105 talált cikk az egyszerűsített foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Köszönöm a Munkaügyi Levelek 98. számában az 1909-es kérdésre adott válaszukat. Ezzel kapcsolatosan még egy további kérdésre szeretnék választ kapni. Ha jól értelmezem, amennyiben az alkalmi munkavállaló az adott héten például csak két napot dolgozik, hétfőn és csütörtökön, mindkét nap 11 órát, s a beosztását előre közöljük vele, akkor nem kell rendkívüli munkavégzés után pótlékot fizetni? Ebben az esetben felmerülhet-e a 18 óra utáni munkavégzésre a műszakpótlék-fizetési kötelezettség, hiszen itt két munkaszerződést kötünk, és a munkaidő kezdetének rendszeres változását nemigen tudjuk értelmezni? A munkavállalókkal órabérben állapodunk meg. Lehetőség van-e arra, hogy az alkalmi munkavállalókkal kötött szerződésben az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva olyan órabért állapítsunk meg, amely a bérpótlékokat is magában foglalja?

Kérdés: Eseti, alkalmi munkavállalás (1-30 nap között) esetén milyen típusú szerződés kötendő a munkavállalóval?

Kérdés: Társaságunk alkalmi munkavállalókat foglalkoztat esetenként, kisegíteni bevásárlóközpontokban lévő üzleteiben. A munkavállalókkal órabérben állapodtunk meg. A munkavégzés időtartama a nyitvatartási időhöz igazodva 9-11 óra naponta. A 8 órán felüli időre (1-3 órára) kell-e túlórát (rendkívüli munka pótlékát) fizetni, s amennyiben igen, és a munkavállaló vasárnap dolgozik, ezt a vasárnapi pótlék mellett is kell fizetni?

Kérdés: Az egyik munkavállalónkra vonatkozóan egy letiltást kaptunk a NAV-tól, adótartozás miatt. Ezt a személyt egyszerűsített munkavállalóként foglalkoztatjuk, havonta kb. 3-4 alkalommal. Lehet-e egyáltalán az ő munkabéréből letiltást foganatosítani? Ha igen, milyen összeget?

Kérdés: A Munkaügyi Levelekben megjelent 1624. kérdésre a válaszadó azt a választ adta, hogy egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabérből lehet végrehajtási letiltást foganatosítani, mert az is munkabérnek minősül. A Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ugyanakkor az Eft. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállalót a közteher megfizetése esetén nem terheli szja-előleg-fizetési kötelezettség. Ezen két jogszabály együttes olvasatát én úgy értelmeztem, hogy abban az esetben, ha az alkalmi munkavállalónak kifizetett alkalmi munkavállalói bér után a magánszemélynél nem keletkezik szja-előleg-fizetési kötelezettség, az a Vht. szerint nem minősül munkavállalói bérnek, így nem helyezhető levonás alá.

Kérdés: Egy vállalkozás csomagolási és takarítási feladatok ellátására egyszerűsített foglalkoztatással szeretne alkalmazni munkavállalókat három műszakban, szombat és vasárnapi munkavégzésre. A vállalkozás rendelkezik folyamatos munkaviszonyos munkavállalókkal, előfordul délutános és éjszakás munkavégzés, de jelenleg tevékenysége nem több műszakos. Az előzőekben leírt esetben hogyan kell elszámolni az egyszerűsített foglalkoztatási munkabért? Kell-e alkalmazni az éjszakai, délutáni, vasárnapi és ünnepnapi foglalkoztatásra vonatkozó pótlékszabályokat egyszerűsített foglalkozatás esetén?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 93. számában az 1815. kérdésre adott válaszban azt írják, hogy az alkalmi munkavállalónak a szabadság az általános szabályok szerint jár, és nem adható ki olyan időszakra, amikor a munkavállaló más jogcímen amúgy is mentesül a munkavégzés alól. Hogyan adható ki szabadság alkalmi munkavállaló részére, hiszen csak azokra a napokra jelentjük be, amikor dolgozik? Mit jelent ez a gyakorlatban?

Kérdés: Az Mt. szerint az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó alkalmi munkásoknak nem jár betegszabadság. Hogyan kell értelmeznünk ezt a szabályt? Ha valaki megbetegszik, akkor azok a napok nem számítanak bele a jogviszonyába? Vagy kötelező szabadságolnom? Kell fizetni valamit a betegség miatt kieső napokra?

Kérdés: Társaságunknál dolgozik egy fő munkavállaló. Egyszerűsített foglalkoztatás keretében, havonta körülbelül 8-12 alkalommal, mindig csak egy-egy nap erejéig. Munkabérét eddig minden munkában töltött napon készpénzben kifizettük. Az erre irányuló megállapodás megkötése esetén a fentiek szerint foglalkoztatott munkavállaló munkabére utalható-e egy összegben, a hónap végén, vagy kötelező minden alkalommal a munkabérét még aznap kifizetni?

Kérdés: Laboratóriumi kutatómunkára alkalmaznánk egy nyugdíjas személyt, de nem tudjuk munkaszerződéssel foglalkoztatni, mert nem folyamatos munkáról van szó. Nem tudjuk előre megmondani, hogy mikor, hány napot vagy órát kell dolgoznia. Lehet, hogy több napig is eltart a feladat, de lehet, hogy csak napi 2-3 órát. Az is elő­fordulhat, hogy 1-2 hónapig nincs szükség a munkájára. A feladatokat mi is részletekben ismerjük meg, így ennek időigényét, rendszerességét sem tudjuk előre meghatározni, sőt kutatási/fejlesztési/analitikai munka lévén még a konkrét munka lefolyása, időigénye sem határozható meg pontosan. Milyen szerződéssel tudnánk őt foglalkoztatni?