Régióvezető - felelősség a jogellenes intézkedés következményeiért

Kérdés: Cégünk egyik régióvezetője - vezető állású munkavállaló - a régión belüli másik telephelyre osztotta be a munkavállalót, akinek a munkaszerződésében csak az eredeti telephely szerepelt mint munkavégzési hely. A munkavállaló két hónap után jelezte, hogy "kiküldetésre" a továbbiakban nincs mód, és hogy jogellenesnek tartja innentől kezdve a foglalkoztatást. A vezető - ügyvéddel történő egyeztetés után - az intézkedését fenntartotta, mire a munkavállaló azonnali hatályú felmondással élt; erről utóbb a bíróság jogerősen meg is állapította, hogy jogszerű volt. A munkáltatónál számottevő kár keletkezett a munkavállalói azonnali hatályú felmondással együtt járó bérelemek kifizetése miatt; felelőssé tehető ezért a régióvezető, akinek a magatartása miatt mondott fel azonnali hatállyal a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...eljáró természetes személyek magatartása az, amelyet minősíteni kell.Bár az eset alapján a munkáltató nevében kizárólag a régióvezető járt el, az ő magatartásának és a munkáltató eljárásának minősítése közé nem tehető egyenlőségjel. A Kúria egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Kötetlen munkarend – az alkalmazás feltételei

Kérdés: A termelésben több középvezetőnk is dolgozik, akik nagy szabadsággal dolgoznak, alapvetően rájuk van bízva, hogy miként szervezik a gyártási részfolyamatokat, akkor dolgozhatnak, amikor szükségesnek látják. Az egyikük az elmúlt hónapokban nagyon sok időt töltött bent, folyamatosan jelen volt a műszakváltásoknál, néha egy nap többnél is (8 órás műszakokban dolgozunk). Az ő munkavégzése tekinthető kötetlen munkarendben történő munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 96. § (2) bek.].A törvény alapján csak szűk munkavállalói kör minősül kötetlen munkarendben foglalkoztatottnak (távmunkások, vezető állású munkavállalók), de a középvezető kizárólag akkor minősülhet vezető állású munkavállalónak, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Figyelmeztető sztrájk – a tárgyalás végétől

Kérdés: A szakszervezettel sztrájkot megelőző egyeztetést folytattunk le, és nem közeledtek az álláspontok. A soron következő megbeszélést a szakszervezet azzal kezdte, hogy ha nem lesz előrelépés, akkor válaszul a megbeszélés végén figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Előrelépés nem lett, a megbeszélésnek pár perc alatt vége lett, a munkabeszüntetés megtörtént. Jogszerű az ilyen nyomásgyakorlás?
Részlet a válaszából: […] ...ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes. A Kúria szerint az ügyvezetőknek az éjjel küldött e-mail, amelyben két órával korábban jelentette be a szakszervezet a hajnali figyelmeztető sztrájkot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kötetlen munkarend – alkalmazási feltételek

Kérdés: Önkormányzatunk egy turisztikai-rendezvényi referens (nem vezető) munkavállalót kötetlen munkarendben szeretne alkalmazni, aki a feladatait a munkaköri leírása szerint osztott munkakörben látja el, napi 6 órában egy pályázattal kapcsolatos, napi 2 órában pedig egyéb turisztikai feladatokat lát el. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az osztott munkakör nem zárja-e ki a kötetlen munkarend alkalmazását, illetve hogy mire kell figyelni a kötetlen munkarend alkalmazásakor, milyen feltételei vannak, milyen nyilvántartásokat kell vezetni. Amennyiben a munkáltató azt szeretné, hogy a kötetlen munkarend ellenére meghatározott időben meghatározott helyen dolgozzon, milyen dokumentumba kell ezt foglalnia?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban a munkáltató joga, hogy meghatározza, a hét mely napjain és a nap mely óráiban kell teljesíteni a munkaidőt [Mt. 96. § (1) bek.]. Ezt nevezzük a munkaidő beosztásának. A munkáltató azonban úgy is rendelkezhet, hogy a munkaidőt a munkavállaló saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Munkaszerződés-módosítás elutasításának következményei

