállalónak minősül. Mivel már nincs szükségünk marketingigazgatóra, meg szeretnénk szüntetni ezt a munkakört. Megtehetjük, hogy ezzel az indokkal felmondunk neki? A munkavállaló ugyanis nem szeretné elfogadni a felajánlott közös megegyezést, a munkájával pedig nincs komoly probléma.
