Találati lista:
31. cikk / 53 Üzemi tanácsi jogok megsértése
Kérdés: A cégünknél – ahol üzemi tanácsi elnök vagyok – nagy beruházás van folyamatban, melyről az üzemi tanács véleményét nem kérték ki, majd csak későn, többszöri kérésre mutatták be a rajzokat, amit az üzemi tanács véleményezett. A dolgozók átszervezéséről sem kérték ki a véleményünket, és az üzemi tanácsi tagokat, elnököt is a megkérdezésünk nélkül helyezik át. Mit tehetünk? Milyen jogra hivatkozhatunk?
32. cikk / 53 Kollektív szerződés hatályvesztésének bejelentése
Kérdés: Munkajogi jogutódlással kerültem a mostani cégemhez, de a mai napon felmondtak 30 évnyi munkaviszony után. A Munka Törvénykönyve szerint állapították meg a járandóságaimat. Tudomásom szerint a jogelőd munkáltató kollektív szerződése még mindig hatályban van, de a munkáltatóm arról tájékoztatott, hogy munkajogi jogutódlás esetén egy év után hatályát vesztette. Ha ez így van, akkor erről nem kellett volna a munkavállalókkal és a szakszervezetekkel egyeztetni, tárgyalni? Nincs bejelentési kötelezettség sem ilyen esetben? A munkáltatóm tájékoztatása szerint három nap áll rendelkezésemre, hogy észrevételemet megtegyem.
33. cikk / 53 Csoportos létszámcsökkentés
Kérdés: 90 főt foglalkoztató cég elküldhet-e havonta 9 főt (közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással), vagy pedig – mivel több hónapról van szó – ez már csoportos létszámcsökkentésnek minősül?
34. cikk / 53 Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt
Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
35. cikk / 53 Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása
Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jogutódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
36. cikk / 53 Egyeztetés során létrejött megállapodás
Kérdés: A munkáltatónknál két szakszervezet működik, amelyek közül az egyikkel, a régebbivel, évekkel ezelőtt kollektív szerződést is kötött; jelenleg pedig szintén ez a régi szakszervezet jogosult önállóan kollektív szerződés megkötésére. Az új szakszervezet ugyanakkor sérelmezett bizonyos munkáltatói intézkedéseket, különösen a bónuszrendszert, és ennek a feloldása érdekében a munkáltató, illetve a két szakszervezet megállapodást kötött, amiben a bónusz feltételeit rögzítették; ez viszont nem a kollektív szerződés módosításaként történt. A munkáltató most úgy döntött, hogy a bónusz feltételeit megváltoztatja. Megteheti ezt egyoldalúan, vagy ehhez ismét egyeztetni kell a szakszervezetekkel?
37. cikk / 53 Munkaügyi bírság szakszervezet el nem ismerése miatt
Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet bejelentése alapján eljárt munkaügyi hatóság a Met. 3. § (1) bekezdés n) pontja alapján bírságot szabott ki azon az alapon, hogy a szakszervezetet a cég nem tekintette képviselettel rendelkező szakszervezetnek. Ugyanakkor a szakszervezet által benyújtott kifogást a cég nem utasította el, egyeztetést kezdeményezett, és a tárgyalásokat lefolytatta, így nem értjük a bírság kiszabásának indokát. Van értelme bírósághoz fordulni a határozat ellen?
38. cikk / 53 Még elégséges szolgáltatás mértékének megállapítása
Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban megváltozott a sztrájk során biztosítandó elégséges szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás. Nálunk ugyan egyelőre nincs sztrájk, de szeretnénk elébe menni a későbbi vitáknak, és a szakszervezetekkel kollektív szerződésben megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről. A jogszabályváltozás eredményeképpen van erre lehetőségünk?
39. cikk / 53 Üzemi tanács részére biztosított autóhasználat
Kérdés: Az üzemi tanács részére a működésük támogatásához az üzemi megállapodás alapján a munkáltató egy autót, illetve egy bizonyos futásteljesítményig költségtérítést biztosít. Hogyan lehet ezt megtenni? Az autót el kell adni az üzemi tanácsnak, vagy valamilyen (polgári jogi) használati megállapodást, például bérleti szerződést kell kötni az üzemi tanáccsal?
40. cikk / 53 Döntőbírói eljárás – alávethető-e a munkáltató?
Kérdés: A nálunk működő üzemi tanáccsal vitába keveredtünk; nem sikerült megállapodni az üzemi tanács működésének indokolt és szükséges költségeiben. Lefolytattuk a törvény szerinti egyeztető tárgyalást, de végül nem született egyetértés a kérdésben. Az üzemi tanács ragaszkodik ahhoz, hogy a kérdésben döntőbíró járjon el, mivel nem született megállapodás. A vezetőség viszont nem kívánja az általa meghatározott összegnél magasabb mértékben finanszírozni az üzemi tanács működését, és nem akar döntőbírót igénybe venni, mivel annak a költsége is a munkáltatót terheli. Kötelezheti-e az üzemi tanács a munkáltatót a döntőbírói eljárás igénybevételére, annak akarata ellenére?