Kérdés: 2016. december óta megbízott szakvezetőként dolgozom. Szóban arra kaptam ígéretet, hogy 2017 áprilisában véglegesítenek ebben a munkakörben. Ez sajnos nem történt meg. Most augusztusban a bérpapírom átvételekor azzal szembesültem, hogy a béremet önkényesen módosították. Ezt jeleztem is a HR felé, akik azt mondták, hogy ugyan akartak velem beszélni erről, de végül nem tudtak, mivel szabadságon voltam, illetve a munkaidő-beosztásom miatt sem volt lehetőség rá. Később a HR-osztályon kaptam egy bérajánlatot, bruttó 203 000 forint alapbér lett volna, ami háromhavonta 20 000 forinttal emelkedett volna. Az ajánlatot nem fogadtam el arra hivatkozva, hogy 2016 decembere óta dolgozom ebben a pozícióban, amiért bruttó 350 000 forintot kaptam havonta, és már áprilisban dönteniük kellett volna a véglegesítésemről. Ezenfelül az ajánlott összeg nagyon kevés, különös tekintettel arra, hogy más újonnan felvett munkavállaló bruttó 300 000 forintos alapbért kap. Miután nem írtam alá a munkaszerződés-módosítását, arra kértek, hogy szeptember végéig maradjak ebben a pozícióban, és utána meglátják, hogy tudnak-e foglalkoztatni tovább valamilyen munkakörben. Erre azt válaszoltam, hogy csak aznap vagyok hajlandó abban a munkakörben dolgozni, de másnap már nem töltöm be a pozíciót. Mivel nem volt más választásom, közös megegyezéssel "lefokoztak". Azt hallottam, hogy a HR szerint "bérzsarolással" fenyegetőztem, ami nem igaz, hiszen én csak azt a kérdést tettem fel, hogy miért nem ér annyit a munkám tíz év után, mint egy frissen felvett munkavállalóé. Megszüntethetik a munkaviszonyomat "bérzsarolásra" hivatkozva? Tehetek-e hivatalosan ellene valamit? Ha sor kerül erre, tíz év munkaviszony után jár-e valamilyen végkielégítés, ha vagy a munkáltató, vagy én mondok fel? Munkaügyi bíróságra vihetem-e az esetem, illetve érdemes-e?
Részlet a válaszából: […] ...ki, hogy Ön és munkáltatója között olyan munkaviszony áll fenn, melynek keretében, különmegállapodás alapján, 2016 decemberétől szakvezetői munkakört lát el többletdíjazás ellenében. Az Ön által leírtakból megállapítható, hogy a munkabérét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Spontán sztrájk a béremelés "lefaragása" miatt

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?
Részlet a válaszából: […] A minimálbér összegét a munkavállaló alapbérének – teljes munkaidőben történő alkalmazás esetén – el kell elérnie. Önmagában nem tilos, hogy az emelkedő minimálbér miatt a munkáltató az egyéb bérelemeket csökkentse. Erre akkor van lehetősége, ha az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Kontroller alkalmazása bölcsődében

Kérdés: Integrált intézményünkben dolgozó közalkalmazottak szociális, bölcsődei és egészségügyi szolgáltatást nyújtanak. Új vezetőnk kontrollert kíván alkalmazni. A kontroller feladata lenne például: "támogató jellegű üzemgazdasági szolgáltatás nyújtása az intézményvezető számára a célorientált tervezéshez, irányításhoz; közreműködés a kontrollingrendszer bevezetésében, működtetésében; elkészíti az intézmény kontrollingtervét; a felelős vezetőkkel való egyeztetés alapján a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz; koordinálja a részcélok, illetve résztervek teljesülését; szervezi a beszámolórendszert". Szociális, bölcsődei területen a kontroller közalkalmazottként való alkalmazása elfogadható-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A kollektív szerződés és a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Órarend méltányos megállapítása

Kérdés: Egy nyolcosztályos gimnáziumban tanítok. 25 km távolságból járok be dolgozni, tömegközlekedési eszközzel. Kiskorú gyermeket nevelünk a feleségemmel. Az órarend elkészítésénél minderre figyelemmel kell-e lennie az igazgatónak? Esetemben ugyanis, ha napi 8 órát töltök a munkahelyemen, az azt jelenti, hogy lukasórám van, és még másfél órát kell várnom a buszra. Hetente tehát több mint 40 órát töltök a munkahelyemen, ha a szülői értekezleteket, fogadóórákat nem számolom.
Részlet a válaszából: […] ...közlekedési körülményeihez való igazítását írnák elő. Az Nkt. 62. §-ának (7) bekezdése csak annyit ír elő, hogy "az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Vezető állású munkavállalói státusz – a helyettesítés nem tesz helyettessé

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, melyre "az eset összes körülményei" mérlegelésével lehet választ adni. Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerint vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló az általa megjelölt – a munkavégzés helyéretekintettel elérhető – helyen töltendő készenlétre kötelezhető– a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvetőszolgáltatás folyamatos biztosítása,– baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
2